Maldonadót elfújta az olajválság

2016.02.07. 15:42
Bemutatták az új Renault-istállót, de egy nevet hiba várt mindenki: Pastor Maldonadóét. A venezuelai 30 évesen kiszorult a Forma-1-ből, amit sokak szerint sosem szabadott volna elérnie. Mégis, a venezuelai úgy mehet nyugdíjba, hogy mégiscsak nyert egy futamot.

„A legnagyobb alázattal szeretném bejelenteni, hogy 2016-ban nem leszek ott a Forma-1 mezőnyében. Köszönök minden támogató üzenetet, nagyon megtisztelő, hogy kiállnak mellettem, büszke vagyok a profi karrieremre” – ezzel az üzenettel köszönt el öt szezon után a Forma-1-től Pastor Maldonado.

A venezuelai pilótának az idén nem jut hely, mert hazája megszüntette évi 40 millió eurós támogatását, amivel minden évadban bevásárolta magát a sorozatba.

Maldonado 2011-ben érkezett a Williamshez, aminél három szezont töltött, majd két éven át a Lotusnál vezetett. Úgy volt, hogy idén a Lotus-utód Renault is igényt tart rá, ám amikor kiderült, hogy nem hozza a pénzt, elköszöntek tőle.

Maldonadót az olajpénz vitte a Forma-1-be, és annak elapadása tette ki onnan.

Hugo Chavez exelnök jóbarátja volt, így az állami olajtársaság, a PDVSA pénzelte. Csakhogy Chavez meghalt, pártja a legutóbbi választásokon kikapott, az új hatalom pedig elzárta a pénzcsapot. Nem akarták tovább támogatni Maldonado hobbiját, de döntésüket az olajár példátlan esése is befolyásolhatta.

A pilóta 96 futam, 1 pole pozíció és 1 futamgyőzelem után távozik, vélhetően örökre, bár az F1-ben semmit nem lehet biztosra venni.

Maldonado az utóbbi 20 év legellentmondásosabb figurája a Forma-1-ben, ugyanis azon a 2012-es Spanyol GP-n kívül semmit nem mutatott, amiből arra lehetne következtetni, hogy ő klasszis autóversenyző.

Azon a hétvégén Barcelonában viszont úgy vezetett, mint egy bajnok. Az időmérőn második lett, de miután Lewis Hamiltont egy buta hiba miatt kizárták az élről – nem maradt elég benzin a kocsijában a mintavételre –, ő indulhatott a pole pozícióból. A versenyen Alonso lerajtolta, de a 27. körben, a kerékcseréknél Maldonado átvette a vezetést, és már nem is adta ki a kezéből. Hiába ment ott végig a nyakán Alonso a Ferrarival és Raikkönen a Lotusszal, a két világbajnoknak esélye sem volt az előzésre.

Három másodperccel lemaradva futottak be a második-harmadik helyen, és emelték vállukra a dobogón a győztes Pastor Maldonadót.

Sikere az utóbbi 25 év legnagyobb sokkja volt a Forma-1-ben, nála valószínűtlenebb győztes nem akadt azóta sem.

Bizonyíték erre: Maldonado sem előtte, sem utána nem állt dobogón. Következő legjobb helyezése egy ötödik volt azév végén, Abu-dzabiban, aztán szerzett még pár 7. és 8. helyet tavaly. Összesen 14-szer végzett pontszerzőként, 76 pontot gyűjtött, legjobb vb-helye a 14. volt, tavaly.

Kérdés akkor, hogyan tudott azon a hétvégén olyan kiemelkedően vezetni, hogy leverje a világbajnokokat azzal a Williams-szel, ami előtte hét éven át futamot is képtelen volt nyerni?

A választ a gumik körül kell keresnünk, ez volt ugyanis az a szezon, illetve az a félszezon, amikor a Pirelli a feje tetejére állította a Forma-1-et - ebből profitált mind a Williams-Renault, mind Maldonado.

Abban az idényben az első hét futamot hét különböző pilóta nyerte meg öt különböző csapatból. A Pirelli ugyanis annyira megkavarta a gumik összetételét az előző évadhoz képest, hogy félévbe telt, amíg a topcsapatok ki tudtak igazodni azok viselkedésén. Minden pályán másnak feküdt a gumi, de másnak állt még egy körön és hosszabb távon is, ráadásul ugye a futamon kétféle keveréket is használni kell, amik eltértek egymástól.

Barcelona az ötödik felvonás volt abban az évben, nyert előtte a McLaren, a Ferrari, a Red Bull és a Mercedes, aztán jött ki a lépés Maldonadóéknak. A körülmények, a pálya, az aszfalt hőmérséklete, a kocsi viselkedése rakta össze a venezuelai hétvégéjét, de kellett az is - és ez már őt dicséri - hogy ki tudja használni a kezében lévő tökéletes fegyvert.

A pályát tökéletesen megtanulta a telemetriából, mikor fékezzen, gyorsítson, vegye el a gázt, vagy legyen agresszívabb, mikor fogja vissza magát, és mikor adjon bele mindent. Óriási szó, hogy végig tudta csinálni, nem izgulta el kisebb hibákkal, és nem dobta el egy nagyobbal, végigvitte rajttól célig.

Hamilton kiválását az élről kihasználva, saját lobbanékonyságát legyőzve, egészen meggyőzően nyerte meg a versenyt. Teljesítményének értékét növeli, hogy Bruno Senna ugyanazzal az autóval az időmérőn 18. lett, csapattársa közelébe sem ért egész hétvégén.

Maldonado megmutatta, hogy az autóvezetés tanulható, még ezen a szinten is. Vannak a született zsenik, nekik zsigerből jön az, amit Maldonado a számítógép adataiból, a mérnökök tanácsaiból szedett össze, vagy ellenfeleitől lesett el.

Ahogy Michelisz Norbert elméletben tanult meg rajtolni, mert WTCC-karrierje elején nem volt lehetősége tesztelni, úgy Maldonado is sok mindent összeszedhetett a pályán kívül. Természetesen kedveztek neki a már említett gumiszabályok, de ha nem lett volna elég ügyes, ez nem lett volna elég.

Persze erőn felül teljesített, ezt sejtettük már aznap is, de hogy mennyire, az csak a következő három évben derült ki, amikor

Maldonado az F1 történetének legtöbbet ütköző pilótájává vált.
 
 

Ráadásul ő nem mindig csak a saját kocsiját törte, mint Nakadzsima a nyolcvanas években, hanem rendre valaki másét is az övével együtt. Nem maradt kortársa, akivel ne ütközött volna, vagy ne lett volna legalább egy necces pillanata, és ezekért a balesetekért 95 százalékban ő volt a hibás, és őt is büntették meg.

Maldonado a levegőbe repíti Esteban Gutierrezt a 2014-es Bahreini GP-n
Maldonado a levegőbe repíti Esteban Gutierrezt a 2014-es Bahreini GP-n

Maldonado pár afférja

Ráadásul olyan figura, aki sosem ismeri el, hogy ő hibázott volna, képes volt a legegyértelműbb esetekben is a másikra kenni a balhét. Ennek oka is mélyebben gyökerezhet, Maldonado neveltetésében és származásában: tehetős családja miatt nyílegyenes útja volt a karrierjében. Annak ellenére jött felfelé, hogy már az alsóbb kategóriákban is bőven csinált hülyeségeket. Monacóban például még pályabírót is gázolt a GP2-ben - amiért négyfutamos eltiltást kapott -, a pénzének köszönhetően mégis a legjobb kocsikban pallérozódhatott, amikkel győzött is.

2003-ban kezdődött együléses-karrierje alatt végigjárta a szamárlétrát: olasz és európai Forma-Renault, olasz F-3000, WSR, Forma-Renault 3.5, majd négy év GP2.

24 győzelem 8 szezon alatt a különböző kategóriákban, két bajnoki cím, egy még a legelején, az olasz Forma-Renault-ban, majd egy az F1 előtti utolsó lépcsőn, a GP2-ben, 2010-ben. Mindkettő meggyőzően, Olaszországban nyolc győzelemmel, a GP2-ben hat futamsikerrel lett bajnok.

Maldonado magyar kapcsolata

A felesége, Gabriela Tarkanyi, akinek apai nagyanyja magyar volt. 2012 decemberében házasodtak össze, 2013 szeptemberében lányuk született. Gabriela sok Magyar Nagydíjra eljött férjével, bár magyarul nem tud, tisztában van vele, hogy innen származik.

Ezek után villantotta meg azt 30 millió eurós csekket, ami meggyőzte Frank Williamset, hogy szerződtesse, és a húzás be is vált. 2011-ben a sikernek a legkisebb jelét sem mutatták, 2012-ben Barcelonában a csúcsra értek, 2013-ban már megint nem voltak sehol. Mégis, az az egy győzelem bizonyította, van még tűz Sir Frank Williamsben és csapatában, egyértelműen számíthatott, hogy az F1 legidősebb csapatvezetője 2014-re egy nagymenő szponzort tudott meggyőzni - a Martinit -, az ő istállóját támogassák. Megszerezte továbbá a legjobb motort, a Mercedesét: ezzel a kombinációval a Williams tavaly és tavalyelőtt visszatért a középmezőny elejére, a topcsapatok sarkába.

Mindez valószínűleg nincs, ha nincs Maldonado és az a barcelonai vasárnap, amikor minden összejött.

Maldonado emlékezetes alakításai