Valószínűleg mindannyian az amerikai sikerében bíztak, és Tyson meg is akart felelni az elvárásoknak, hiszen rögtön a találkozó elején neki esett ellenfelének. A címvédő azonban remekül tartotta távol magától az amerikait, amikor pedig Tyson ütőtávolságon belül került, egyszerűen belépett, hogy ne tudjon érvényesülni "Iron Mike" hatalmas ütőereje.
Tyson meddő fölénye
Az első három menet szinte ugyanebben a koreográfiában zajlott, azaz Tyson ment előre - eredménytelenül, Lewis pedig védekezett - eredményesen. Persze ez nem azt jelentette, hogy Lewis feladta a támadást, de látszott rajta, hogy elsősorban a védekezésre koncentrál. Az ötödik menetre - miután a nagy rohamokat visszaverte - Lewis kezdett magabiztossá válni, egyre bátrabban támadott ő is.
Tyson szemmel láthatóan fáradni látszott, és egyre tanácstalannak tűnt, hiszen komoly, megrendítő erejű ütést nem sikerült bevinnie. Lewis egyre inkább ellenfele fölé kerekedett, és több ütése is tisztán ült Tyson testén, arcán. A nyolcadik menetre aztán egyértelmű lett az angol fölénye, amit az is jelzett, hogy a menet elején számolni kellett az amerikaira.
Kiütés a 8. menetben
A menet közepén pedig egy jobb horog után, az egykori olimpiai bajnok végleg padlóra küldte az erejével teljesen elkészült, és több sebből vérző Tysont. Az igazi meglepetés azonban ezután következett! Az orra elé tolt mikrofonba Tyson elismerte, hogy ellenfele jobb volt, és gratulált neki győzelméhez. Harminchét éves ellenfele pedig örömét fejezte ki, mint mondta, egy nagyon jó Tysont sikerült legyőznie, ezzel teljessé téve életművét.
Lewis, aki 40. profi sikerét aratta (31 K.O., illetve T.K.O.), győzelmével megvédte a WBC és az IBF profi nehézsúlyú ökölvívó bajnoki címét. Tyson pályafutása 53. összecsapásán a negyedik vereségét szenvedte el.