Egy hét alatt lefutják az 1160 km-es kéktúrát

Zenyik Róbert, Medgyessy Gergely és Lőrincz Olivér a legtapasztaltabb magyar terepfutók közé tartoznak, sok nehéz versenyen túl vannak már, és együtt teljesítették az Alpok egyik legnagyobb kihívását, a 203 kilométeres Traverseé-t. Sok mindenre képesek tehát.

„Ismerjük a Magyar Természetjáró Szövetség törekvéseit, hogy szeretnék a fiatalabbakat is bekapcsolni a túraéletbe, az általunk kitalált esemény talán eladhatóbbá teszi számukra is ezt az életformát, de az ötlet teljesen saját kútfőből jött, Robinak jutott eszébe, hogy próbáljuk meg, de mivel arra alkalmatlanok vagyunk arra, hogy közösen fussuk végig a teljes távot, a váltó mellett döntöttünk” – mondta Lőrincz Olivér.

Azért így sem lesz könnyű menet, a tervek szerint öt-öt órányi, körülbelül 40 kilométernyi futás után váltják egymást a csapattagok, mindig ugyanabban a sorrendben, öt óra futás után tíz óra pihenő következik, ami azért kevesebb, mert a szálláshelyig, majd a következő váltópontig is el kell utazni. A szállásokban a természetjáró szövetség segített a futóknak, akiknek összesen négy bázisuk lesz, kettő Kelet-, kettő Nyugat-Magyarországon, Budapest közelében meg megoldják maguk a pihenőhelyet, ha már mindannyian itt laknak. Fejenként körülbelül 380 kilométer jut.

„Felosztottuk a szakaszokat, sorsot húztunk, hogy mi a sorrend. Igyekeztem testvériesen elosztani távban és szintemelkedésben is, de az is meghatározta a szakaszokat, hogy hol keresztezi aszfaltos út a kéket, így egy ember futhat egyben 35 kilométert, de 50-et is” – mondta Lőrincz.

A futó egyik legnagyobb ellensége a meleg, ezért talán furcsa lehet, hogy éppen júliusban vágnak neki, de nem nagyon volt más lehetőségük. A munka és család mellett ekkorra tudtak szabadságot kivenni, és a versenynaptárukban is most van lyuk. Zenyik július 8-án reggel hatkor rajtolt Hollóházán, hogy aztán legkésőbb egy hét múlva hárman közösen fussanak be a végén a kőszegi Írott-kőnél. Arra is van magyarázat, miért a megszokottól eltérő irányba haladnak. Számolnak azzal, hogy fáradnak, így a több szintet tartalmazó északi részt akarják előbb letudni.

„Azért is kell sietnünk, mert a következő szombaton Robi már megy nyaralni. Nagyjából nyolcperces kilométereket terveztünk, ami tökölős tempónak tűnik, de szakmailag is nagyon izgalmas kérdés, hogyan fogunk reagálni két-három napnyi futásra. A bioritmusunk is fel fog borulni, hiszen nem mindig ugyanakkor futunk, hol éjszaka, hol nappal kerül ránk a sor” – mondta Lőrincz.

Szerinte az éjszakától sem kell félni, visznek fejlámpát és GPS-t is a tájékozódáshoz. „Az csak a mondavilágból ered, hogy az éjszakai erdő veszélyes, semmi ijesztő nincs benne. A belvárosban szerintem sokkal veszélyesebb. Időnként persze felzavarhatsz egy vaddisznót is, de a futó számára a legveszélyesebb állat a darázs.”

A kéktúra a tájak szépségeinek a felfedezéséről szól, és ha lehetőségük lesz, akkor erre is szakítanak időt a futók. „Az első két nap után már látszik, hogy haladunk, nem leszegett fejjel, az óránkat nézve haladunk. Azért vagyunk terepfutók, mert örülünk, hogy kint lehetünk. Magamtól például nem mennék el a Zemplénbe csak azért, hogy ott fussak, ez egy tök jó buli lesz, hogy A-tól Z-ig felfedezheted az országot, látni fogjuk például, hogy milyen az élet az Aggteleki-karszton, vagy milyen futni egy zalai pusztaságban.”

Szélsőséges kihívás, amibe belevágunk, nem vagyunk biztosak benne, hogy meg tudjuk csinálni.

Nem feltétlenül a felkészültségünkön fog múlni, nem láthatunk előre mindent, mondjuk hasra esik egyikünk, megsérül, ketten pedig nem tudjuk megcsinálni. De azt sem gondoljuk, hogy erre csak mi lennénk képesek, a magyar terepfutókból négy-öt olyan másik hármast össze tudnék állítani, akik jó esélyekkel vághatnának neki.”

A kéktúra sokaknak a pecsételésről szó, de a futótrió ezzel nem foglalkozhat, egyrészt hárman teljesítik, másrészt mivel éjszaka is mozognak, a bezárt helyeken esélyük sem lenne igazoló pecsétet szerezniük, hogy ott jártak. A mozgásuk azonban követhető lesz, jeladót is viselnek, ezen a honlapon látható is lesz, hol tartanak: http://movingobject.co/kek/.

Az Indexen is beszámolunk majd, hogyan állnak a futók, de a Facebook-oldalukon is érdemes lesz figyelni a friss posztokat. Magányos akcióról sincs szó, bárki kísérőül szegődhet és futhat Lőrinczékkel, amennyit akar és bír.