A togói Zidane a nap NB III-asa
További Futball cikkek
- Ádám Martin csapata tizenegyesekkel bukott el az ázsiai BL-elődöntőben
- Fegyelmi eljárást indított az MLSZ a Ferencváros ellen
- Az ETO FC Győr azonnali hatállyal kirúgta Kuznyecov Szergej vezetőedzőt
- Rotterdamban találhatták meg Jürgen Klopp utódját a liverpooliak
- Szexuális erőszak miatt tartóztatott le a brit rendőrség két élvonalbeli futballistát
A nap bocsánatkérése: John Pantsil (Ghána, Hapoel Tel Aviv)
Az Izraelben idegenlégióskodó ghánai játékos szombaton, csapata második gólja után a sportszárából előkapott izraeli zászlóval ünnepelt. A csehek elleni meccsen történtek miatt a Ghánai Labdarúgó-szövetség a játékos nevében kért bocsánatot. "John nem foglalkozik a politikával, Izraelben a Hapoel Tel-Aviv csapatában játszik, nagyon népszerű az országban és elmondása szerint csak a szurkolóit szerette volna köszönteni" - mondta a szövetség szóvivője. Az ügyben azért kellett megszólalni, mert az észak-afrikai muzulmán országok provokálva érezték magukat. Ghánában nem annyira, a keresztények aránya 62, a muzulmánoké 15 százalék. A maradékot a törzsi vallások teszik ki, az ügyben ők nem érintettek.
Svájc - Togo 2-0
A nap felfedezettje: Tranquillo Barnetta (Svájc, Bayer Leverkusen)
A nap NB III-asa: Alaixys Romao (Togo, Louhans-Cuiseaux)
A 22 éves Romaót valami rejtélyes oknál fogva a togói Zidane-nak hívják. Ha a mostani vébén látható Zidane-ról kapta a nevét, akkor rendben van, de félő, hogy korábban ragasztották rá. Öt éve focizik Franciaországban, a Toulouse-ban kezdett (a francia Haladás), egy éve viszont az NB III-as Louhans-Cuiseaux-ban (a francia Szentlőrinc FC) játszik. Klubjában huszonnégy meccsén két gólt lőtt, mit mondjunk, ez sem Zidane-i teljesítmény. Amúgy a togói válogatott tagja Massamasso Tchangai, aki még Romaónál is alacsonyabb osztályban, az olasz negyedikben játszik. Sok pénzt nem kereshetnek, így már érthető, hogy a togóiak miért nézték nyerőautomatának szövetségüket.
A nap vesztese: Dél-Korea
Ha úgy vesszük, Dél-Korea hiába játszott bravúros döntetlent vasárnap Franciaország ellen, a G csoport utolsó meccsén le kell győzniük Svájcot - feltéve, ha Franciaország megveri Togót. Éppúgy, mintha vesztettek volna. A továbbjutás azon múlik, hogy ki veri meg jobban Togót. Barnetta gólja sokat ért, mivel Dél-Korea csak egy góllal győzött a pénzéhes afrikaiak ellen. Még az is előfordulhat, hogy a második helyen holtverseny alakul ki Dél-Korea és Franciaország között. Ehhez a franciáknak 2-1-re kell győzni Togo ellen, a másik meccsnek 0-0-ra kell végződnie. Ilyenkor sorsolás dönt a továbbjutásról. A világbajnokságokon egyszer fordult elő hasonló eset, de az 1990-es vébén nem volt ekkora tétje a szerencsének; a sorsolás arról döntött, hogy Hollandia és Írország hányadik helyen menjen a 16 közé. (Korábban még volt idő arra, hogy egy újabb meccset játszanak a továbbjutásért, erről nekünk rossz emlékeink vannak. 1954-ben a később Aranycsapatot verő Németország győzött a szétlövésen Törökország ellen, 1958-ban Magyarországot verte Wales.)
Ukrajna - Szaúd-Arábia 4-0
A nap összeomlása: Szaúd-Arábia"A szaúdi királyságot nagyon sokszor vádolják azzal, hogy igazából a világ terrorizmusának legaktívabb pénzügyi támogatói közé tartoznak bizonyos családok. És én azt gondolom, hogy a focisták között, a szaúdi focisták között nagyon-nagyon sok terrorista is volt, a mi fiaink pedig halált megvető bátorsággal küzdöttek ezen terroristák ellen, és ilyen esetben a döntetlen idegenben, ez egy fantasztikus eredmény" - viccelődött 2005 februárjában a magyar miniszterelnök egy 0-0-ra végződött magyar-szaúdi meccs után. (Amúgy nem idegenben, hanem semleges pályán, Isztambulban rendezték a meccset.) A "terroristák" Ukrajnának megadták magukat. Szerbia és Ukrajna után a világbajnokság harmadik összeomlását mutatta be Szaúd-Arábia. Ez a műfaj amúgy nem áll távol az ország labdarúgásától, nem is csinálnak tragédiát az ilyesmiből az olajbirodalomban, különben folyton sírhatnának. Hogy csak az utóbbiakat említsük: 2005-ben Irak ellen 1-5, Finnország ellen 1-4, a 2002-es világbajnokság első mérkőzésén pedig 0-8 Németország ellen.
A nap feltámadása: Ukrajna
Oleg Blohin válogatottja kiheverte az első fordulóban Spanyolországtól kapott négyest. Az ukránokon már az első percekben látszott, hogy gólarányukat, mint Veres János az államháztartási mérleget, pozitívba akarják fordítani. Ez végül elmaradt, de így sem szomorkodhatnak. És ha már az ukrán összeomlásnál az 1986-os magyar válogatottal vontunk párhuzamot: a második mérkőzésen mi is egy szaúdi-szintű csapattal, Kanadával találkoztunk, de csak kínos tötyörgés után nyertünk 2-0-ra. Ha viszont az ukránok mentalitásával nekik megyünk, akkor jobb gólaránnyal továbbjuthattunk volna.
A nap embere: Andrij Sevcsenko (Ukrajna, Chelsea)
Az első meccsen nem játszó Makszim Kalinicsenko teljesítménye felülmúlta ugyan Sevcsenkóét, a nagy sztárok viszont annyira alulteljesítenek ezen a világbajnokságon, hogy a brazilok első meccse után kénytelenek voltunk megalkotni "a nap Ronaldója"-kategóriát. Egyetlen győztese éppen Sevcsenko volt. A frissen Chelsea-be igazolt csatár az előző meccsen semmit sem csinált, most viszont gólt lőtt, gólpasszt adott, egy lövését meg a gólvonalról vágta ki egy védő.
A világbajnokság támadása lehetett volna. Graham Poll a bal szélen ugratta ki Andrij Voronint, aki a zseniális passzal - talán életében nem kapott még ilyet - meglódult a bal szélen és a középen egyedül kiugró Sevcsenko elé lőtte a labdát, de a Ronaldo-díjas nap embere nem tudta átvenni. Graham Poll játékvezető, aki szereti a váratlan húzásokat. Egy héttel ezelőtt például a nap mutatványa volt az övé. A Dél-Korea - Togo mérkőzésen Abolónak először a piros lapot mutatta fel, és amikor már csak annyi köze volt a mérkőzéshez, mint egy loméi utcagyereknek, kapott egy sárgát is. Még több meccset Graham Pollnak!
Spanyolország - Tunézia 3-1
A nap kapushibája: Ali Bumnidzsel (Tunézia, Club Africain)
A világbajnokság legidősebb, negyven éves, két hónapos, hat napos játékosa jól állta a spanyol rohamokat. Az első gólt a berobbanó Raul elé ütötte, ezzel szinte biztossá vált, hogy Tunézia 1978 után nem tud újabb vébémérkőzést nyerni. A nap kapushibája mégis a második, győzelmet jelentő spanyol gól volt. A veterán kapus egy vérével nem bíró ifjú titán módjára szaladt ki messze a kapujából, így a 22 éves Torres - a fia lehetne Bumnidzselnek - könnyűszerrel vitte el mellette a labdát, és lőtt az üres kapuba. Spanyolország ezzel a góllal jutott a nyolcaddöntőbe, ha andalúziai gyerekek potyognak az égből, akkor is.
A nap háromgólosa: Fernando Torres (Spanyolország, Atletico Madrid)
A nap cseréje: Raul (Spanyolország, Real Madrid)
Csak a legnagyobbakra és az angolai Jambára igaz, hogy egyetlen névről ismerje a világ. Raul személyijében sincs túlcifrázva a névrovat. Mostanában sérüléssel bajlódott, majd a Real Madridban és a spanyol válogatottban is a cserepadra szorult. Luis Aragones a második félidőre küldte pályára az egyenlítő gól szerzőjét. Nem akarunk levonni semmit az idős mester érdemeiből, de akinek a cserepadján Raul ül, annak nincs nehéz dolga.