Hang nélkül ez csak egy jó kis családi buli

A Formula-E ötlete még 2011-ben született meg, amikor az FIA igazgatója és a Ferrari korábbi legendás csapatfőnöke Jean Todt megéhezett, majd meghívta egy ebédre a nagy sportrajongót és üzletembert, Alejandro Agagot. Ketten együtt kitaláltak a Formula -E koncepcióját, 2014-ben pedig el is rajtolt az első hivatalos szezon.

Sok szempontból jobb, mint a Forma-1

Formula–E is az FIA égisze alá tartozik, igazából nagyon sok tekintetben pont ugyanolyan, mint a Forma-1, annyi lényeges eltéréssel, hogy nem benzinmotorok, hanem elektromos akkumulátorok hajtják az autót. Itt is 10 csapat 20 pilótája versenyez egymással, a pontrendszer az F1-ben megszokott 25-18-15-ös sormintát követi, év végén pedig egyaránt hirdetnek egyéni és konstruktőri világbajnokot is. 

Azonban ha a Formula-E részvényes Nico Rosberg és a kategóriát megvető Lewis Hamilton eljátszanák a Ponyvaregény híres autós párbeszédét, akkor Nico nyugodtan mondhatná azt Lewisnak

És tudod mi az érdekes a Formula-E-ben? A kis különbségek. Ugyanaz a szar van ott is, mint itt, de azért valahogy egy kicsit más.

Ez nagyjából jól leírja a dolgokat, hisz rengeteg olyan eleme van a Formula-E-nek, ami a királykategóriában is életképes lehetne. 

Az időmérő rendszer hasonló, bár talán egy fokkal érdekesebb, hogy itt nem szakaszokként hanem csoportonként versenyeznek a pilóták (négy csoportra osztják a versenyzőket, minden csoportnak hat perce van minél jobb kört futni). Az öt leggyorsabb pilóta ezután a Super Pole-ban küzd meg a pole-pozícióért, a többiek pedig az elért idejük alapján kapják meg a helyezésüket.

Továbbá itt már bevezették azokat a kiegészítő pontokat, amelyekről az F1-nél is volt már korábban szó:  plusz 3 pontot kap az első rajtkockát megszerző pilóta, a futamon elért leggyorsabb körért pedig egy pont jár, már amennyiben pontszerző helyen végez az illető (igaz, jövőre ezt az egy pontot az akkumulátorral legjobban bánó pilóta kapná meg, ami speciel értelmetlen, hisz a spórolás tökéletesen ellentmond a futamok lényegének: a versenynek).

Hatalmas potenciál

A Forma-E persze sok dologban elmarad még a királykategóriától. Az elektromos autók jelenlegi végsebessége például mindössze 220 km/h, nem is bírnak végig egy egyórás futamot, féltávnál kénytelenek autót cserélni a pilóták (ez mondjuk abszolút szórakoztató, szinte olyan, mint egy kerékcsere). 

Az autók azonban szépek, amit a turbókorszakos F1-kocsikról nem mindig lehetett elmondani (kacsacsőr, ormány, stb.), ráadásul Nico Rosberg bemutatta a gyönyörű jövő évi Formula-E autót, ami már 280 km/h órával is képes repeszteni, pedig legalább 900 kiló (csak az akkumulátor 380 kg).

Ráadásul a pilóták minőségére sem lehet  különösebb panasz, hisz Stephane Sarrazin kétszeres Le Mans-győztes, Nelson Piquet, Nick Heidfeld, Sebastien Buemi és Jean-Eric Vergne korábbi Froma-1-es pilóták, Nico Prost, a négyszeres világbajnok Alain Prost fia, illetve nemrég Felipe Massa is aláírt.

A pénz is ömlik a kategóriába, olyan gyártók vannak jelen, mint az Audi, a Jaguar vagy a Renault, a névadó szponzor pedig a globálisan 145 ezer alkalmazottat foglalkodó, az elektromos járművekben is utazó ABB. A kategória megítélése és népszerűsége pedig folyamatosan nő, és mivel nagyon környezetbarátnak és nagyon futurisztikusnak tűnik, technológiailag pedig az autógyártás jelenlegi legaktuálisabb és talán legfontosabb kihívása/problémája (elektromos autó) köré szerveződik, óriási marketingértéke és potenciálja van.

A kihagyhatatlan hétvégi program

A Formula-E nem úgy indult el, hogy most majd egy nagyon kemény motorsport lesz, ami ha nem is riválisa, de méltó partnere lehetne a Forma-1-nek (miért is tette volna, kvázi egy cég a kettő). Inkább egy F1-light akart lenni, ami alapvetően nem versenyautókat fejleszt és nem a kocsiőrültek meg a hardcore motorsport-rajongók igényeit elégíti ki. Helyette a hétköznapi átlagembereket és az ő elektromos autóikat célozta meg.

Utóbbival kapcsolatban nem lehet sok újat mondani, az F-E fejlesztések jó eséllyel előbb-utóbb az elektromos autókban fognak landolni és ez így van rendjén. Az viszont külön megérdemli az elismerést, ahogy a Formula-E hétvégéket kezeli. Ezeket ugyanis vétek lenne kihagyni, 

A Berlini Nagydíj helyszínén (amit az 1923-ban épített Tempelhof repülőtéren rendeztek meg) például volt gokart, gördeszkapálya, szimulátorok, játszóházak, egy kvázi ketrecfocipálya, ki lehetett próbálni elektromos robogókat, gyerekautókat és gördeszkákat, ráadásul mindet ingyenesen és többször is.

Ha valaki megéhezett vagy megszomjazott, több büfé közül is választhatott emberi áron (ellenben mondjuk a Hungaroringgel), frissen, helyben grillezték és készítették el az ételeket. Emellett volt standja a Robocarnak, az Audinak és a Jaguarnak is, közelről lehetett megcsodálni gyönyörű elektromos és Formula-E autókat, de akadtak nyugágyak és pihenősarkok is, mintha egy autós vidámparkban lettünk volna.

Az emberek pedig így is fogták fel, a kilátogatók legalább háromnegyede családdal jött, sok gyereket a nagyszülője hozott el. Ami végül is teljesen érhető, hisz ez az egész az emberek szórakoztatására van kitalálva, maga a futam csak a ráadás, egyáltalán nem kötelező program, meg hát amúgy nem is zavar senkit. Bár ez már nem feltétlenül pozitívum.

Porszívók viadala

Valamikor a múlt héten autóval utaztam este. A Bocskai úton vezettem, aminek egy spéci tulajdonsága, hogy 50 méterenként van rajta egy rendőrlámpa. Ha rossz ütemben kapod el, akkor biztos, hogy meg kell állnod párszor az út végéig.

Normális ember ebben a helyzetben nem siet, hisz értelmetlen. Ha azonban van egy sportkocsid, akkor az aznapi tapasztalataim alapján kötelező neked két láma között padlógázzal végigmenned, a motort természetesen jó hangosan bőgetve, majd a lámpa előtt 5 méterrel satufékkel megállnod. Mert hiába van szép, drága, erős autód, nem biztos, hogy észreveszik.

A motorhang ezért (is) egy nagyon elemi dolog az autóknál. Ez hívja fel igazán a figyelmet, ez mutatja a meg az autó erejét, ez az, ami különleges élménnyé változtathatja a vezetést (és nem, ehhez nem kell két rendőrlámpa között padlózni). Elsősorban ezért királykategória a Forma-1, mert azok a motorok a technológia, az erő és a teljesítmény csúcsai, és ezt a kiválóságot a hang tudja igazán demonstrálni. 

Aki már hallott életében Forma-1-es autót – például Budapesten a Nagy Futam alatt vagy a Hungaroringen – az egész biztos, hogy nem felejti el. Az egy unikális, izgalmas, zsigeri, már-már fájdalmas tapasztalat (ha érzékeny a hallásod és nincs füldugód), ami királykategóriává teszi a Forma-1-et. Persze ez sem jöhet be mindenkinek, van, akit egyenesen irritál, de aki szereti ezt a sportot, az a hang miatt teszi. 

Nem véletlenül volt hatalmas felháborodás 2014-ben, amikor a bömbölő V8-as motorokat felváltotta a jóval csendesebb V6-os turbó. Annyira gáz volt a helyzet, hogy az FIA jobb híján az autóra szerelt kvázi megafonnal próbálta felerősíteni a hangerőt. Hisz a Forma-1 önmagában rettentő unalmas az esetek nagy részében, az emberek pedig leginkább csak megszokásból nézik, na meg abból a tudatból, hogy ez valami hatalmas dolog.

Hang nélkül szinte semmije sincs a Forma-1-nek, annyira komolyan vehető, mint Jason Statham egy léggömbnyi hélium után. Ez a berlini Forma-E futam például verseny szempontjából sokkal izgalmasabb volt, mint a legtöbb F1-es nagydíj zöme. Csak hát nem ha nem szólnak, akkor észre sem veszed, mert csak annyit hallasz, hogy valaki gyorsan be- és kikapcsolt egy porszívót.

Nem lesz változás

Sajnos arra nem volt lehetőség, hogy megkérdezzük a pilótákat, mit gondolnak a hang hiányáról. Csapatfőnökökkel és FIA-s szakemberekkel viszont sikerült beszélni, de szerintük ez jó így, ahogy most van. Sok embert érdekel (ez kétségtelenül így van, több ezer ember volt kint a helyszínen), meg tudnak mozgatni bizonyos rétegeket (családokat), nem kell Formula-1 2.0-nak lenni (sőt, nem egy dolgot elleshetne tőle az F1 is).

Ebben van is igazság, egy Forma-E hétvége olyan esemény, amit én semmi esetre sem hagynék ki, ha elérhető távolságban lenne: nem azért, mert zseniális sportélményt nyújt, hanem mert egyszerűen remek szórakozás. Azonban nem látszik, hogyan lehetne ebből így komolyan vehető motorsportot létrehozni a közeljövőben.

A Formula-E ugyanis aligha lehet vonzó a motorzajon szocializálódott autósport-rajongóknak. Ráadásul nem is övezi nagy felhajtás, nem is próbálják meg így reklámozni. Emiatt pedig az új Max Verstappenek sem az elektromos kategórián keresztül próbálnak majd eljutni a Forma-1-be.

Borítókép: Nelson Piquet. Fotó: Jaguar Panasonic Racing / Getty Images Hungary.