Hogyan csaljunk el Forma–1-es világbajnokságot?

2006.10.20. 07:30
A Forma–1-es világbajnokság csak vasárnap dől el, de a győztes kívülről alakított színjátékot nyer meg. Az FIA négyszer nyúlt bele a sorozatba, ráadásul ha Magyarországon nem zárja ki az egyik BMW-t, Alonso már világbajnok lenne. A 2006-os F1-idény az egyik legizgalmasabb volt, de nemcsak a pilóták és autóik, legalább annyira a vádaskodások, a reklamálások, a feljelentések, a büntetések döntötték el és tették emlékezetessé.

Fernando Alonso jelentős előnnyel kezdi az utolsó vb-futamot, de csak a vasárnapi leintéskor derül ki, ő vagy Michael Schumacher lesz az idei világbajnok. A spanyolnak tíz pont az előnye, a ferraris csak akkor nyerhet, ha riválisa nem szerez egyet sem, ő pedig győz élete utolsó Forma–1-es futamán.

Mint mindig, idén márciusban is mindenki arról álmodott, hogy a vb az utolsó nagydíjon, Brazíliában dől el, de a szezon közepéig erre nagyon kicsinek tűnt az esély. Hogy mégis így alakult, abban nagy szerepe van a Nemzetközi Autósszövetségnek (FIA): a legszerényebb számítások szerint minimum négyszer nyúlt bele az Alonso–Schumacher-párharcba.

Szándékosnak ítélték Schumacher hibáját

A szezonkezdet kevésbé meghatározó – persze nem hatástalan – rugalmaslégterelő-vitája után Monacóban jött az első, igen kétes ítélet. A szövetség versenybírái szerint Michael Schumacher szándékosan állította meg autóját a pályán az időmérő utolsó perceiben. Övé volt az első rajtkocka, akadályozta az utolsó gyors körén lévő Alonsót és a többieket is.


Michael Schumacher karrierje utolsó F1-es futamára készül (fotó: AFP)

A Renault följelentette a ferrarist, de a szezon elején kinevezett Tony Scott-Andrews vezette háromtagú testület valószínűleg e nélkül is vizsgálódni kezdett volna. A videofelvételek és a Ferrari számítógépes adatai alapján bizonyítottnak látták, hogy Schumacher direkt parkolt le és idézett elő veszélyes szituációt, ezért visszasorolták a rajtfelállás utolsó helyére.

A számok és a képek alapján egyértelműnek tűnhetett az akció, de az igazság csak akkor fog kiderülni, ha a pilóta valamikor bevallja, hogy direkt tette. Eddig ugyanis azt állította, hogy nem szándékos malőr történt.

Alonso másnap az első kockáról nyert, Schumacher ötödik lett, néhány futammal később, a Kanadai GP után 25 pont volt a spanyol előnye.

Hirtelen szabálytalan lett a mass damper

Behozhatatlannak tűnt a különbség, de Indianapolisban és Franciaországban feljavult a Ferrari, leginkább a remek Bridgestone gumik miatt, és lépésről lépésre jöttek föl. A Német GP előtt váratlanul még nagyobbak lettek a Renault gondjai: az FIA betiltotta autójuk gyorsaságának meghatározó elemét, speciális lengéscsillapító rendszert.

Az angolul mass damperként emlegetett alkatrészt tavaly szeptemberre fejlesztette ki a Renault, a szokásos módon bevizsgáltatta az FIA-nál, azóta legálisan használta. Közben a riválisok is megpróbáltak alkalmazni valami hasonlót, hét másik istálló kísérletezgetett, majd természetesen nekik is le kellett állniuk ezzel. Viszont autójuk teljesítményét a rendszer hiánya közel sem befolyásolta annyira, mint a Renault-ét.

Kubica és az FIA miatt nem világbajnok még Alonso

A Magyar Nagydíjon nyolcadiknak ért célba Robert Kubica, a BMW újonc pilótája. Alonso és Michael Schumacher csak a pályán kívülről láthatta meg a kockás zászlót. Néhány órán át mindkettejük versenye nullpontos volt, de a technikai ellenőrzés után a lengyel újoncot kizárták, így a kilencediknek rangsorolt Schumacher mégis szerzett egy pontot.

A BMW alig egy kilóval volt könnyebb megengedettnél, a szakértők szerint azért, mert a rendkívüli időjárásban simára kopott abroncsokkal a tapasztalatlan versenyző nem futott a fűre a tiszteletkörben, hogy törmeléket szedve a gumikra kiegyenlítse a hiányt.

Ha az FIA ekkor nem bünteti meg Kubicát, és Schumacher nem kapja meg a pontot, Alonso már Japánban megnyerte volna második vb-címét.

A francia–angol team igyekezett csökkenteni a lengéscsillapító hatásának jelentőségét, de a magyar futam előtt a két pilóta, Fernando Alonso és Giancarlo Fisichella is bevallotta: "A kocsi ezzel született, biztos, hogy nélküle nem lesz olyan jó, mint vele volt."

Tony Scott-Andrews a szezon főszereplője

Németországban a tiltás ellenére bepróbálkozott a Renault, s a már említett Tony Scott-Andrews vezette háromtagú testület szabályosnak találta a rendszert a gépátvételen, azaz ellentmondott az őket kinevező FIA döntésének.

Flavio Briatore Renault-főnök a visszamenőleges büntetéstől tartva az engedély ellenére sem szereltette a futamra a kocsikba a dampert. A hockenheimi teljes kudarchoz – ötödik-hatodik hely – hozzájárult persze a Michelin ballépése, de sohasem derül ki, mennyire függött össze a gumik használhatatlansága a lengéscsillapító hiányával.

A Magyar Nagydíjon még mindig kétes volt, szabályos-e a lengéscsillapító, vagy sem, de senki sem merte használni, bár a Toro Rosso újra próbálkozott.

A Reanult gondjait súlyosbította, hogy a német, a mogyoródi és a török GP között tesztelni sem lehetett, esélyük sem volt ellensúlyozni a rendszer hiányát.

Briatore a McLarenre mutogatott, szerinte Ron Dennisék tiltatták be az eszközt, és az FIA-t vádolta: szezon közben változtatott a szabályokon. Az FIA indoka az volt, hogy a szerkezet az év eleje óta egyre kifinomultabb lett, már nem felelt meg az előírásoknak. A gyakorlati döntés nem ezt tükrözte: a Renault az év elején alkalmazott rendszert sem használhatta.

A hajlékony szárnyakon veszekedtek először

A szezon első, kevésbé meghatározó balhéja az autók szárnyai miatt alakult ki. A Renault azt állította, hogy a Ferrari, a McLaren és a BMW nyomás alatt meghajló légterelőket használ, ami a szabályok szerint tilos.

Nagyjából két hónapig tartott a vita az FIA-val, míg a Ferrari belső kamerájából nyilvánvalóvá vált, a francia–angol teamnek igaza van.

Az első után ugyanez a hátsó légterelőknél is felmerült, s a Ferrari azzal vágott vissza, hogy a Renault-é is hajlik, csak máshogy.

Az FIA felszólította a csapatokat, ne alkalmazzák az angolul flexi wingnek nevezett alkatrészeket, de konkrétan csak a BMW Franciaországban használt különleges légterelőit tiltotta be.

A szezon közepére aztán minden csapat alkalmazkodott az FIA kéréséhez, legalábbis azóta nem reklamálnak a szövetségnél.

A viharos Magyar Nagydíj és a Ferrari taktikai csődjével végződő isztambuli futam után sikerült Alonsónak és a Renault-nak tizenkét pontot megőriznie előnyéből, de Monzában Schumacher abszolút favorit volt.

Alonso büntetése a legnevetségesebb

A Renault gyengébb motorja és az ekkora már megdönthetetlenül betiltott damper hiánya miatt csak kihívó lehetett, ráadásul idegenben, az ellenfél egyik kedvenc pályáján kellett küzdenie.

A francia gép meglepően jól ment, Alonso egy defekt után sérült kasztnival is az ötödik helyre hozta az időmérőn. Nem sokáig örülhetett, a Ferrari ugyanis följelentette őt a versenybíráknál: utolsó gyorskörére vezető fordulójában feltartotta a mért körét befejező Felipe Massát.

A pilóták egymást vádolták

Talán sohasem panaszkodtak annyit egymásra a pilóták egyetlen korábbi szezonban sem, mint az ideiben. A Nürburgringen Giancarlo Fisichella állította, Jacques Villeneuve feltartotta őt, Monacóban David Coulthard jelentette föl Fisichellát, Silverstone-ban Juan Pablo Montoyát. Michael Schumachert Jarno Trulli fenyegette meg, bosszút fog állni a németen, mert az akadályozta őt az egyik időmérőn. A legklasszikusabb a monzai Massa–Alonso-eset volt.

Az FIA versenybírái Villeneuve-öt, Fisichellát és Alonsót büntették, mindannyiuk három legjobb körét törölték az adott nagydíj időmérőjéről.

A vád nevetséges volt, a két kocsi nem került ötvenöt méternél közelebb egymáshoz, de Massa panaszkodott, hogy az utolsó kanyar előtt veszített autója a leszorító erőből Alonso gépe miatt.

Szándékosságról szó sem lehetett, de a szabálykönyv szó szerinti vonatkoztatása alapján meg lehetett büntetni a világbajnokot, és Scott-Andrewsék nem is hagyták ki a lehetőséget. Törölték Alonso két legjobb időmérő körét, így a tizedik rajtkockára esett vissza.

Monzában átejtették a világot

A Renault a futamon harmadiknak jött föl, de akkor elfüstölt a motorja, Alonso kiesett, Schumacher nyert, két pontra faragta a hátrányát.

Napokkal a leintés után Bernie Ecclestone, az F1 egyik fő irányítója egy német lapban elárulta, hogy Alonso megbüntetése színjáték volt, teljes átverés. Ugyanis nem volt bizonyíték rá, hogy bármikor is feltartotta volna Massát, hogy autója befolyásolta a Ferrari teljesítményét.

Az FIA sebtiben cselekedett, a szezon közben másodszor változtatott a szabályokon: a továbbiakban, a következő, Kínai GP-től kezdve már csak a bizonyíthatóan szándékos feltartás számított szabálytalannak, a véletlen – amit talán Alonso tett – nem.


Fernando Alonso a szuzukai dobogón (fotó: AFP)

A Renault elszúrta a Kínai GP-t, Schumacher pontegyenlőséggel átvette a vezetést a vb-n, a japán futam előtt már favorit volt.

Japánban már nem lehetett szabálytalan, ami Monzában az volt

A szuzukai időmérő elején aztán azonnal ki is jött az új feltartási előírás hatása. A Renault és Alonso azt állították, hogy Massa akadályozta a spanyolt az időmérő elején, de a versenybírák nem is foglalkoztak a kérdéssel, mert Massa is elég jó időket futott, szintén gyors körön volt, valamint az eset nem az időmérő lényegi, utolsó perceiben történt. A szándékosság fel sem merülhetett. Vagy ha fel is merült, nem lehetett bizonyítani.

A fentiek után egyértelmű, hogy az idei Forma–1-es világbajnokság egy kívülről alakítgatott színdarab. A győztest egyáltalán nem fogja érdekelni, hogyan nyerte meg, nem is szabad, hiszen a külső körülményeken úgysem változtathatott: az FIA idén szinte teljesen tiszta show-bisznisszé tette az F1-et, sportot csak nyomokban lehetett fölfedezni benne.

A büntetések döntötték el a vb-t

A sok botrány növelte a nézettséget, az emberek tapadtak a tévére, kattintottak, olvasták az újságokat, próbálták megérteni az ellentmondásokat, az utólagos döntéseket, a büntetéseket, a betiltásokat.

Kétségtelenül 2006 a Forma–1 egyik legizgalmasabb szezonja, az időjárás, valamint a két, közel egyformán jó világbajnok, Alonso és Schumacher néha remek versenyeket hozott össze. Mégis a vádaskodásokra, a reklamálásokra, a feljelentésekre és a büntetésekre emlékezhetünk leginkább. Valójában ezek döntötték el a világbajnokságot.

Schumachert büntették, Raikkönen gyanúba sem került

Michael Schumacher autója Monacóban megállt a pályán, és akadályozta ellenfeleit idejük megjavításában. Megbüntették. Alig két hónap múlva Kimi Raikkönennel történt hasonló eset.

A finn vezette a hockenheimi időmérőt, amikor néhány perccel annak leintése előtt a stadionrészbe vezető balkanyarnál lecsúszott a pályáról, majd a kavicságyon átszáguldva viszatért az aszfaltra. Azonnal életbe lépett a sárga zászló, előzni tilos, mint Monacóban, és mivel utána már senki sem tudott javítani az idején, Raikkönen megszerezte a pole pozíciót.

Természetesen nem volt szándékos a manőver, az ő eseténél senkiben nem merült föl, hogy direkt hajtott volna le a pályáról, hogy így biztosítsa be első helyes indulását.