Mária
-6 °C
-2 °C

Puskás Ferenc Stadion: Mikor jönnek a döntők?

2002.12.11. 17:31
Nemsokára eldől, hol rendezik meg 2008-ban a labdarúgó- Európa-bajnokságot. A házigazda szerepére Magyarország is pályázott, és az elképzelések szerint a rendezvény legfontosabb helyszíne a szeptember óta Puskás Ferenc nevét viselő Népstadion lenne. De mi lesz vele, ha az UEFA más országnak adja a rendezés jogát? A Magyar Narancs cikke.
Bukni fogunk Az Index elemzése az Eb pályáézat esélyeiről

"Százötezer néző zúgása, moraja tölti meg a hatalmas arénát!" Így lelkesedett Szepesi György 1954-ben, a 7-1-re végződő Magyarország-Anglia labdarúgó-mérkőzésen. Az emlékezetes esemény helyszínén, a Népstadionban legutóbb ismét egy - a majd´ fél századdal korábbinál is nagyobb meglepetést okozó - angolverés alkalmából volt telt ház: az augusztusi Zalaegerszeg-Manchester United meccsre (1-0) huszonnyolcezren váltottak jegyet. De vajon hova lett negyvennyolc év alatt több mint hetvenezer férőhely, miközben a létesítmény külsőre szinte semmit sem változott?

Vigyázz, életveszély!

A Népstadion 1953. augusztus 20-i megnyitását követően csak néhány évig volt alkalmas több mint kilencvenezer néző befogadására - az 1954-es magyar-angol hivatalos nézőszáma egyébként 92 ezer, úgy látszik, Szepesi tizenháromezerrel "elragadtatta magát" -, és miután a hatvanas évek elején megépültek a világítóberendezések, a férőhelyek száma radikálisan, mintegy húsz százalékkal lett kevesebb. További nyolc-kilencezres férőhelycsökkenést jelentett az 1998-as atlétikai Európa-bajnokságra időzített felújítás, amikor az ún. földlelátók padsorait székekre cserélték ki. A stadion hivatalosan tehát 66 ezer férőhelyes. Csakhogy amíg a földlelátók hellyel-közzel UEFA-kompatibilisnek mondhatók, addig a 38 ezer fő befogadására alkalmas "karéj", az ún. magaslelátók vagy pilonok már korántsem. Olyannyira, hogy a tavalyi Illés-Metró-Omega-koncert után készült szakértői vélemény (lásd Összefoglalva című keretes írásunkat) alapján, a balesetek elkerülése érdekében a területet elzárták a nagyközönség elől. Jelenleg a létesítmény vezetése csupán huszonnyolcezer néző gondtalan szórakozását meri garantálni.

Több mint egy évig nem igazán foglalkoztatta a közvéleményt, hogy a stadionba csupán ennyi embert engednek be, mivel a már említett koncertet követően sokáig nem akadt olyan rendezvény, amelyre különösebb érdeklődés mutatkozott volna. Valószínűleg sokan nem is tudtak arról, hogy a Népstadion férőhelyeinek több mint a fele voltaképpen életveszélyes. Ha idén augusztusban nem érkezik Budapestre a Manchester United, és nem fut be legalább negyvenezer jegyigénylés, lehet, hogy még ma sem lenne közismert a "karéj" lezárása, amit Orbán Sándor, a Népstadion augusztus végéig hivatalban levő igazgatója rendelt el.

"A stadionban 1994 óta minden évben, a nagy rendezvények előtt megvizsgálták a magaslelátók állapotát, és ha veszélyt észleltek, elvégezték a szükséges munkálatokat - mondta Orbán Sándor. - Mindez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy a munkások kosaras kocsikkal fölmentek, és a pilonok közti hídszerkezetek betongerendáiról leverték a leválni készülő betondarabokat. Az Illés-Metró-Omega-koncertet megelőző vizsgálatnál viszont már az előző évi mennyiségnek az ötszörösét kellett leverniük, így a koncertet követően összefoglaló szakértői véleményt kértünk. Ez a javaslat egyértelműen fogalmazott: ne nyissuk meg a nagyközönség előtt a magaslelátót."

Mindezek után Orbán Sándor nem vállalta a felelősséget, hogy akár egy nézőt is beengedjenek, akinek veszélyben a biztonsága. Csakhogy a magaslelátók - a "leverésnél komolyabb" - rekonstrukciója nem tűnik szerencsés döntésnek.

Kell egy stadion

A Népstadion és Intézményei (NSI) tavaly óta az állami tulajdonú létesítmények irányítására létrehozott Sportfólió Kht. irányítása alatt áll. A Sportfóliót a nyár folyamán szervezték át, négy önálló igazgatóságot hoztak létre: a Kiemelt Edzőtáborok, a Nemzeti Sportuszodák és a Kiemelt Sportegyesületek Létesítményei Igazgatóságát, de önálló igazgatóság lett az NSI is.

Vass Károly, a Sportfólió Kht. ügyvezető igazgatóhelyettese elmondta, hogy az igazgatóságok vezetőit ősszel, pályázat útján választották ki. (Az NSI élére dr. Török Lajos, a Ferencváros korábbi létesítményigazgatója került, érdekesség, hogy Orbán Sándor a Kiemelt Sportegyesületek Létesítményei Igazgatóságának helyettes vezetője lett. - L. T.) Az ügyvezető igazgatóhelyettes szerint a Népstadionra szükség van, de nem ebben a formában. "Kell egy 50-60 ezer ember befogadására alkalmas stadion. Erre - már csak a hagyományok miatt is - a Népstadion lenne a legalkalmasabb. Az elmúlt években azonban semmiféle komolyan vehető fejlesztési terv nem született, és a stadionrekonstrukciós programban sem számoltak vele."

Ami persze nem csoda, mivel a húszmilliárd forintos stadionrekonstrukciós programban a Népstadion valószínűleg csak a pénznyelő szerepét tölthette volna be. Abban ugyanis mindenki egyetért, hogy jelenlegi formájában - balesetveszélytől függetlenül, sőt még ha teljesen felújítanák, akkor is - a Népstadion messze alatta marad azoknak az alapvető elvárásoknak is, amelyek nemzetközi események lebonyolítását tennék lehetővé. Ahhoz azonban, hogy ezek a kritériumok teljesüljenek, a legóvatosabb becslések szerint is legalább harmincmilliárd forintra lenne szükség, ahhoz pedig, hogy labdarúgó Európa-bajnoki döntőt tartsanak itt, minimum 50 milliárd.

Vass Károly szerint, ha nem kapjuk meg a 2008-as Európa-bajnokság rendezési jogát (lásd Eb-projekt című keretes írásunkat), 2004-ben, de legkésőbb 2005-ben kiírhatják a rekonstrukcióra vonatkozó tendert, ám ha az UEFA a javunkra dönt a jövő héten, azonnal lépni kell.

Új alapokról

"A Népstadion a magyar sportlétesítmények zászlóshajója - mondta az NSI szeptemberben kinevezett új vezetője, dr. Török Lajos -, csakhogy ötven év alatt a körülmények megváltoztak. A Népstadion még olyannak épült, hogy az atlétikai sportág feltételrendszerének is megfelelt, ráadásul a megnyitó idején a labdarúgó-mérkőzések iránt akkora érdeklődés volt, hogy egyáltalán nem tűnt túlzónak a 80-90 ezer férőhely. Ám azóta nem csak a hazai futball iránti érdeklődés csappant meg. Az európai labdarúgás üzleti alapokra került, és ma a közönség kiszolgálása a legfontosabb. A korszerű stadionok multifunkcionálisak, a lelátókat úgy építik, hogy a közönség viszonylag közelről szemlélhesse az eseményeket. A Népstadion még teljesen más >>filozófiaján épült: spártai körülmények, sok helyütt rossz látási viszonyok."

Török szerint a stadionnal kapcsolatos döntés nemcsak sport-, hanem kulturális kérdés, szükséges tehát a tárcaközi egyeztetés, és persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az volna az ideális, ha a beruházás tizenöt év alatt megtérülne. A legegyszerűbb megoldás az volna, ha a stadiont egyszerűen elbontanák a jelenlegi központi épület kivételével, helyébe pedig új, multifunkcionális létesítmény épülne. Ám ha csak azt vesszük figyelembe, hogy egy férőhely kialakítása 1-1,5 millió forint, akkor egy ilyen beruházás várható összege legalább 90-100 milliárd forint lenne.

Ideiglenes lelátók

Vannak persze ennél lényegesen olcsóbb változatok is: az például körülbelül 10-15 milliárd forintba kerülne, ha az életveszélyes felső lelátórészt egyszerűen elbontanák. Igaz, ez nem lenne ideális labdarúgó-stadion - inkább atlétikai stadionnak lehetne nevezni, ahol futballmérkőzéseket is tartanak -, de minden kritériumnak megfelelne, amit az UEFA előír. Az igazgató szerint ez megfelelő alap lehet, a későbbiekben pedig, ha Magyarország egy nagy világesemény rendezési jogát megszerzi, akkor akár egy olyan, "igazi" labdarúgó-stadion is elképzelhető, amelynél a magaslelátók helyébe az igényeknek megfelelően változtatható mobil lelátórendszert alakítanak ki. "Egy új stadiont azonban nemcsak megépíteni, hanem rentábilisan üzemeltetni is kell, márpedig a magyar labdarúgás színvonalát ismerve az igény kérdéses. Az újpesti stadiont átalakították, a férőhelyek száma több mint a felével csökkent, de így is hányan kíváncsiak a rangadókra? Úgy nem lehet egy beruházást megvalósítani, hogy ötévente van egy meccs, amire komolyabb érdeklődés mutatkozik."

Az igazgató - aki korábban a ferencvárosi beruházások felelőse volt - azonban nem tud "csak stadionban" gondolkodni, hiszen az NSI sem csak maga az aréna. Török Lajos egy olimpiai központot szeretne létrehozni. "Ez persze csak egy elnevezés, nem jelent mindjárt olimpiát is. A létesítményeket azonban úgy kellene átalakítani, hogy azok fejleszthetők, bővíthetők legyenek, ha Magyarország valamikor sikeresen pályázna az olimpia megrendezésére."

A héten tehát nemcsak az dől el, hogy ki rendezi 2008-ban a labdarúgó-Európa-bajnokságot, hanem az is, hogy a Puskás Ferenc Stadion sorsa miként alakul. 2003-ban azonban ismét lesznek olyan sportesemények - például a svédek elleni Eb-selejtező -, amelyekre talán huszonnyolcezernél többen lennének kíváncsiak. Török Lajos szerint jövőre még előállhat az a helyzet, ami augusztusban a ZTE-Manchester- meccsen - vagyis ha a rendezvények iránt valóban komoly érdeklődés mutatkozik, akkor sok néző nem tud a helyszínen szurkolni a magyar csapatnak -, de szeretné, ha a későbbiekben ideiglenes lelátókkal növelni tudnák a férőhelyek számát.

- legát -

Forrás: Magyar Narancs