Schumacher győzött, teljes a Ferrari sikere

A startot, mint azt már lassan megszokhatjuk, a pole-ból induló Schumi elrontotta, így az első kanyarba csak harmadikként fordulhatott Hakkinen és Coulthard mögött. Barrichello volt a negyedik, majd Villeneuve és Wurz következett. Mögöttük azonban De la Rosa, Diniz és valószínűleg Heidfeld ütközött, alkatrészdarabokat hagyva maguk után az aszfalton. Mindezek miatt jöhetett a Safety Car, mely csupán két körön keresztül tartotta maga mögött a mezőnyt. Az újraindulás után a vezető Hakkinent néhány kanyaron belül Coulthard, Schumacher és Barrichello is megelőzte. Nem tudni biztosan, hogy a finn miért lassult le ennyire, azonban a következő körben a boxba állt, hogy letöltse tíz másodperces stop-and-go büntetését, amivel azért súlytották, mert kiugrott a rajtnál.

A szezon pilótái

Coulthard állt tehát az élre, - Hakkinen 18.-nak jött vissza - s a skót egészen a tizenhatodik körig ott is maradt, ekkor ment ki ugyanis első kerékcseréjére. Ahogyan az már lenni szokott, az élre kerülő Schumacher hat körön át repült, majd a boxba ment, s onnan visszatérvén - öt szekundumos hátrányból - három másodperces előnnyel Coulthard előtt találta magát. Az első kérékcserék után azonban csak az első három helyezett - Schumi, Coulthard, Barrichello - maradt állandó, ugyanis sokan egy megállásos taktikát terveztek, ami összekuszálta a további pozíciókat. Hakkinen is ez utóbbi stratégiát választotta, aminek köszönhetően - előbb Genével, majd Villeneuve-vel vívott remek csata után - a futam kétharmadánál negyediknek jött föl.

A vezetők második boxlátogatása során az állás nem változott, kicsivel hátrébb azonban megszilárdulni látszott Villeneuve ötödik és Irvine hatodik helye. A középmezőnyból kiálló pilóták közül leginkább Gené "elfüstölése" és Herbert bukása érdemel említést. Az angol pilóta - akinek a mai volt utolsó Forma-1-es versenye - Jaguarjának jobbhátsó kereke leszakadása miatt nagy erővel csapódott a gumifalnak, megütötte a lábát, így hordágyon kellett elhagynia a pályát.

Elöl ez alatt Coulthard felzárkózhatott Schumacher mögé, ugyanis a német nem autózott százszázalékot, célja csupán az első hely megtartása volt. Ez sikerült is, így idei kilencedik győzelmét aratva beállította saját és Nigel Mansell rekordját, ami az egy szezonban aratott futamgyőzelmek számát illeti. A skót McLarenes végzett a második helyen, a harmadik Barrichello lett. Hakkinen negyedikként kocogott be, megelőzve Villeneuve-öt és Irvine-t. A Ferrari újabb sikere azt jelenti, hogy a vörös istálló a vezetői vb-cím mellé a konstruktőrit is begyűjtötte.

A három pilóta közül a két Ferraris vörös parókában érkezett a sajtótájékoztatóra, ami biztosította a beszélgetés könnyed légkörét.

M.Schumacher: "Azt hiszem, jól áll nekem ez a frizura...Hosszú és nehéz verseny volt, amivel újabb elsőséget szereztünk. A csapatversenyben elég lett volna ma egy negyedik hely is, ám győzelemmel sokkal jobb ünnepelni. A rajtom most sem sikerült jól, de aztán minden úgy alakult, ahogy szerettük volna. A második tankolásomat követően már nem autóztam a határon, csupán arra törekedtem, hogy Coulthardot magam mögött tartsam. Ez sikerült, így máris mehetnénk ünnepelni. Sajnos a szerelőknek azonban előbb össze kell pakolniuk, így csak este kezdhetünk bulizni. Akkora parti lesz, amilyen még nem volt a Forma-1 történetében!"

D.Coulthard: "Kemény verseny volt, kár, hogy nem tudtam győzni. A parc fermé-ben gratuláltam Michaelnek a világbajnoki címhez, valamint részemről rendezettnek tekintem a köztünk lévő nézeteltéréseket. Azzal vádolt engem, hogy szemtől szembe nem, csupán a háta mögött, leginkább az újságírókkal beszélem meg a gondjainkat. Most azonban, azt hiszem, személyesen tisztáztam mindent negatívumot, amely eddig kettőnkkel kapcsolatban létezett."

Barrichello: "Jó versenyt futottam, örülök ennek a harmadik helynek. Még boldogabb vagyok azonban, ha a Ferrarinál töltött első szezonomra gondolok vissza. Életemben először versenyt nyertem, szereztem egy pole-t is, valamint világbajnok csapat tagja lehettem."