Egyszer győzött, ötvenszer elverték

A brit Robin Deakin profi bokszkarrierje nem is kezdődhetett volna jobban, első meccsén győzelemmel mutatkozott be, aztán mégis minden balul sült el. 2006-óta egyszer sem tudott nyerni, már ötven vereséget jegyez. Még mindig úgy érzi, van keresnivalója, de bevallotta, sokszor élő bokszzsáknak tartja magát.

2009. január 30-án Vinny Mitchelltől kapott ki

Fotó: Dean Mouhtaropoulos

A kisváltósúlyú Deakin még 2006-ban vágott bele a profi létbe, de elkerülték a győzelmek, ahogy a döntetlenek is. Jöhetett ellene bárki, hozzá hasonlóan nyeretlen bokszoló is, így sem tudott kiszenvedni egyetlen győzelmet sem. Az ötven vereségéből 12 volt kiütéses. A tényleg borzalmas mérleg ellenére úja és újra bement a ringbe.

Az angol profi szövetség nem is bírta nézni a szenvedést, bevonták a licencét, mert úgy vélték, egy ilyen béna bokszoló csak saját egészségét veszélyezteti minden mérkőzéssel. Deakint ilyen egyszerűen azonban nem lehetett eltávolítani. A német szövetségtől szerzett licencet, hogy folytathassa karrierjét, mert még vannak céljai.

Deakin önbizalom nélkül el sem juthatott volna eddig. „Szeretnék egy címet. Bár valószínűleg soha nem sikerül szereznem, pedig úgy érzem, megérdemlem. Remélem a visszatérésem a brit szövetséget is arra készteti, hogy visszaadja a licencemet, és így valóra válthatom az álmom. A boksz az egyetlen, amihez értek, ezért élek. A mérlegem nincs igazán összhangban a képességeimmel. Néhány meccset pontozással vagy kiütéssel is nyernem kellett volna, de más döntések születtek" – mondta.

Deakin szerint a brit licencét szabálytalanul vették el, a szövetség a rengeteg beszedett ütéssel érvelt, miközben másokat csak orvosi vizsgálat alapján fosztottak meg az engedélyétől.

Az eredményei alapján a világ legrosszabb bokszolója egyáltalán nem tartja magát rossznak, szerinte kevesen tudnak olyan harciasan és nyíltan bunyózni, mint ő. Sokszor éppen erre fizet rá, mert nem bírja az unalmas bokszot, de az ő meccseiről mindig úgy mennek haza az emberek, hogy micsoda nagyszerű küzdelem volt.

„Valaha havonta kétszer harcoltam, nagyjából 36 meccsem volt két év alatt. Mind nagyszerű srácok, feljövőben lévő bokszolók ellen, akik mára a legjobbak az országban" – nyilatkozta korábban a magát nagy szórakoztatónak tartó Deakin.

Már az is csoda, hogy Deakin egyáltalán bokszoló lett, dongalábbal született, ezért hatvanszor operálták meg. Évekig kerekes székben üldögélt, mert folyton gipszben volt a lába. Félre is kezelték, elkezdett üszkösödni a lába, amiről a baktériumok még az izom egy részét is eltüntették. Úgy emlékszik, hogy szinte teljesen megették a vádliját és az Achillesét. Csak hatévesen tudott először járni, és akkor el is kezdett bokszolni. Amatőrként nem volt annyira rossz, ifjúságiként egyszer elődöntőzni tudott az országos bajnokságban. 75 amatőr meccséből 40-et fejezett be győzelemmel.

A profik közé a világbajnok Steve Collins hívta: „Azt mondta, minőségi harcos vagyok, showman, és ilyenekre van szüksége a boksznak." Kézről kézre adták a menedzserek, de senkinél sem ragadt meg. Deakin sok rossz döntést hozott, ezek közül azt bánta meg leginkább, hogy Michael Helliethez szerződött. A menedzser arra kényszerítette, hogy 19 meccset vívjon 24 hét alatt. Így esélye sem volt rendesen felkészülni és regenerálódni.

A megnyert és elbukott meccsek arányában valóban világcsúcstartó lehet, de a 2008-ban visszavonult Peter Buckley-t nehéz lesz utolérni, aki 300 meccséből 256-szor kapott ki.

Deakint a hétvégén kapta fel a brit média, kicsit ki is akadt azon, hogy rásütötték a legrosszabb bokszoló címet, de már dacból is így reklámozza magát, hogy minél többen vegyenek jegyet a március elsejei mérkőzésére, amit egyelőre nem tudni, hogy kivel vív.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!