Alfréd
4 °C
14 °C

A Fradi keresi és költi a legtöbbet

2003.09.05. 12:26
A közelmúltban megjelent a Deloitte & Touche Futball pénzügyek címet viselő jelentése az európai futballról, mint a szórakoztatóipar legjelentősebb és fejlődésében legdinamikusabb ágazatáról. A Magyar Labdarúgó Liga az összehasonlíthatóság érdekében közzétette a magyar profi labdarúgás elmúlt három futball szezonjának és az idei szezonra, tervezett gazdálkodási adatokat.
Az NBI és NBI/B 32 csapata együttesen 8 milliárd forintos költségvetéssel működik, amely jelentősen elmarad a Magyarországhoz hasonló méretű és gazdaságú országokétól (pl. Csehországtól), és töredéke a legerősebb európai bajnokságokban forgó összegeknek (az angol Premiershipben évente több, mint kétszáz milliárd forintnak megfelelő font forog). A jelenleg legmagasabb költségvetésű magyar csapat évi egymilliárd forint körüli összegből gazdálkodik, míg a legkisebb bevételű első osztályú csapat költségvetése valamivel kétszázmillió forint alatt van.

Az NBI/B-ben szereplő húsz csapat huszonöt és háromszáz millió közötti összegből él. A közeljövőben ezek a különbségek tovább nőhetnek, míg az uniós csatlakozásban (amely után már nem lehet a játékosokkat vállalkozásként szerződést kötni, azaz fizetni kell utánuk a közterheket) több egyesület is csődbe vihet.

A központi bevételek - melyek a központosított televíziós jogdíj és névszponzorizáció hasznosításából származnak - 2000-től a labdarúgásban új forrásként összesen évi 720 - 825 millió forinttal növelték a bevételeket. A dinamikus bevétel növekedés hazai forrásokból valósult meg, mivel sem a nemzetközi szereplések utáni bevételek, sem a külföldi játékos transzferek nem jelentettek új forrásokat.

A legjellemzőbb kiadás a játékosok és az edzők béreinek változása nem követték minden évben a bevételek növekedését. Sőt a 2003-2004-es szezon tervében - a liga erőteljes nyomásra - már jelentős csökkentést irányoznak elő a klubok (miközben a bevételekben is a tavalyinál valamivel kisebb összeggel kalkulálnak). A Liga véleménye szerint ez segíti a csapatok felkészülését az EU csatlakozáshoz kapcsolódó munkajogi státuszváltás kényszerére.

Az árbevételi sorrendet a 2002/2003-as szezonban is az FTC vezette, második helyen az Újpest, míg harmadik helyen az MTK állt. Idén annyiban változott a helyzet, hogy a tavalyi második Újpest az idei tervek alapján csak a kilencedik a sorban. A Ferencváros egyébként nem csak az árbevételi és jegyeladásokból származó bevételi listát vezeti, de élen jár a személyi kiadások terén is. A tavalyi szezonban a második legmagasabb személyi kiadással gazdálkodó klub az MTK, a harmadik legnagyobb bérköltséggel gazdálkodó csapat pedig a Győri ETO volt. Idén a győriek helyét a debreceniek vették át.

Árbevételi sorrend az egyes szezonokban:

  2000-2001 2001-2002 2002-2003 2003-2004 terv
1 MTK FTC FTC FTC
2 FTC MTK Újpest MTK
3 Dunaferr VASAS MTK ZTE
4 Újpest Dunaferr VIDEOTON Debrecen
5 Új-Lombard Tatabánya VIDEOTON ZTE Gyori ETO
6 MATÁV Sopron Újpest Dunaferr VIDEOTON
7 ZTE Debrecen Debrecen Új-Lombard Tatabánya
8 VIDEOTON MATÁV Sopron ETO MATÁV Sopron
9 Debrecen ZTE MATÁV Sopron Újpest
10 VASAS Kispest

Siófok

Elore Fc Békéscsaba
11 ETO Haladás Kispest Pécs
12 Kispest ETO Elore Fc Békéscsaba

Siófok

A legmagasabb személyi kiadással gazdálkodó csapatok:

 

2000-2001 2001-2002 2002-2003 2003-2004 terv
1 FTC FTC FTC FTC
2 Újpest MTK MTK MTK
3 MTK Újpest Gyori ETO Debrecen