Ha nem élvezed, ne csináld

2012.05.01. 19:58
Először száguldott Budapest belvárosának utcáin Forma-1-es autó, Jenson Button a Vodafone McLaren-Mercedes tavaly, Kanadában győztes kocsijával szórakoztatta az utcai nagydíj mintegy százezer nézőjét. 35 fok volt, olvadt az aszfalt, elégett sok kiló gumi, a 2009-es bajnokért megőrültek, és nem csak a nők. Két menet között a Vodafone segített szóra bírni, bár noszogatni nem kellett.
b01
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Hogy tetszik ez a pálya?

A hely nem autóversenyzésre van kitalálva, poros, kicsit szűkös, főleg a hátsó forduló, de nem is ez a lényeg, hanem hogy az emberek legalább annyira élvezzék, mint én. Hallják, lássák, érezzék, hogy milyen is egy Forma-1-es autó. És azért 260-280-at sikerült rajta mennem, azt hiszem, minimum 210 kilométer/órával léptem át a sebességhatárt.

Az idei McLarent mintha önre szabták volna.

Jól érzem magam a kocsiban, tényleg jó vezetni. Alapvetően egy jó gép, de ez a szezon kicsit furcsa, van, ahol szinte tökéletesen megy, és van, ahol nehezebb beállítani. Még nem tudjuk, mi okozza ezt, de nem csak nekünk vannak ilyen nehézségeink, jelenleg az összes csapat ezzel küszködik. Négy futam, négy győztes, négy istállóból.

És az is jó benne, hogy nincs kacsaorra, nem?

Ha a kocsid nyerő, akkor tök mindegy, hogy néz ki. De ha nyer, és még szép is, annál jobb nincs. Persze amikor Ausztráliában nyertem, először az jutott eszembe, hogy milyen jól néz ki.

2000 óta indul az F1-ben, mi ebben a kategóriában a legnagyobb változás jó 10 év alatt?

Ijesztő, hogy már 13 éve itt vagyok. Mi is az az egy dolog? Azt hiszem, a Forma-1 kiélezettsége. Az F1 mindig rettentő szoros volt, ide jöttek a legjobb pilóták, itt nyert Michael Schumacher éveken át, ám ami az utóbbi néhány évben történt, az egészen elképesztően szorossá tette a versenyzést, olyan szorossá, amilyen soha nem volt. Egyre több az élcsapat, az meg végképp csúcs, hogy hat világbajnok van egyszerre a pályán. Ráadásul rengeteget előzünk is, remek csatákat vívunk. A mai Forma-1 nagyon rendben van, örülök, hogy ebben az érában lehetek itt versenyző.

Barrichello 326 GP-nél hagyta abba, ön 214-nél tart. Behozható?

Nem számolgatom a versenyeimet, csak azt tudom, hogy 8 éves korom óta versenyzek, és 32 évesen még nem látom a végét. A visszavonulást nagyon meg kell fontolni, ahhoz, hogy megtörténjen, már nagyon akarni kell abbahagyni. Annál veszélyesebb nincs, mint túl korán otthagyni azt a sportot, amit szeretsz, amiben jó vagy, sőt, talán a legjobb vagy a világon. A korai befezejés gondolata rémisztő, nézzük csak meg, mi történt Michael Schumacherrel. Elment, aztán meg visszajött, mert rájött, hogy még nem végzett.

b02
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Gyerekként melyik F1-esnek szurkolt?

A 80-as években nőttem fel, otthon mindannyian szerettük Nigel Mansellt a nagy bajuszával, de nekem leginkább Alain Prost jött be stílusra. Nyugodt volt, és mindig kiegyensúlyozottan, higgadtan vezetett. Mindenre odafigyelt, nem csak a pályán történő dolgokra, de az azon kívüliekre is.

A legfontosabb ember a karrierjében feltételezhetően az apja. Adott olyan tanácsot, ami máig kitart?

Nagy figura az öreg, 214-szer indultam az F1-ben, 213-szor ott volt. De a legjobb tanácsot nem itt, hanem régesrég, még gokartos koromban kaptam tőle, ha lehet ezt egyáltalán tanácsnak nevezni. Voltak gyenge napjaim, lassú voltam, nem ment a gép, apám látta, hogy szenvedek. Olyankor odajött, és azt mondta, ha nem élvezed, ne csináld. Én nem azt akarom, hogy stresszelj vagy hogy teher legyen neked ez az egész. A te döntésed az én döntésem. Ha azt mondod, elég, már itt sem vagyunk, semmi gond. Boldognak akarlak látni, ez a lényeg. Vagyis egyáltalán nem az az apa volt, aki ott áll a háttérben, és szigorral követi minden lépésem. Ő minden nyomást levett rólam, ennél jobbat nem is tehetett volna velem.

b04
Fotó: Barakonyi Szabolcs