"Már tavaly óta foglalkoztat a visszavonulás gondolata" - mondta az idén harmincegy éves Zidane, aki elképzelhetőnek tartja, hogy így a 2004-es portugáliai Eb-n lép pályára utoljára a Francia válogatottban.
Zidane spanyolországi népszerüsége ugyan időnként háttérbe szorul ugyancsak klasszis klubtársai (a marketing vonalon legerősebben futtatott Beckham, az ősmadridi Raul, a tavalyi vb-n gólkirály Ronaldo és a legkeményebb riválistól, a Barcelonától átcsábított Figo) miatt, a szakértők jelentős része egyetért abban, hogy a francia irányító-középpályás a Maradona utáni korszak legjobb játékosa.
A Marsellből, algériai bevándorló családból származó világsztár tizenöt évvel ezelött a Cannes-ban játszott először első osztályú mérkőzést, első komoyl sikerét Girondins Bordeaux-val érte el, amellyet (az Inertoto-Kupán kertesztül) UEFA-Kupa döntőig vezetett 1996-ban.
A következő évadban már a Juventust erősítette, amellyel BL-döntőig jutott, de a legmenőbb európai kupát már a Reállal nyerte meg, amely 2002-ben éppen az ő zseniális góljával (Roberto Carlos magasan emelt beadását ballal, kapásból vágta pipába) nyert a döntőben a Leverkusen ellen.
Meghatározó szerepet válallt francia válogatott világbajnoki győzelmében 1998-ban (például két gól a brazilok elleni döntőben), majd két évvel késöbb, az Európa-bajnokság megnyerésében. A francia nemzeti tizenegyben eddig nyolcvankétszer szerepelt és tizenegy gólt lőtt. 1998-ban és 2000 elnyerte az Aranylabdát és mindkétszer a világ legjobb labdarúgójának választották a FIFA szavazásán is.