Mária
-6 °C
-2 °C

Lothar Matthäus: Engem nem lehet megtámadni

2005.09.01. 14:30
Szombaton és szerdán eldől, hogy a magyar labdarúgó-válogatott versenyben marad-e a világbajnoki selejtezőkben, teljesíti-e Lothar Matthäus a szerződtetésekor kitűzött célt. A szövetségi kapitány az Indexnek adott interjújában azt mondta, már hozzászokott, hogy elbújnak mögötte azok, akiknek mellette kellene állniuk a tűzvonalban. Matthäus csalódott, mert nem kapja meg az általa elvárt támogatást. A válogatott összeállítása szerinte is mindig vita tárgya lehet, de úgy gondolja, a visszajelzések őt igazolják.

Válogatottbeli bemutatkozása előtt, 2004 februárjában lefordíttatta a magyar himnuszt németre. Meg is tanulta már a sorait, azt énekli? Esetleg magyarul?

Még nem értem annyira, mint amennyire szeretném, de nem is ez a legfontosabb, hanem hogy büszkeség tölt el, éppúgy, mint amikor a német himnusz csendült fel. Én maximálisan átérzem, hogy egy országot képviselek. Meggyőződésem, hogy a játékosok is átérzik, ha fontos meccset játszanak, és azt sulykolom beléjük: gondoljanak arra, hány ember szurkol a csapatnak, hányan szeretnék a győzelmüket, hányan szeretnének velük együtt örülni.

Hogyan venné rá a szurkolókat, hogy kimenjenek a stadionba, és biztassák általában vesztes csapatát?

Lothar MatthäusÁltalános probléma, hogy a klubok meccseire sem mennek ki a szurkolók, mert csak azt látják, hogy a futballban sok területen van javítanivaló. Ha a kluboknál jobb és értékesebb munka folyna, abból mindenki profitálhatna. Ettől függetlenül a csapatomnak vannak értékei, fiatal és tehetséges játékosok alkotják, még biztosan sok örömet fognak szerezni a drukkereknek.

Ha már a klubokban zajló munkát említette: Maradt önben tüske amiatt, hogy márciusban megtámadták önt a magyar edzők, mert azt kifogásolta, hogy gyenge fizikai állapotban kapja meg a játékosokat a válogatott edzőtáborára?

Engem nem lehet megtámadni.

Mégis megtették.

Az a baj, hogy szemtől szembe sohasem mondják el a bajaikat, akkor mindig csak hallgatnak. Amikor viszont elfordulok, beszédessé válnak. Hozzáteszem, mind a mai napig nem kaptam meghívót az összejöveteleikre. Természetesen én nem egy külön erre az alkalomra elkészített díszes meghívóra várok, de a telefonszámomat tudják, és egyszer sem hívtak fel: "Lothar, gyere, téged is várunk." Pedig nagy szükség lenne az egyeztetésre, hiszen egymásra vagyunk utalva. Pontosabban én vagyok kiszolgáltatottabb helyzetben, meg van kötve a kezem, mert én hathetente, pár napra kapom meg a futballistákat, ennyi idő pedig kevés, hogy megváltoztassam őket. Azért is szeretem, ha külföldre mennek a játékosok, mert akkor egy másik bajnokságban, igazi futballközegben edződnek, nem a hazai sivárságban.

Szokott Magyarországon edzésekre járni? Az is egy módja a kapcsolattartásnak.

A felkészülés alatt két csapatot meglátogattam.

Nem rettent meg attól, amit látott?

Egy edzésen nem lehet kitapasztalni a hiányosságokat. Azt azonban mondhatom, hogy a klubedzőknek illene elgondolkodniuk a játékosok hiányosságain, és változtatniuk kellene rajtuk.

Noszogassa őket! Tegye meg többször, erélyesebben! Hátha eléri a kívánt hatást.

Ezért kell folyamatosan beszélnünk, és van is, akivel ezt rendszeresen megteszem, kivel többet, kivel kevesebbet beszélek.

Nem érzi úgy, hogy szélmalomharcot vív, amikor meg akarja reformálni a magyar futballt?

Szeretek harcolni. És csak azt tudom javasolni, hogy harcoljunk. Hátha megfordul a széljárás. Jöhet egy vihar is.

Miben reménykedik?

Abban, hogy mindenki belátja, a kisembertől egészen a miniszterekig, hogy mindent meg kell változtatni a magyar futballban, ami káros és fertőző. A kisembertől egészen a miniszterekig be kell lássák: a jó futball mindenkinek az érdeke, és mivel ebben az országban még mindig imádják a futballt, mindenki profitálhat abból, ha a válogatott nyer. A kisember is, a miniszter is, alkalomadtán még az ország elnöke is. A pozitív szemléletű emberekkel le kell ülni beszélgetni, ki kell dolgozni egy tervet, egy nagyszabású koncepciót. Mert az nincs rendjén, hogy a nézők nem húznak hasznot a futballból, a támogatások elfolynak, a pénz nem jut el a címzettig. A rosszra pedig senki sem, egyetlen szponzor vagy mecénás sem akar költeni.

Lát arra esélyt, hogy egy ilyen terv a közeljövőben megszülessen?

Nem lennék itt, és nem mondanám, ha nem látnám esélyét.

A szerződése az év végéig szól, úgy tűnik, ki is tölti, pedig tavaly nyáron úgy látszott, hogy elfogadja a török Besiktas ajánlatát, és azután is felmerültek különböző egyesületek nevei, ahol szívesen látták volna.

Alig hittek nekem, amikor a Besiktasról kérdeztek, mégis itt maradtam. Nem foglalkozom azzal, hogy éppen kivel hoznak szóba, a fociban napról napra változik minden, de nekem az a feladatom, hogy jó magyar válogatottat alakítsak ki.

Nem is zavarja, hogy mindig szóba kerül az esetleges távozása? Legutóbb a skót Heartsnál merült fel a neve.

Nem érdekel, de a helyzet mindenképpen irritáló.

A magyar válogatottat ugyanakkor jó ugródeszkának tartja későbbi karrierjéhez?

Milyen karrierhez?

Akár a német válogatott kapitányi posztjához.

Ezzel a kérdéssel egyelőre nem kell foglalkozni.

Sok bírálat érte a csapat összeállítása miatt az utóbbi időben. A ferencvárosi Takács Ákos beállítására gondolok elsősorban, aki meglehetősen kilógott a sorból az argentinok ellen, és a korábbi meccseken sem találta a helyét védekező középpályásként.

Lothar MatthäusTudom, hogy sokan nem tudják elfogadni, de higgye el nekem, ha Molnár Balázst vagy Dárdai Pált állítom védekező középpályásnak a csapatba, akkor is lett volna vita. Az felállást mindig lehet vitatni. Mindig a legjobb lelkiismeretemmel küldöm pályára a csapatomat, de az engem segítő edzők is különböző összeállításokat javasolnak. Nem egyformán látjuk a képességeket, a hadrendet, ez így van rendjén. Annyi feltétlenül az igazsághoz tartozik, hogy az argentin tréner a hatos, a nyolcas és a tízes játékost emelte ki a meccs utáni sajtótájékoztatón. Vagyis szerinte Takács, Huszti Szabolcs és Gera Zoltán játszott jól. Ő az argentin kapitány, José Pekerman, aki az utánpótlás-válogatottal világbajnokságokat nyert. Akkor most ő nem ért a futballhoz? Akkor tőle kellene megkérdezni, hogy Takács milyen játékos, nem?

Milyen viszonyban van azokkal, akikben a kezdetekkor feltétel nélkül hitt - Tóth Balázs, Molnár Balázs, Komlósi Ádám -, aztán kiszorultak a keretből, és meg sem hívta őket az elmúlt hónapokban?

A kapcsolatot mindenkivel tartom, semmi bajom sincs velük Ha úgy adódik, számítok rájuk. Keneseit hazaküldtem a válogatottól márciusban, mert nem voltam elégedett vele, a hozzáállásával, most mégis itt van, együtt készülünk. Nem tudom elégszer mondani: értsék már meg végre, nálam csakis a teljesítmény számít. A siker érdekében pedig mindent elkövetek.

Ritkán lehetett eddig hallani öntől az értékeléseiben, hogy tévedett volna bármiben is. Az önkiritika nem erős oldala.

Mindenki hibázik, mindenki téved. Én sem vagyok kivétel. Nagyon is önkritikus vagyok magammal, csak azt szeretném, ha mások is ugyanilyenek lennének. Tisztázza mindenki saját magában, mennyit tesz a sikerért.

Miben csalódott leginkább, amióta Magyarországon dolgozik? Úgy tűnt, hogy meglehetősen naivan érkezett, többre, jobbra számított a magyar játékosoktól.

A legnagyobb csalódásom az volt, hogy nem kaptam meg azt a támogatást, amire kétségtelenül rá vagyok utalva.

Mire gondol pontosan?

A klubfoci színvonala gyenge, a nemzetközileg elért eredmények tökéletesen tükrözik, mennyire.

Mi volt a legfőbb tanulsága a több mint másfél évnek?

Hogy minden ígéretnek nem lehet hinni.

Bocsánat, ismét megkérdezném, mire gondol pontosan?

Arra, amit az előbb is mondtam. A klubokban folyó munka nem megfelelő. Meg az nem működik, hogy csak én támogatom és védem a magyar focit. Engem bírálhatnak, támadhatnak, nekem jöhetnek, egyben vagyok, ki fogom bírni a támadásokat, egyben fogok maradni. Megszoktam már, hogy céltábla vagyok. Hozzászoktam már ahhoz is - igaz, beletörődni nem szeretnék -, hogy elbújnak mögöttem azok, akiknek mellettem kellene állni a tűzvonalban. Ez is nagy csalódás volt. Néhányan viszont támogatnak, és ez jó, biztató. A játékosaimat azonban hagyják békén, ne piszkálják őket. Mint mondtam: akkor inkább rám lőjenek.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.