Vilma
-8 °C
3 °C

Kahn sztár volt, szerdától hős lett

2001.05.24. 14:55
A tizenhét tizenegyest hozó BL-fináléban a szinte mindvégig a győzelemre játszó Bayern München nyert, mert a Valencia többnyire a vereséget szerette volna elkerülni. A spanyolok elsősorban önmagukhoz képest voltak gyengébbek, a Bayern viszont azt a gépies, korántsem látványos, de eredményes futballt játszotta, mint az egyenes kieséses sorozatban valamennyi alkalommal. Azt a futballt, ami német csapattól minden körülmények között várható.
HIRDETÉS
Bajnokok Ligája főtámogatója
Aki nem szereti a bajorokat, alighanem az is fejet hajt azelőtt a hihetetlen precizitás és akaraterő előtt, amivel rendelkeznek. Nem egyedi jelenség ez, hiszen mindegyik német csapatra elmondható ez a két jelző. A müncheniek valószínűleg ebben az évben kivívják a legszerencsésebb csapat címét, hiszen bajnokságot a hosszabbításban nyertek, ráadásképpen kilenc vereséggel. A Bundesliga történetében soha ennyi zakóval nem állhatott a dobogó legfelső fokára egy csapat sem.

Nem véletlenül kérdezték erről Ottmar Hitzfeldet az olasz újságírók, hiszen Olaszországban a pillanatnyilag harmadik Juventus már több pontot gyűjtött, mint amennyi a Bayern bajnokságához elegendő volt. Hitzfeld erre a felvetésre csak annyit mondott: higgye el, mi nem lennénk negyedikek a Serie A-ban.

Rettenetes nyomás volt a kapuson

Gyaníthatóan igaza is van, mert a német gépezet igen jól működött ebben az évben. Mondjuk, kevesen gondolták volna, hogy csak a tizenegyesekkel dől el a finálé. A sors azonban úgy tűnik, ebben az évben kegyeibe fogadta a bajorokat. Most törlesztett az előző évek balszerencse-sorozatáért, most kárpótolta a Münchent.

Oliver Kahn a meccs legjobbja lett
Hátrányba kerültek ugyan, de felálltak, Kahn pedig akkor tett hozzá a csapat játékához, amikor igazán kellett. Ő maga is kiemelte egyébként, hogy az intuíció, és az isteni szerencse diadala volt együttesen ez a győzelem, és azt sem rejtette véka alá, hogy rettenetes nyomás volt rajta, hiszen neki úgy kellett a kapuba állni, hogy mindenképpen hárítania kell egy büntetőt Sergio hibája miatt, különben elúszik a 25 éve várt trófea.

Kahn elviselte a nyomást, Hitzfeld valamint Beckenbauer nem győzték kiemelni sportemberi nagyságát, fanatizmusát. Hiszen ő volt az, aki az utolsó fordulóban, az utolsó percben a Hamburg elleni bekapott gól után is odarohant a társaihoz, jóllehet már a hosszabbításban jártak: még nincs semmi veszve. Igaza lett.

Kahn a zokogó Canizarest is megvigasztalta

Rummenigge egyenesen a világ legjobb kapusának nevezte a Karlsruhéből igazolt portást, míg a német kommentárok arról emlékeznek meg, hogy egy ilyen kapusra volt már régóta szüksége a bajoroknak, mert ő lehet a garancia a további sikerekre. Hiszen egy címet megszerezni is szép dolog, de megvédeni még csodálatosabb.

A spanyol lapok persze sajnálják a Valenciát, kivált amiatt, mert tavaly is őket szólították előbb az eredményhirdetéshez. A spanyol sajtó is kiemeli azonban Kahn nagyságát - noha egy-két orgánum úgy véli, hogy semmivel sem volt jobb a Bayern -, és arról sem felejtenek el megemlékezni, hogy ő vigasztalta meg elsőként a zokogó kollégáját, Canizarest. Amúgy unalmasnak titulálták a találkozót, "mintha megnemtámadási egyezményt kötött volna a két csapat". A holland játékvezető még ennél is nagyobb kritikában részesül. A legbánatosabb ettől függetlenül Cúper lehet, aki sorrendben harmadszor kénytelen beérni az ezüstéremmel.

A főszereplőkről egy mondatban
Kahn: Eddig sztár volt, szerdától hős lett.
Sagnol: Hitzfeld szerint vele erősebb a csapat a tavaly előttinél.
Linke: Nagyon nem erőltették meg.
Andersson: Az apjának nem sikerült, neki igen.
Koffour: Nem hiába imádkozott a büntetők előtt.
Hargreaves: A döntő felfedezettje, gyorsan le is igazolta a Bayern.
Szalihamidzsics: Az első bosnyák győztes.
Effenberg: Csak neki volt bátorsága a pipába lőni.
Lizarazu: A futógép lendületet és színt vitt a Bayern támadásaiba.
Elber: A leggyengébb meccse volt a sorozatban.
Scholl: Nagy vesztes, hiszen megsérült, mégis győztes.
Cserék:
Jancker: Igaz, ő lökött, mégis tizenegyest harcolt ki.
Sergio: Brazil méltatlan büntető volt.
Zickler: Legalább nyugodt volt.

Canizares: Három tizenegyest fogott, mégis zokogott a végén.
Angloma: Az "apó" csak egy újabb döntő miatt nem hagyta abba tavaly.
Pellegrino: Abszolút magabiztos volt, ám a döntő pillanatban hibázott.
Carboni: Az olasz tizenegyest csinált, majd kihagyta - ráadásul épp a szülőföldjén.
Ayala: Tehetetlenül vergődött sérülése után a kispadon.
Aimar: Mintha nem is játszott volna.
Mendieta: Mindkétszer belőtte, de most is második lett.
Baraja: Keveset tett a játékhoz, de legalább ő nem hibázott a végén.
Kily Gonzalez: Bejátszotta a baloldalt, de ő is halványabb volt a szokottnál.
Sanchez: A legdrágább ért a legkevesebbet.
Carew: Aktív volt, flegma, veszélyes, jó napot fogott ki.
Cserék:
Albelda: Szürke volt, egy-két jó szereléssel.
Zahovic: A legfőbb bűnbak, két ordító helyzetet és egy tizenegyest hagyott ki.
Djukics: A védelem biztos pontja lett, büntetőt azonban nem mert lőni.

Dick Jol, játékvezető: A színházban többre vihette volna, ő volt a mezőny leggyengébb tagja.