Árpád
-1 °C
9 °C

Olaszok a nap németjei

2006.07.05. 02:15
Ha nem volt ideje megnézni a keddi elődöntőt, akkor azért, ha volt, akkor meg azért olvassa el, hogy mik voltak a nap izéi. Még nem dőlt el semmi, Olaszország is lehet világbajnok. Huszonkettedik játéknap a vébén.

Az első játéknapon győztek a németek, a másodikon megszerettük Trinidad és Tobagót, a harmadikon jót röhögtünk Verebesen, a negyediken bunkózott egy ghánai, az ötödiken bénázott Ronaldo, a hatodikon kivégezték Ukrajnát, a hetediken győztek a németek, a nyolcadikon szivarozott Maradona, a kilencediken hülyeséget csinált Gyan, a tizediken gólpasszt adott Ronaldo, a tizenegyediken felfedeztük a togói Zidane-t, a tizenkettediken győztek a németek, a tizenharmadikon két portugál szerelmeskedett, a tizennegyediken három sárga lapot kapott Simunic, a tizenötödiken nyolc év után nyertek a franciák, a tizenhatodikon győztek a németek, a tizenhetediken kiállításrekord született, a tizennyolcadikon Fabio Grosso tökösködött, a tizenkilencediken Vieira bosszút állt Aragonesen, a huszadikon győztek a németek, a huszonegyediken Zidane kiverte a brazilokat. És mit hozott a huszonkettedik játéknap?

Olaszország–Németország 2-0

A nap bunkói: az olasz himnuszt kifütyülő németek
A németeknek drukkolni nagyon nehéz, mintha beleszeretnél a technika tanárnődbe, először magad sem hiszed el. Mondjuk, nincsenek is rászorulva a világ rokonszenvére, ott van nekik nyolcvanmillió német (mínusz tízmillió vendégmunkás), akik születési alapon tapétázzák ki szobájuk falát a válogatott poszterével. Egy német író arra figyelmeztetett a napokban, hogy nem tetszik neki ez a nagy nemzeti felbuzdulás, a sok német zászló, fél, hogy a vébé után így maradnak honfitársai, és hirtelen kicsinek érzik majd az országot. Ez elég nagy blődség, a fanyalgó szandálos értelmiségieknek a sör soha nem lehet elég habos, de a mérkőzés előtt azért eszembe jutottak a szavai. Az olasz himnuszt nem tíz, magáról megfeledkezett suhanc fütyülte ki - ahogy a Fradi vagy a Dózsa vezetői nálunk bagatellizálják a nézőtéri terrort -, itt a stadion tekintélyes része fütyült, akárhány százalékot is takar ez a kifejezés.

Ki volt a nap embere?

  • 1136
    Grosso
  • 674
    Cannavaro
  • 318
    Pirlo
  • 215
    Bozsik
  • 125
    Lehmann
A nap jó tanulója: Miroslav Klose (Németország, Werder Bremen)
A mediterrán országok a küzdőszellemet vették át a németektől - figyelem, három latin a négy között! -, de erről még úgyis lesz szó. A németek, hát ők is tanulnak a déliektől. Az amúgy jól játszó Miroslav Klose például, miután felrúgták, megszámoltam a lassításban, nyolcszor fordult meg a földön saját tengelye körül. Aki egyszer föl lett már rúgva úgy istenigazából, az tudja, hogy ilyenkor az ember elterül mozdulatlanul, mint a Germán-Lengyel alföld, és nem kíván mást, csak egy kis csendet. És a németek is eltanulták azt a trükköt, bár nem alkalmazzák olyan nagy számban, mint a portugálok, hogy az ellenfél támadásánál egy csatár sérülést színlelve a földön marad. Ha az ellenfél nem rúgja ki a labdát, akkor egy büdös bunkó, joggal számíthat a világ haladó felének megvetésére, ha viszont kirúgja, akkor idegsokkot kap, mert az előbb még haldokló csatár a következő pillanatban úgy szalad, mint egy mezei nyúl párzás előtt.

A nap meg nem adott tizenegyesei: Benito Archundia (Mexikó)
A mexikói már ötödször vezethetett meccset a vébén. Egyrészt tehetséges, másrészt kollégái közül a vártnál többet kellett hazaküldeni a gyalázatos bíráskodás miatt. Most nem követett el akkora hibát, mint a franciák Dél-Korea elleni meccsén, amikor Vieira fejesét a kapus a gólvonalon túlról ütötte ki. Most két tizenegyest fújhatott volna be a németeknek. Az elsőnél Pirlo a felkarján táncoltatta a labdát, ennél kevesebbért fújtak már be tizenegyest, pláne a hazai csapatnak. Sőt, a másodikat is a németek kaphatták volna. Podolskira mászott rá az olasz védő bőven a tizenhatoson belül, a bíró mégis szabadrúgást adott. Mondjuk jó, hogy nem ilyenek döntötték el a meccset, de azért erre mondania kell majd valamit a FIFA-ellenőrnek.


A nap átkának megtörői: Olaszország
Szegény olaszok nagyon pechesek, nem véletlenül akarták elkerülni a tizenegyeseket. 2004, Eb: rosszabb gólaránnyal estek ki a csoportkörben; 2002, vébé: bírói csalással, hosszabbításban estek ki Dél-Korea ellen; 2000, Eb: a franciák a döntőben a 93. percben egyenlítettek, és aranygóllal nyertek; 1998, vébé: a franciák a negyeddöntőben tizenegyesekkel verték ki őket; 1996, Eb: rosszabb gólaránnyal estek ki a csoportkörben; 1994, vébé: a brazilok a döntőben tizenegyesekkel győztek; az 1992-es Eb-re nem jutottak ki, de az 1990-es vébén: az argentinok az elődöntőben nyertek tizenegyesekkel. Ilyen pechszéria után persze lehet, hogy a döntőben egy még nagyobb, soha nem látott szerencsétlenség szakad az olaszokra. Egy nagy átok azért már most megtört: az előző két vébén a hazai csapat ellen estek ki.

A nap összeomlott párhuzama: Luca Toni (Olaszország, Fiorentina) és Paolo Rossi
Egy beadást pörgetett Lehmann kapusba, mást nem csinált az olasz bajnokság gólkirálya, le is cserélte őt Lippi szövetségi kapitány a 74. percben. Pedig minden úgy alakult, mint a mesében. Toni, akárcsak az 1982-es világbajnok Paolo Rossi, az ötödik meccsen lőtte első gólját, mégis gólkirály lett. Még Toni is az lehet, de ehhez a döntőben legalább hármat kellene rúgnia, ez pedig nem valószínű.

A nap cserekirálya: Marcello Lippi (Olaszország)
Del Piero az ötödik olasz játékos ezen a vébén, aki csereként gólt lő. Az elődök: Iaquinta, Materazzi, Inzaghi, Totti. Nem akarunk levonni a mester érdemeiből, de ez egy olyan válogatott, ahol a cseresor egyenértékű a kezdőkkel. Hogy mást ne mondjunk, az olasz védelem sérülések, eltiltások, rossz forma miatt az összes létező variációban játszott már, miközben Nesta, a világ egyik legjobb védője sérülés miatt csak az első két meccsen, és a harmadikon egy picit játszott. Ha már itt tartunk: az olasz védelem hat meccsen egyetlen gólt kapott, az is Zaccardo lábáról pördült a saját kapujába.

A nap embere: Fabio Grosso (Olaszország, Palermo)
Del Piero gólja nem osztott, nem szorzott - bár ismerek valakit, akinek hatvanezer forintjába került ez a gól -, Olaszországot már megint Fabio Grosso vitte tovább. Emlékeznek? Az ausztrálok elleni nyolcaddöntőben az utolsó pillanatban harcolt ki egy cselsorozattal tizenegyest a tíz emberrel játszó olaszoknak. A középpályásból lett balhátvéd megint villant, a 119. percben lőtt védhetetlen gólt a hosszú fölső sarokba.

A nap szakértője: Bozsik Péter (Magyarország)
"Nem igazán magas színvonalú a játék" - fanyalgott a félidőben Bozsik Péter szövetségi kapitány. Hát, egy magyar edző ilyet ne mondjon, inkább adjon hálát a sorsnak, hogy legalább televízión nézhet egy vébé elődöntőt, csorgassa a nyálát, ha pedig megkérdezik, akkor hüledezzen. Még akkor is, ha amúgy egy szétrúgott stoplist nem ér a meccs. Urbán Flórián egyik odabökött mondata is bizonyíték arra, hogy a magyar edzői kar már rég nem érti ezt a játékot. A rendes játékidő végén megkérdezték a REAC-ot benntartó bravúrtrénert arról, hogy mi lesz a második félidőben. A válasz: "Az olaszokban nincs benne a gól." Nos, erre a hosszabbítás első két percében két kapufát, az utolsó kettőben meg két gólt lőttek. De a shownak még nem volt vége. A meccs végén Bozsik Péter azt fejtegette, hogy az olaszok a büntetőkre gyúrtak, miközben épp ellenkezőleg: minden erejükkel azon voltak, hogy elkerüljék, hiszen a tizenegyesekből hagyományosan rosszul szoktak kijönni.

A nap legendája: a németek mindenkinél jobban bírják erővel
Na ja, egy legendával kevesebb. A játékosokra még nincs kilométeróra szerelve (még!), de kizárt, hogy Pirlónál vagy Gattusónál egy német is többet futott volna. Igaz, ha jobban belegondolunk, akkor a német mítoszt a Manchester United már 1999-ben szertefoszlatta, amikor a BL-döntőben az utolsó két percben fordított a Bayern München ellen, de akkor még az idegenlégiósokra lehetett fogni a malőrt.

A nap Eb-pályázata: Olaszország
A magyar foci mocskos ügyeit azzal akarják a szőnyeg alá söpörni, hogy a 2012-es Eb-pályázatunkat mennyire hátrányosan érintené a szennyes kiteregetése. Látniuk kellett volna a kedd reggeli Nap-keltében, ahogy a futballvezérekkel régen előszeretettel kekeckedő Gyárfás Tamás riporter és Eb-szervezőbizottsági elnök simogatta mézédes szavakkal Kisteleki István MLSZ- és Tarsoly Csaba ligaelnököt. A magyar–horvát pályázat riválisa a lengyel–ukrán és az olasz. (Rajtunk kívül mindenki ott volt a vébén.) Az olasz bundabotrány kirobbanásakor a futballvezetőink, igen sportszerűtlenül, nem is titkolták afeletti örömüket, hogy a nagy riválisnak ezzel csökkentek az esélyei, az UEFA csak nem adja egy ilyen zűrös futballkultúrájú országnak a rendezést. Most úgy áll a helyzet, hogy a Juventust, a Milant, a Laziót és a Fiorentinát kizárhatják az első osztályból - a huszonhármas vébékeretből tizenhárman jöttek ebből a négy klubból -, miközben a válogatott vébédöntőt játszik. A zűrös futballkultúra nálunk is megvan, hogy mást ne mondjunk, 3,1 milliárdot loptak el NB I-es klubok, ennyi pénzt nem fizetnek vissza a hitelező banknak, mégis mérget vehetünk rá, hogy nem zárnak ki közülük egyet sem. Csak a vébédöntő, na az hibádzik.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.