Mária
-7 °C
3 °C

Hány csapat fejezi be az NB I-et?

2003.02.19. 12:22
A Dunaferr és a Siófok a csőd szélére került, a Kispest azonban megmenekülhet a pályák használhatatlansága miatt egy héttel később, azaz március hetedikén kezdődő magyar NB I-ben. A korábbi MLSZ-elnök, Kovács Attila ettől függetlenül létszámemelést szeretne, mások szerint még tíz csapat is sok. A sportminisztérium határozottan rögzítette: a profi csapatok tartsák el magukat. Ez már a vég, vagy jöhet még ennél rosszabb is? Tényleg csak négy-öt csapat érett az első osztályra, a többi vegetál? Az Index ezt vizsgálta.
Három évvel ezelőtt Demján Sándor általános megelégedésre beszállt a magyar futballba. Nemsokára megalakult a Magyar Labdarúgó Liga, gazdasági igazgatónak kinevezte Muszbek Mihályt, aki a szlengben, mint főprivatizátor vonult be a magyar futballba, hiszen a 160 ezer alkalmazottat foglalkoztató Kamaz-gyárat is az ő segítségével adták el.

Három négy csapat jelentett csődöt

Elkezdődött a viszonyok rendezése, mert a magyar futball talán a legnagyobb válsága után volt, sorra szűntek meg a patinás csapatok. A '95-ben bajnoki címet szerző Vác, a Diósgyőr, a Siófok, a Gázszer, a Szeged sorra dobta be a törülközőt. Az önkormányzat nem segített, sok a 18 csapat, hallhattuk.

Muszbek és Beckham
A Liga elnöke, Demján Sándor és a Muszbeket váltó Dr. Szieben László egybehangzóan állítja: ők és a szervezet sohasem mondták, hogy a magyar futball jó, hiszen ők is néznek meccseket. Mindenki emlékszik azonban arra, amikor Muszbek úgy vélte, a Fradi egyik leggyengébb képességű játékosának, Kriston Attilának a beadását a Beckhaméhez hasonlította. Bánfi János szerint pedig mindig - ha nem is nagyléptékben - emelkedik a színvonal.
Demjánék komoly és megalapozott - ne legyenek irreális és vállalhatatlan szerződések - üzleti terv szerint hagyták indulni a bajnokságban a csapatokat, ha netán valahol fizetési problémák voltak, akkor hitelt adtak neki. Úgy tűnt, a rendszer működik is, hiszen problémamentesen lezajlott két idény is.

Most viszont már érezhetőek a bajok. A Dunaferr vállalatóriás nehézségei a sportéletre is kihatással vannak, noha a korábbi elnök, Szabó József 2001-ben még azt mondta, hogy a cég reklámkiadásainak mindössze egy ezreléke megy a sportra, azon belül is tizenkét szakosztályra. A szakosztályok közül pillanatnyilag a legjobb helyzetben a kézilabda van, a legrosszabban a futball - 2000-ben bajnokcsapatot ünnepelhettek a városban -, amelyiknek az adóssága majd 200 millió forint. Tavasszal várhatóan a juniorok lépnek pályára.

100 milliós marketingbevételt kalkuláltak Siófokon

Sokkal érdekesebb a Siófok helyzete. A csapat három éve csődbe ment, alig sikerült életben tartani. A gárda tavaly feljutott, új reményekkel indultak, 295 millió forint költségvetéssel. Ebből 100 millió forint markentingbevételt reméltek. A tervek aztán zátonyra futottak, noha Sallói István ügyvezető igazgató szerint, és egy külső szakértő cég szerint is - nagyobb baj, hogy a Ligának sem szúrt szemet ez a kétségkívül magas összeg, ami a harmada volt a büdzsének - ez a bevétel teljesen megalapozott volt.

Miből származhat bevétel?
Szponzorok, jegyek, tévés jogdíjak és a liga eredményességei juttatásai, nemzetközi kupaszereplés, játékoseladás. Lényegében ez az öt tétel, amelyekkel a csapatok a bevételi oldalon kalkulálhatnak. Első látásra lehetetlen feladatnak tűnik ebből nyereséget összehozni, de rendre belevágnak vak ló bátorságával a gyors meggazdagodásban és a különböző stiklikben hívő (ál)menedzserek, tulajdonosok. Noha az alaptételt ismerik: eredmény nélkül nincs szponzor, nincs jegybevétel. Egy középcsapat tehát éves szinten szponzoroktól és a jegyekből maximum 100 millió forintra számíthat. A visszaosztott tévés jogdíjak körülbelül három-négy játékos éves jövedelmét tehetik ki, vagyis ötvenmillióra tehetők. A liga eredményességi alapon a bajnoknak 100 milliót ad, a többiek értelemszerűen kevesebbel kénytelenek beérni. A nemzetközi kupaszereplés jó üzlet - idáig azonban csak komoly befektetéssel lehet eljutni -, hiszen az újabb szponzor és jegybevétel mellett az UEFA 80 ezer svájci frank rajtpénzt ad. A játékoseladásból jelentős összegekre lehet szert tenni, ám a klubok olyakor figyelmetlenségből, olykor más okból kifolyólag nem figyeltek arra, hogy a szerződés lejárta után nem kérhetnek pénzt futballistájukért. (Tököli ingyen ment a Dunaferrből a Fradiba, a Vasas válogatottjaiért ugyancsak nem részesült komoly összegben.) Vagyis meglehet, hogy két éven keresztül milliókat fizettek neki, ám ingyen kénytelenek túladni rajta.
A Békéscsaba, amelyik ugyancsak tavaly jutott fel az első osztályba, mindössze 180 millió forint költségvetéssel vágott neki az idénynek, ami annak tekintetében, hogy a nézőszám sokkal nagyobb, mint Siófokon, szerénynek, ugyanakkor reálisnak mondható. Ráadásképpen érthetetlen, hogy Siófokon az önkormányzatra számítottak megmentőként, jóllehet amikor kiesett a csapat, akkor is magára hagyta a város. A játékosok végül beleegyeztek járandóságuk hetven százalékos mérséklésébe, ám néhányan így is százezres alapkeresettel rendelkeznek.

Sopronban sem egyszerű a helyzet

A két legrosszabb helyzetben lévő csapat mellett az Index érdeklődésére Bognár György, a Sopron ügyvezetője elmondta: nekik is vannak átmeneti likviditási gondjaik, és mielőbbi megoldást sürgetett a játékosok pénzigényeinek visszaszorítására, mert különben a klubok belerokkannak a fizetések teljesítésébe, és akkor még nem beszéltünk az utánpótlásról és egyéb teendőkről. A Sopron költségvetése egyébként 350 millió forint.

A Videoton elöljárója, Szigli István sem tagadta, hogy voltak gondjaik - elsősorban a légiósok körül -, de ezek megoldódtak, és náluk a helyzet most megnyugtatónak tűnik.

A tavalyi bajnok sincs biztonságban

Tanulságos Lang József, a bajnoki címvédő Zalaegerszeg elnökének felvetése: "Szponzorainknak köszönhetően semmifajta veszély nem fenyeget minket, de azt sosem lehet előre kiszámítani, hogy melyik szponzor mikor lép ki a támogatók köréből. Éppen ezért kell folyamatosan minőségi futballt produkálnunk." (A ZTE pedig a nemzetközi porondra való kilépésével több mint 200 milliót kasszírozott.)

A jelenleg utolsó helyen álló Kispestnél a korábbi MLSZ-elnök, a bajnokság létszámának megrögzött emelője, Kovács Attila két év múlva nemzetközi produkciót ígért, és kupaszereplést. Egymilliárd forintot szánna erre - hosszú távon. Nem mellékes, az Újpest idei költségvetése az állami cégek - MOL, Magyar Posta, MFB - jelentős szerepvállalásának köszönhetően épp ennyi volt erre az évre, de hogy ebből mennyi marad, azt jelenleg nem tudni, mert felmondták az eredeti szerződéseket. A kajakos olimpiai bajnok Gyulay Zsolt szerint a bajnokságot befejezik.

Győrben a stadion is a Quaestoré

Debrecenben az önkormányzat hathatós támogatásával nincsenek gondok, a Várszegi-szférába tartozó MTK-t és a Ferencvárost kiemelek valamennyi sportvezető, mint a béke szigetét, ahol nem lehetnek gondok. Győrben a Quaestor Rt. szerepvállalásával oldódtak meg a gondok, a befektető cég nulla forintért jutott hozzá a '77-ben - akkori áron - egymilliárdért épített stadionhoz. Igaz 300 millió forint értékű hirdetési felületet és ugyanennyi értékű kötvényt adnak az építtető Rába-gyárnak.

A második vonalban sem jobb a helyzet, a nyírségi Demecser feladta a harcot, Diósgyőrben az önkormányzat 40 milliójára várnak - az adósság 150 millió forint -, a hatszoros bajnok Vasasnál a csodára. Az sem kizárt, hogy a BLASZ-ben kell indulnia jövőre a megállapíthatatlan adósságállománnyal rendelkező egyesületnek.