Nagyon rossz hírünk van a Denver Broncosnak

2016.02.06. 15:56

Tanári volt, amit Von Miller és DeMarcus Ware műveltek az AFC-főcsoportdöntőben Tom Brady terrorizálása gyanánt, de bármilyen jól is játszottak akkor, abból a formából semmire sem szabad következtetni a Patriotshoz képest teljesen más stílusban játszó Carolina Panthers ellen. Sőt, igazából önmagában semmire sem szabad következtetni a Panthers támadói ellen, a Carolináé ugyanis az egyik legkreatívabb playbook az egész ligában. Hogy mire mehet az NFL legjobb védelme a legjobb támadósor ellen? Megnéztük.

Ez közvetlenül a támadókoordinátor, Mike Shula érdeme, de persze az irányító Cam Newton kiváló mozgékonyságának is óriási szerepe van abban, hogy a Panchers mindig meg tudja oldani, hogy semmi se az legyen, aminek látszik. A 196 centis, 111 kilós Newton ugyanis mérete és sebessége miatt igen komoly kihívást jelent az ellenfelek védelme számára. De egy teljesen alapnak számító felállást és futójátékot képesek hatékonyan felturbózni: a Seahawks ellen I-formációból (a center mögött közvetlenül felálló irányító háta mögött egy vonalban áll a két futójátékos) jött Jonathan Stewart 59 yardos futása, amihez az is kellett, hogy az előtte blokkoló Mike Tolbert sikerrel adja el, hogy jobbra töri az utat, majd egy hirtelen irányváltással a balon csinálja meg a helyet társának.

Shula az elődje, Rob Chudzinksi által megkezdett utat folytatta, és egyre kreatívabban keverte az erőfutásokat a Newton sebességére építő read-option játékokkal. És a Panthers esetében pont ez a kulcs – könnyű rámutatni arra, hogy Newton 38 passzolt TD-t hozott össze az alapszakaszban és rájátszásban, de valójában a sikerük a futójátékon alapul. A Patriotsnak viszont szinte semmi futójátéka nem volt, így gondolkodás nélkül támadhatták a védőfalembereik Bradyt.

Newton viszont már egészen más kategória. 196 centijével és 111 kilójával nagyobb, mint a Broncos linebackerei, de ami ennél is fontosabb: Von Miller kivételével mindnél gyorsabb is. Ezzel pedig akkor is tervezni kellene, ha Newton nem futna sokat, de piszok sokszor fut. Az 526 futásból, 2285 yardból és 19 touchdownból 132 futást, 636 yardot és 10 TD-t vállalt az alapszakaszban az irányító, a futások száma 1972 óta a legtöbb volt irányítótól egy szezonon belül.

Igazán pedig nem is akkor jók, amikor úgy futnak, mint Stewart 59 yardos kísérleténél, hanem amikor Newton a centertől távolabb, shotgunban áll fel – így 265 futásból 1556 yardot szereztek, míg center alól indítva játékot 251-ből 726-ot. Méghozzá azért, mert amikor Newton shotgunban áll, nem lehet tudni, hogy ő, egy másik running back, netán egy elkapó fut-e a labdával, vagy passzra játszanak.

Hogy egészen pontosan milyen option-játékokkal szeretik stresszelni a védelmeket, azt az ESPN szedte össze eléggé leegyszerűsítve, de ezek mellett nézzük meg Newton két héttel ezelőtt, az Arizona Cardinals elleni főcsoportdöntőben futott touchdownját.

A 12,5 yardról támadó Panthers három elkapót állított balra, a tight end Greg Olsen a fal jobb szélére került, míg Mike Tolbert eredetileg Newton jobbján kezd, majd hamar átkerül balra. Innen Newtonnak két opciója van: vagy a play indítása után gyorsan Tolbert felé indítja a screen passzt, a három elkapó pedig töri előtte az utat, vagy megtartja a labdát, és jobbra fut. Minden azon múlik, hogy a bekarikázott Deone Bucannon mit csinál – ha bemozog a védőfal mögé, három blokkoló lesz három védőre Tolbert előtt, tehát ez lesz a kívánt opció, ha kicsit a szélre húz, akkor a két, jobbra húzó falemberrel jobbra, Newton előtt tudnak emberfölényt kialakítani, így ezt választják. A Cardinals ellen utóbbi történt, a játék indításának pillanatában Bucannon követte Tolbert, így Newton futott – a legnehezebb része a játéknak az volt, amikor az Olsenről leváló Ed Stinsont kellett elkerülnie, de a ligában nem sok olyan falember van, aki futóversenyben eséllyel hívná ki a Panthers-irányítót.

A videókat az Inside The Plyontól kölcsönöztük.

A lényeg tehát az emberfölény kialakítása, a Panthers pedig azzal, hogy bátran engedi futni az ütéseket remekül bíró Newtont, nemcsak az ilyen játékoknál tud fölényt kialakítani, hanem szinte mindig, amikor Newton fut. Más irányítók csak átadják a futónak a labdát, utána nem vesznek részt a játékban, tehát 10-en mennek 11 védő ellen. Ahogy az ESPN-es Bill Barnwell írja, ez az arány Newtonnal már önmagában elég jó lenne, a 11 a 11 ellen viszont a pazarnál is pazarabb.

A futójáték gyümölcse volt az is, ahogy az NFC-főcsoportdöntő végén bedarálták a Cardinalst a meccs végén: addigra mentálisan és fizikálisan elfáradtak a védők abban, hogy folyamatosan azt próbálják követni, mint is akar éppen csinálni a Carolina. Ezek után pedig könnyű egy 80 yardosnál is hosszabb TD-vel villanni, hiszen a védelem egész egyszerűen nem bírja a tempót.

Millernek lesz ehhez pár szava

Hogy a Denver két szélső linebackernek, Von Millernek és DeMarcus Ware-nek kulcsszerepe volt a Patriots legyőzésében, az vitatatlan. Ahogy az is, hogy a Broncos védelmének feljavulása két fontos döntésen múlt. Az egyik z volt, amikor a 2014-es, Seattle ellen rettenetesen elvesztett Super Bowl után a Broncos általános igazgatója, John Elway rájött, hogy olyasmi védelem kellhet nekik is, ha még egy döntőt akarnak nyerni. Addigra már a defense alapjai, Von Miller, Derek Wolfe és a Patriots ellen óriásit játszó Malik Jackson már a csapatban voltak, de a java csak ekkor jött. 2014 nyarán igazolták le DeMarcus Ware-t, T.J. Wardot, Aqib Talibot és Brandon Marshallt, a mostani védelem legfontosabb játékosait.

A másik ilyen fontos döntés 2015 nyarán jött, amikor kinevezték a védelem élére Wade Phillipset, aki Houstonban is együtt dolgozott a vezetőedző Gary Kubiakkal. Phillips a legnagyobb guru abban, hogyan kell az ellenfél irányítójára a legnagyobb nyomást helyezni (nem véletlen volt övék a legtöbb sack az alapszakaszban), az idei szezonra viszont komoly újítás volt tőle, hogy gyakran csak az alap 3, 4 falemberre bízta a nyomást, nem küldött plusz védőt blitzelni. A Patriotsot is így verték, de ez kevés lehet a Panthers ellen.

Méghozzá két okból is: az ész nélkül az ellenfélre rontó védők nem sokat segítenek a futójáték ellen (amit eléggé nehezen állít meg a Broncos), másrészt 3-4 passzsiettető nem lesz elég a Panthers ellen, amely előszeretettel passzol úgy, hogy az öttagú támadófal mellett még pluszban egy vagy két játékos védi Newtont. Brady ellen négyen mentek öt falemberre, vagyis a többségre egy blokkoló jutott, hét a négy ellen viszont már nem olyan jó arány, még akkor sem, ha a Panthers támadófala finoman szólva sem tartozik az elitbe.

Persze amit a Broncos csinált két hete, azt specifikusan a Patriotsra szabták: tudták, hogy Bradyék nem tudnak, ezért nem is akarnak futni, bátran kockáztathattak. Más lesz a helyzet a Panthers ellen, de hogy pontosan milyen azt nehéz megítélni, a Broncos ugyanis az egész szezonban csak 14 zone-read-játékkal találkozott (Phillips legutóbbi munkahelyén, a Texansnál három év alatt 26-tal), tehát 2011 óta összesen 40 olyan játékot láttak közelről, amire a Carolina nagyon sokat épít.

Ami viszont jó hír, az az, hogy 6-7, passzjátéknál blokkoló ember ellen nyugodtan küldhet 4-6 védőt Phillips, és még akkor is emberfölénye lesz a védelem hátsó részén (ne feledjük, hogy a 6-7 blokkoló mellett az irányító Cam Newton is kiesik azok közül, akit a secondarynek le kell védenie). Már pedig Phillips nem tehet mást, mint bízik a cornereiben és safetyjeiben, hogy megoldják a dolgukat, és nem csinálnak akkora hibát, mint a Cardinals védői két hete.

A másik opció az, hogy egy kis trükközéssel próbálja megbontani a nem túl erős Panthers-támadófal egységét. Ezt például teheti úgy, hogy a két belső falembert a guardok külső vállára állítja, így nekik már alapból kifelé kell nyitniuk a blokkoláshoz, Von Millert pedig a szélről középre húzza, és onnan próbál meg nyomást helyezni Newtonra – hasonló taktikával éltek az átlagnál valamivel mozgékonyabb steelersös Ben Roethlisberger és a vikingsos Teddy Bridgewater ellen is – utóbbinál elég nagy hatékonysággal.

A másik potenciális megoldás az lehet, hogy maradnak a négyemberes siettetés mellett, ami felszabadítana két linebackert középen: Danny Trevathant és Brandon Marshallt. Ők is beszállhatnak a blitzelésbe természetesen, de maradhatnak a helyükön Newtont figyelve, lezárva előtte a futási csatornákat, nehogy azzal verje meg őket. Ezt előszeretettel csinálják egyébként, hiszen amikor 7-en védik Newtont, több ideje van passzolni, így ilyen esetekben hívják a mély passzokat – de ha Trevathan és Marshall nincs ott biztosítani, az elkapókkal tartó védők miatt ráfázhatnak.

Bár az egész meccs alatt elnéznénk, ahogy a Carolina támad a Denver védelme ellen, de időnként cserélniük is kell majd. Hogy a többi, csapatonként kevésbé domináns egységtől mire számítunk?

  • Idén kiderült, hogy Payton Manning dobóereje nagyon lecsökkent, így csak rövidebb passzokkal tervezhetnek, de ha leszűkül a terület, feljavul a Panthers védelme. A másik kulcs az lenne, hogy első kísérletekre jó futásokkal kezdenek, de itt megint nagy akadályba ütköznek: a Panthers-defense védekezik legjobban a futások ellen 1. és 10-nél. Ami általában segítséget jelentett még a Broncosnak, az a 10 yard fölötti játékok szerzése, de a Panthers ebben a mutatóban is kiváló – a szezonban 36 10, vagy annál több yardos futást engedtek csak. A legnagyobb esélyük tehát mégiscsak a passzjátékban lesz: az egyik elkapójukat ugyan Josh Norman őrzi majd, de Emmanuel Sanders és Demaryius Thomas időnként a Robert McClain, Cortland Finnegan kettős egyikével találja majd szembe magát, ők pedig mindenképp verhető ellenfelek.
  • Ami a Panthers védelmét illeti: náluk van a liga idei legjobb linebackere, Luke Kuechly, egy remek cornerback, Josh Norman, fal közepén Kawann Short és Star Lotulelei remekül törnek át, nyomás alá helyezve az irányítót, de a futójátékot is hatékonyan állítják meg. És akkor még ott lesz a másik belső linebacker, Thomas Davis, akit ugyan műteni kellett kéztörése miatt, de ígérete ott lesz a pályán. Kuechlyre visszatérve két gondolat erejéig: neki és Davisnek kell majd megállítani a Patriots ellen 2 TD-t is szerző tight endet, Owen Danielst, ami mellett Kuechly arra készül, hogy sorban harmadik rájátszás-meccsén TD-t szerezzen interceptionből. Manning a 17. heti visszatérése óta nem adott el labdát, tehát kemény próba előtt áll a védő.
  • A speciális csapatrészeknél visszahordásban a Broncos lesz némi előnyben, Brad Nortman, a Panthers puntere viszont a liga egyik legerősebb lábával bír, az ő rúgásai pedig 3-4 yard pluszt is jelenthetnek a támadások végén.

Összegezve, ha a Panthers (és leginkább Cam Newton) nem felejt el amerikaifutballozni, vagy Miller és Ware nem kap el sorban kétszer olyan meccset, amit mások egész pályafutásuk alatt sem, nem látszik túl sok esély a Broncos győzelmére, mert amiben erősek, abban pont nem tudnak fogást találni a Carolinán. De olyan kiütésre, mint amit 2014-ben mért rájuk a Seahawks, nem kell számítani.

A Super Bowl 50-et hétfő 0.30-tól online közvetíti a 120 yard.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!