Abszurd hokipálya épül a Bogdánfyn

2013.09.18. 10:55
A budapesti hokisok hamarosan egy újabb pályán gyakorolhatnak a XI. kerületi Bogdánfy utcában, de úgy tűnik, az oda felhúzott könnyűszerkezetes csarnok és mobilpálya ellehetetleníti a Budapesti Műszaki Egyetem sporttelepéhez kötődő, nagy múltú és most is eredményes atlétikát. Egy sportág fejlesztése leradírozhatja a másikat?

Szinte egyik napról a másikra egy hokicsarnokot építettek a Bogdánfy utcai atlétikapálya közepére, és ezzel szinte háború kezdődött a két sportág között a területért. Azért is abszurd a helyzet, mert az atlétika éppen néhány hónappal ezelőtt vált kiemelt sportággá, mégis szűkülnek a lehetőségei.

„Ez már csak a megcsúfolása az atlétikai pályának, máshol örülnek, ha ilyen létesítmény van, de ez már az egyetemi sport kiröhögése, a versenyzők semmibe vétele és az edzők megalázása” – mondta Janecskó András, a MAFC szakosztályvezetője, aki a pálya megmentése érdekében még májusban nyílt levelet írt – címzettjei között ott volt Orbán Viktor és Simicskó István sportért felelős államtitkár is –, az azonban hatástalan maradt.

Találd ki, mennyit futott!

Az atlétikapálya által körülölelt területen a Kanadai Magyar Hokiklub (KMH) társaságiadó-kedvezményből is épülő csarnoka csak néhány hét múlva készül el, de a kész szerkezeti elemek már most jól mutatják a változást. Az egy dolog, hogy teljesen átalakul a térszerkezet, és a hangárépület megjelenése nem túl esztétikus, de a pálya is beláthatatlanná válik. Körülbelül 100 métert kitakar belőle a csarnok, amelyre már a borítást is felhúzták. A futóedzőknek így esélyük sem lesz részidőket mérni, de ami talán fontosabb, sérül az az elsősorban gyerekeknél fontos ökölszabály, hogy az edzőnek mindig látnia kell a tanítványát.

A volt focipályán terpeszkedő csarnok a gyepen végezhető átló- és regeneráló futások lehetőségét is elvette. Bár marad egy sáv az építmény mellett, nagyon szűkösen lesznek az atléták, a kisebbek már így is sokszor a gyepen edzettek, gyakran több csoport, a MAFC, az ELTE és a BEAC atlétái is a területen vannak, nem beszélve a hobbifutókról. Az ugrások is csorbát szenvedtek, az építkezés közben a rúdugróhelyet és a nekifutósávot is eltüntették.

Az építkezés sem zajlott zökkenőmentesen, az esti órákban is simán betolatott kamion a futók közé, és két kanyarban is kisebbfajta domb keletkezett a rekortánon, mikor átfúrtak alatta, ezzel balesetveszélyessé vált a pálya.

De hogy került egy hokipálya a Bogdánfy útra?

„A mobilpályánk tavaly óta a Tüskecsarnokban állt, akkor még szó sem volt arról, hogy befejeznék a létesítményt, csak amikor meglett a kormányzati szándék, szükségessé vált a költözés. Nem akartunk nagyon messzire menni, mert a XI. kerületben is beindult már egy utánpótlásprogramunk. Nem azt a pályát akartuk megkapni, mikor megkerestük a Műszaki Egyetemet, hanem csak azt kérdeztük, hogy tudna-e területet adni” – mondta Preisinger Gábor, a Kanadai Magyar Hokiklub alelnöke.

A KMH-nak a Magyar Tudósok körútján lévő, az ELTE és a BME közös tulajdonában lévő üres telek is megfelelt volna, de azt nem tudták átadni az egyetemek. A KMH a Műszaki Egyetemmel kötött bérleti jogviszonyt, a felek már februárban elkezdtek tárgyalni, végül április végére lett megállapodás, mint a terület tulajdonosa, a Nemzeti Sportközpontok is részt vett benne.
Az egyetem nem mondhatott nemet a havi milliós bevételre, még ha ezzel mások érdekeit sérti is.

Mielőtt elkészültek volna tervek, a KMH megkereste a futballszövetséget, van-e bármilyen fejlesztési koncepciójuk a területre, mivel nem volt, így abban a tudatban kezdhettek az építkezésnek, hogy nem zavarnak másokat. A KMH az atlétákkal nem egyeztetett, úgy tudták, hogy dobószámok eleve nincsenek, és mivel a pálya fölött felüljáró vezet majd a csarnokhoz, nem is zavarják majd az ott futókat. Az újonnan felállított hokipálya sok sportolót vonz majd, Preisinger becslései szerint naponta 500-800 hokis fordulhat meg majd náluk, öt évre tervezik a működésüket.

Az atlétika megcsúfolása

Andor György, a BME rektorhelyettese májusban tartott tájékoztatót az edzőknek és szakosztályvezetőknek,  hogy a mobilpálya a Bogdánfy útra kerülhet, elmondása szerint kikérte szakmai véleményüket is, mire figyeljenek ahhoz, hogy a jégpálya a legkisebb hátránnyal járjon az atlétáknak. Ezeket figyelembe is vették. Azzal azóta sem kereste meg egyik fél sem, hogy elfogadhatatlan lenne számára az új létesítmény. „A hokipálya úgy lett elhelyezve, hogy csak 100 méter nem belátható a futópályáról, de tekintve az egyéb szempontokat is a bérlők ezt korrektül tudomásul vették.”

Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára azt mondta, hivatalos, érdemi egyeztetést vagy segítségkérést egyik pályán lévő klub sem kért a szövetségtől. Csak azt tudják remélni, hogy a pluszforrásokhoz jutó BME az atléták megmaradó eszközeit is fejleszteni tudja, és a kiemelt sportággá váló, ezáltal több pénzhez jutó atlétika is tud majd a későbbiekben költeni a létesítmények fenntartására.

Janecskóék azért is fájlalják a pálya funkciójának megváltozását, mert Budán ez volt az egyetlen olyan atlétikai pálya, amely kis ráfordítással nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas lehetett volna. Egykor országos és nemzetközi bajnokságokat is tartottak itt, de fokozatosan elveszítette a jelentőségét, májusban azért még egy diákolimpiát oda tudtak vinni.

Ha nincsenek ideális feltételek, a szülők nem fogják már levinni a gyerekeiket a Bogdánfy utcai pályára, és ezt már meg is tapasztalták az edzők. Az utóbbi hetekben többen eligazoltak, Budafokra, Csepelre is ment versenyző. De ez a megoldás még mindig jobb, mintha abbahagyná valaki az atlétikát.

Janecskóék a rossz körülmények ellenére sem akarják feladni, tudják, ha más pályára mennének, elveszítenék a XI. kerületi gyerekeket, mert a fél várost már nem fogják átutazni a szülőkkel az edzés miatt.

Sportágfejlesztés egy másik rovására

Gerendási István, a BEAC 130 fős atlétikai szakosztályának ügyvezető elnöke szerint éppen az valósult meg a Bogdánfy úton, amit a kormányzat sem támogat: egy sportágat a másik rovására fejlesztenek. „Még nem tudjuk, milyen következményei lesznek, de a magyar atlétika sem engedheti meg magának a jelenlegi helyzetében, hogy műhelyek pusztuljanak el. Tíz országos bajnokunk és válogatottjainak vannak. Csak egy példa, Dani Áron idén megnyerte a 3000 akadályt, és az U23-as Eb-n 9. volt. Mindig az volt a filozófiánk, hogy saját utánpótlásbázison építkezünk, nem igazolunk. Emiatt is nagy a sportolók kötődése a szakosztályhoz.”

„Csodálatos garnitúrája van most a BEAC-nak, és legalább tizenöten ELTE-s hallgatók is, de a többszörös országos bajnokok, csúcstartók megbecsülése nulla. És most a jégkorongpályát is el kell tűrnünk, ez óriási sértés az egész magyar atlétika felé. Olyan emberek döntöttek ebben az ügyben, akiknek nincs lelkiismeretük” – mondta Szabó Imre, a BEAC-osok szakmai vezetője.

„Nehéz úgy döntést hozni, hogy ne sérüljön senkinek az érdeke sem, nem akarjuk elbagatellizálni a futók problémáját, de az eddig ott lévő százötven-kétszáz fős közösség mellett  így több ezren fognak ott sportolni. Nem volt egyöntetű öröm meglépni ezt, de a Sportbizottságnak tiszta a lelkiismerete. Összességében értelmes fejlesztés valósul most meg a pályán, nem tudunk arról, hogy bármilyen szélesebb érdekeket képviselő csoport másként látná ezt, beleértve a XI. kerület polgármesterét és a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség vezetőit" – mondta Andor György.

A BME rektorhelyettese szerint a hokicsarnokból hosszú távon az atléták is profitálnak, mert az általa generált bevétel stabilizálja a sporttelep működtetését, és a havi milliós bérleti díj hozzájárul ahhoz is, hogy a futók bérleti díja is alacsonyan tartható legyen. A bevétel a BME-n belül az önállóan gazdálkodó sportrészleghez kerül, azaz sporton belül hasznosul. „Az új hokicsarnok a hallgatókat is kiszolgálja majd, korcsolyázáshoz kapunk majd sávokat, és szó van az amatőr egyetemi jégkorongozás megteremtéséről is. Valószínűleg az atlétikát érő hátránynál  jóval nagyobb pozitív hatása lesz."

Előbb a futball tűnt el, most az atlétika jön?

A Bogdánfy utcai telep átalakításával tovább tart a 115 éves BEAC 40 éve kezdődött kálváriája. 1973-ban a budai Skála építése miatt kellett költözniük. Akkor a mostanitól néhány száz méterre építettek újat, amit a soha meg nem valósuló 1996-os világkiállítás miatt ledózeroltak, torzója még ma is látható. A Bogdánfyra pedig már a MAFC-cal társbérletben költöztek.

Az atlétika pálya elemei azonban az elmúlt években sorra pusztultak. A milliókat érő dobókört védő hálót és tartóit szétflexelték, majd eltűnt a gerelyhajító- és súlylökőhely is, mert homokot hordtak rájuk, akkor éppen a strandröplabda szorította ki az atlétikát. Később odébb költöztették a strandröplabdát, de nem rakták rendbe a dobóhelyeket, azokat felverte a gaz, belepte a sár. Nem lehetett véletlen, mert a dobószámokat egyszerűen betiltották. Egy falragasz most is azt hirdeti, hogy aki kalapáccsal, gerellyel, diszkosszal próbálkozik, azt kitiltják a pályáról. Janecskóék emiatt is voltak kénytelenek a Rákóczi híd oldalában lévő kutyafuttatón gerelyt hajítani.

Azt Andor is megerősítette, hogy a dobóatlétika három éve be van tiltva, mert egyéb gondok mellett jelentős károkat okozott a a gyepbe vágódó diszkosz, kalapács és gerely, és a BME polgárai között sem volt igazán közönsége ennek a szakágnak. Korábban az atlétikai szövetség vezetőivel is egyeztettek erről, de ők is elfogadták, hogy ha nincsenek források a dobóatlétikához rendelve, akkor nem várhatják el az egyetemtől, hogy életben tartsa.

A gyepet nagyon már nem is kellett védeni a dobásoktól, mert az utóbbi évben nem is kezelték a futballpályát. Hivatalosan nem használta senki, több forrásunk állította, a korábban ott edző csapatok a magas bérleti díj miatt hagyták ott a Bogdánfy utcát. Ezért is volt szüksége a sporttelepnek újabb és újabb bevételi forrásokra.

Andor elmondta, próbálták a futballt is megtartani, de a nagypályás foci iránt egyre kevesebben érdeklődtek, a hallgatók inkább a műfüves kispályákon játszanak. Egy időben úgy tűnt, hogy tao-támogatással hosszú távra tervezhetnek a futballal, de végül az nem valósult meg, bár korábban a MAFC, a BEAC és az FTC hosszabb távú pályahasználatára is volt remény. A BME rektorhelyettese elmondta, hogy a füves futballpálya sajnos eleve szakszerűtlen kialakítású, a gazdaságilag is fenntartható üzemeltetése jelenleg irreálisnak tűnik.

A hokicsarnok valószínűleg öt évig fog állni, bár a pálya mobil, a közművek miatt már teljesen feltúrták a területet, és a szerkezeti elemekhez betonozni is kellett. A KMH-nak levonulása után helyreállítási kötelezettsége van, de egyelőre kérdéses, hogy milyen funkciója lehet a Bogdánfy utcai pályának.

Ha ön is tud olyan esetről, ahol egyik sportág fejlesztése egy másik lehetőségét szűkiti (főleg, ha kiemelt sportágakról van szó), írja meg nekünk.