Mária
-7 °C
3 °C

Ilyen ország nincs IX. - Dél-Korea

2006.06.23. 17:55
Dél-Korea a világ tizedik legnagyobb gazdasági hatalma, pedig viharos történelmében a magyar Mohács valószínűleg nemzeti ünnep lenne. Ázsia legszegényebb porfészkéből ötven év alatt csináltak mintagazdaságot, most pedig a kulturális élet meghódítására készülnek. Dicshimnusz a csoda mozgatórugójához, a konfucianizmushoz.

[A vébé tiszteletére indított sorozatunkban olyan országokkal ismerkedünk, amikről egy-egy játékos nevénél többet nem szoktunk tudni. Lehet, hogy bunkók vagyunk, de az szóljon be először, aki fejből tudja Togo fővárosát (Lomé), vagy Trinidad és Tobago egy főre jutó nemzeti jövedelmét (kapaszkodjanak meg, 16 700 dollár).]

Dél-Korea
Forrás: GoogleMaps

Az ország a Koreai-félsziget déli részén terül el, északról Észak-Korea határolja.
Területe: 98 480 km2
Népesség: 48 846 823 fő
Várható élethossz: 77,04 év
Nemzetiségi összetétel: A mintegy húszezres kínai népességet leszámítva homogén
Vásárlóerő-paritáson számolt GDP: 965,3 milliárd dollár
Egy főre jutó GDP: 20 400 dollár
Munkanélküliség: 3,7%
Államadóság: a GDP 30,1%-a

Oké, Dél-Korea már majdnem van, de ezt leginkább a Daewoonak, a Samsungnak és a hírhedt csaló futballválogatottjának köszönheti, miközben az ország tulajdonképpen egy hivatalosan még most is zajló háború mellékterméke csupán. És bár az elmúlt 18 évben Dél-Korea a világ egyik leg irigylésre méltóbb országává vált, történelme mellett eltörpülnek a magyarok vérzivataros évszázadainak szenvedései.

Nekik Mohács kéne

Ott kezdődik, hogy a büszke koreaiaknak - akik magukat a Nagy Han Nép Nemzetének (Dehan Mingkuk) hívják - sikerült a hatalmas Kína és az aggresszív japán közé települniük, és még a mongolok is feldúlták párszor az országot. mégis, hosszú évszázadok sorozatos inváziói közepette is sikerült több nagy birodalmat építeniük, egyebek mellett az ország koreai nevét adó, Szöul központú Han dinasztiát és az ország világszerte ismert nevét adó Gorjeo dinasztiát, amit az arab kereskedők értettek félre kureének, hogy aztán Koreaként váljon ismerté az ország.


A japánokra nem szívesen emlékeznek
Fotó: AFP

A modern Dél-Korea létrejöttét két történelmi esemény határozta meg. A II. világháborút megelőző japán invázió, illetve, hogy a felszabadulás után az országot két - szovjet és amerikai - megszállási övezetre osztották.

A japán megszállás az ország lehető legdurvább kizsákmányolása volt, a II. világháború végére az ország teljesen elszegényedett, az önellátásra gyakorlatilag képtelenné vált - ez az állapot a kommunista Észak-Koreában a mai napig tovább él. A kettős megszállás következtében pedig az ország két részre szakadt, bár a szövetségesek eredetileg az egységes Korea mellett tettek hitet.

Egy valóban értelmetlen háború


Harcos a koreai háborúban

Az ígéretek ellenére 1948-ra északon a szovjetek és a kommunista Kína támogatásával jött létre sztálinista rezsim, az ország déli részében pedig az amerikaiak inspirálta kapitalista, de kevéssé demokratikus ország. A félszigetet gyakorlatilag véglegesen kettéosztó háborút a kommunisták indították, akik az első hónapokban majdnem az egész országot elfoglalták - igaz, az amerikai intervenció után meg a déliek jutottak el majdnem az ország határáig. A három évig tartó öldöklés végén a felek gyakorlatilag döntetlenben egyeztek ki, a két ország határát - ami csak tűzszüneti vonal, nem pedig nemzetközileg is elismert határ - pedig a 38. északi szélességén húzták meg - itt húzódott a szovjet és az amerikai zóna határa is, tehát a háború nem hozott semmilyen változást.

Dél-Korea államberendezkedését nagyban meghatározta az északi koimmunista fenyegetés. A hidegháborús paranoia remek lehetőséget teremtett az ország első elnökének, Ri Szingmannak a diktatúra kiépítésére. A kemény elnyomást 1960-ban egy diáklázadás buktatta meg, de a demokrácia egy évig sem tartott, 1961 májusában Park Dzsonghi vezérőrnagy puccsal átvette a hatalmat, és 1979-es meggyilkolásáig hatalmon is maradt - igaz, közben többször is rendkívüli állapotot kellett bevezetnie, százával tartóztatott le ellenzékieket és többször is megkísérelte eltörölni a választási rendszert.

Elnyomás és csoda

A brutális elnyomás ellenére Park a koreai történelem egyik nagy alakjának számít, mert ő az, aki modern gazdasági hatalommá fejlesztette a katasztrofális állapotban vergődő országot. Meglepő, de Park a kommunizmusban csődöt vallott ötéves tervek módszerével tette rendbe a gazdaságot. A hatvanas-hetvenes években a gazdaság évi átlag 8,6 százalékkal bővült.


A felvétel nem a Ran forgatásán készült
Fotó: AFP

1979-ben mégis lázadás tört ki, Parkot pedig meggyilkolták. A diktátor halálát követően a civil társadalom azonnal virágzásba borult, de a hadsereg még az év vége előtt újabb puccsal újra megszerezte a hatalmat. Dzsun Dohvan 1980-ban szétlövette a kvangdzsui diáklázadást, ezzel állandósította a szükségállapotot. Bár a gazdasági csodát Park tábornokhoz szokták kötni, az se tehetett rosszat a gazdaságnak, hogy a 80-as években a szöuli diákság háromhavonta romba döntötte Szöult, ami nagy fellendülést hozott az építőiparban.

A diákság állandó lázadásai végül is eredményre vezettek, az 1988-as olimpiára készülő diktatúra 1987-ben megadta magát és demokratikus választásokat írt ki. Azt Ro Tevu, Dzsun egyik puccsista társa nyerte. Ennek ellenére az ország ténylegesen demokratizálódott.


Utcai harcosok
Fotó: AFP

Kung Fu Ce, aki az egészről tehet

Dél-Korea rövid történelméből is kiolvasható, hogy a koreaiak kemény népek. A szöuli diáklázadások alatt az egyetemisták gyakran szobánként védték kollégiumaikat, és még ma sem meglepő, hogy ha a Koreában gyilkolászó japánoknak is emléket állító Jaszukuni szentélybe látogat a japán kormányfő, a tiltakozó koreaiak százával vágják le hüvelykujjukat.

Ennek az alapja a koreaiak mindennapjait meghatározó konfuciánus világszemlélet. A konfucianizmust a Han dinnasztia tette államvallásá - már amennyiben az egyházi szervezettel nem rendelkező világnézetet vallásnak nevezhetjük. A konfucianizmus az ősök rituális tiszteletére épül, az atyai tekintély megkérdőjelezhetetlen, ez pedig áthatja a mindennapokat. A sajátos koreai gazdasági modell, a családi tulajdonú konszernekre épülő gazdaság is a konfucianizmusból vezethető le leginkább.


A világ harmadik legnagyobb városa, Szöul

Ez a fajta fegyelem egyébként a pályán szorgalmasan rohangáló, az utolsó pillanatig megalkuvás nélkül küzdő futballistákra is jellemző.

Kulturális kolonizáció

És tükröződik a populáris kultúrában is, ez pedig Dél-Korea új sikerágazata. A koreai filmek már Magyarországon sem ismeretlenek, a leghíresebb Oldboy - és a Magyarországon csak egyszer bemutatott, de véleményem szerint minden idők egyik legjobb filmjeként számon tartható Nincs Menedék - is konfuciánus tanmese. Ezekre érdemes odafigyelni, végül is ezek az elvek segítettek a koreaiaknak abban, hogy a távolkelet legelmaradottabb putritelepét a világ tizedik legnagyobb gazdaságává tegyék.