További Futball cikkek
- Szoboszlai után újabb magyar név a Liverpool kiszemeltjei között
- „Nincs bizonyíték, nincs bizonyíték” – megdöbbentő hangfelvétel a Real–Barca botrányáról
- A Manchester Unitednél megégett edző veheti át a Bayern München kispadját
- Szoboszlaiék helyett Londonban köthet ki a portugál edző
- Az idény végén távozik Londonból a Chelsea egyik legkeményebb futballistája
Az angol és a magyar mellett az orosz tartozik azon bajnokságok közé, ahol a főváros csapatai teszik ki a létszám harmadát. Az angolt folyamatosan láthatjuk, a magyart gyakorta átszenvedjük, az orosz viszont távoli, és nem túlzás azt állítani, hogy a világ egyik legfurcsább bajnoksága.
Brazíliáig is eljutott az orosz tőke
A Luzsnyiki-stadion (fotó: Stadionwelt.de)
Most hanyagoljuk el Vlagyivosztokot, hogy legalább nyolc órát kell utaznia oda a hat közül bármelyik moszkvai csapatnak, vagy hogy a holland Guus Hiddinknek kell összegyúrnia az egyenként képzett játékosokból álló, csapatként azonban vb-negyedik helynél előbb nem jutó válogatottat.
Az orosz futballvállalkozók hamarosan elárasztják Európát - Abramovics Chelsea-je mellett a szintén angol Portsmouth, a Beitar Jerusalem és a Corinthians is orosz kézbe került. A hazai csapatok is komoly anyagi háttérrel rendelkeznek, vesznek és adnak is el képzett játékosokat, a nézők azonban ennek ellenére elmaradnak a lelátókról.
Drága a nyolcszáz forintos meccsjegy
A CSZKA Moszkva-Szaturn összecsapásra nyolcezren váltottak jegyet a Luzsnyiki-stadionba, a Lokomotiv meccsén is elveszett a tízezer ember a frissen épített harmincezres stadionban.
A magyarázat egyszerű: egy jegy száz rubelbe, vagyis nyolcszáz forintba került, és az átlagkereset hatezer rubel pillanatnyilag. Vagyis a nagytőkések sokkal inkább preferálják a nyugati, tehetősebb szurkolókat: egy hazai klub nem azonnal megtérülő befektetés, legalábbis ha a nézőktől származó bevételt vesszük alapul, a reklámjogok sem annyira kelendőek, mint máshol Európában.
Katonai gyakorlat a stadion környékén
A CSZKA meccse előtt már bő két órával az olimpiai megnyitónak is helyt adó azóta átépített stadion körül mintegy ezer katona, rendőr volt. Meneteltek, megálltak, dohányoztak, gyakorlatoztak - délben. Tették mindezt fegyverrel, noha atrocitásnak a legcsekélyebb jeleit sem lehetett felfedezni. Még akkor sem, ha szerte Oroszországban engedélyezett a köztéri sör- és vodkafogyasztás, így a meccs előtt is jó néhányan már dél tájban dülöngéltek az utcákon.
Évek óta műfüvön játszik a CSZKA
A belépés előtti ellenőrzés igen alapos, ötszöri szűrésen kellett átjutnunk, míg először megláthattuk a hatalmas stadion műgyepét. A klub illetékesei azt mondták, ők már három vagy négy éve ilyen felületen játszanak, a brazilok elleni márciusi válogatott meccsen sem valódi gyepet használtak, nincs ebben semmi különleges.
Oroszországra amúgy még mindig jellemző az állandó rendőri jelenlét. Megdöbbentő volt látni a Luzsnyikiben, hogy szinte két szurkolóra jutott egy rendőr. Így a szurkolás nagyon fegyelmezett volt - ha egyáltalán volt -, mindössze kétszer került elő görögtűzre emlékeztető eszköz, és egyetlen petárdarobbanás nélkül telt el a kilencven perc.
Demonstráció van, biztonság nincs
Hogy aztán egy nappal később a Szpartak ugyancsak a stadionban lejátszott meccsén két néző is a pályára tévedjen a hármas sípszó után. Nem tudni, mi történt ezalatt a rendőrökkel, pedig idejük lett volna megakadályozni renitenseket, mert a világon a Luzsnyikiben van a legtávolabb a játéktér a nézőktől.
Tanult moszkvai barátom csak ennyit mondott erre: "Látványos demonstráció van, nemcsak a stadionoknál, a metróban, boltokban, de a biztonság ettől nem nagyobb. Ettől még meglophatnak, ettől még a hajléktalant fogja verni a rendőr, nem a tolvajokat üldözi. Az egész ország tükörképe, ami a meccsen történt, az egész ország problémája ez."
Sáfárnak néhány meccs jutott mindössze
A bajnokság színvonala össze sem vethető a magyaréval, sokkal gyorsabb a játék, nagyobb a küzdelem, szervezettebbek a csapatok. Technikailag ugyan vannak fogyatékosságok - a leigazolt dél-amerikaiak közvetlenül az ottani második vonalból érkeztek, nem róluk beszélünk -, de erősen kellene azon gondolkodni, hány magyar játékos állná meg a helyét ebben a közegben. Ötnél biztosan nem több. Erre Sáfár Szabolcsnak is korán rá kellett döbbennie a Szpartaknál.