Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Megölöm a tizenegyesedet!

2006.07.07. 10:33
A világbajnokságok idején rendre fellángol a vita: lehet-e hárítani a tizenegyest, vagy csak rosszul lehet lőni. Tény, akkor könnyebb védeni, ha rosszul lövik, de ismét igazolódott, hogy érdemes előre készülni, feltérképezni a rúgók szokásait, illetve érdemes lélektani háborút folytatni. A német Jens Lehmann puskázott, Ricardo az utolsó pillanatig kivárt. A román Helmuth Duckadam bevallotta, az ösztöneinek és az empatikus képességének köszönheti, hogy négy büntetőt hárított zsinórban a '86-os BEK-döntőn.
A világbajnokság egyenes kieséses szakaszában eddig három mérkőzés dőlt el a tizenegyes-párbajban, a német Jens Lehmann két, a portugál Ricardo három büntetőt hárított.

A háttérstáb diadala is

Az Arsenal kapusa nem titkolta, hogy Kahn tanácsai mellett egy cetlit kapott, amelyiken felírták neki, az argentin játékosok közül ki, melyik irányt szokta választani a tizenegyeseknél. A cetli bővelkedett információkban, mint a csapat menedzsere, Oliver Bierhoff kifejtette, kiterjedt háttérstáb dolgozik mögöttük, amelynek tagjai rengeteg hasznos információval látnak el mindenkit.

Az argentin Roberto Ayala egyébként nyolc éve ugyanezt a sarkot választotta, de akkor sokkal jobban kifordította a belsőjét, és az angol David Seaman mozdulni sem tudott a labdára, Lehmann ugyanakkor kiütötte.


Lehmann az argentin Ayala büntetőjét is megfogta (fotó: AFP)

Ricardo a földhöz csapta a kesztyűjét

Lehmann egyébként az elsők között említhetők, akik nem a mozdulatlanságot választották a sípszó előtt, hanem a "gólvonaltáncot". A vb-n a mexikói Oswaldo Sanchez szintén próbálkozott azzal, hogy nem marad középen, de a portugál Cristiano Ronaldo túljárt az eszén. A lengyel Jerzy Dudek ugyanezt a taktikát választotta a 2005-ös isztambuli döntőn a Milan ellen.

A portugál Ricardo a két évvel ezelőtti Eb-n a földhöz csapta a kesztyűjét, és ezzel a váratlan húzással zavarta meg az angol Vassellt, aki el is hibázta a rúgást. Darius Vassel később elismerte, annyira megzavarta, hogy puszta kézzel akar hárítani a kapus, hogy nem tudott koncentrálni.

Árulkodó tekintet

A kapus most úgy nyilatkozott, hogy látva az angol sztárok enerváltságát, az utolsó pillanatig kivárt, igyekezett a szemüket nézni, figyelni a tekintetüket - Petry Zsolt is ezt a módszert alkalmazta -, és csak aztán vetődött el. A számítása bevált, Gerrard, Lampard és Carragher labdáját is hárította.

A tekintetével játszott az olasz Francesco Totti is az ausztrálok elleni meccsen, amikor a nyolcaddöntő utolsó perceiben megítélt büntető mögé állt. Tekergette a fejét a bal felső sarok felé, majd a jobb felsőbe lőtte.

Egyik kapusnak sem sikerült viszont ezen a vébén az, ami a román Helmut Duckadamnak, aki zsinórban négy büntetőt fogott meg az 1986-os BEK-döntőn a Barcelona ellen.

Duckadam negyedszerre váltott

Egy későbbi interjújában bevallotta, hogy igazából nem kell titkot keresni, egyszerűen az ösztöneire hallgatott akkor Sevillában. Valami azt súgta neki, hogy az első büntetőnél, Alexanko kísérleténél jobbra induljon.

Megtette, hárított. A másodiknál a játékos fejével gondolkodott, és Pedraza alighanem úgy kalkulált, hogy még egyszer csak nem vetődik ugyanarra a sarokra. Ezek után ismét a kapus nyert, a harmadik alkalommal Pichi Alonso lövésénél, szintén az ítéletvégrehajtó szerepébe képzelte magát, és feltételezte, hogy nem számít arra, hogy harmadszor is jobbra fog vetődni.

Negyedszerre váltott, mert akkor elképzelhetetlennek tűnt, hogy az a lövés is jobbra menjen, ugyanígy gondolkodott Marcos Alonso is, így érintetlen maradt a hálója.

Ivkovics fogadott Maradonával


Sergio Goycoechea 11-est véd, de ez nem a '90-es hárítása (fotó: AFP)

Az argentin Sergio Goycoechea a '90-es vb-n robbant be, és a jugoszlávok három sorozat után már előnybe kerültek, de ekkor csapattársa, Calderon súgott neki, hogy Hadzsibegics melyik sarkot választja előszeretettel. (Calderon és Hadzsibegics éveket játszott együtt Franciaországban.) A súgás maximálisan használható volt, Goycoechea hőssé vált, ráadásként még Brnovics lövésénél is eltalálta a helyes irányt.

Ugyanennek a párbajnak volt még egy pikantériája, a jugoszláv kapus, Tomiszlav Ivkovics ugyanis fogadott Diego Maradonával, hogy ugyanúgy megfogja a labdáját, mint egy korábbi nemzetközi kupameccsen.

Sztojanovics az elsőre figyelt

Ivkovics nem túl gyorsan eldőlt, az isten keze lábbal pedig korántsem volt annyira hatékony, még csak nagyot sem kellett vetődnie olyan gyenge volt kísérlet.

Egy másik szerb, Sztojanovics a '91-es BEK-döntő után vallotta be, hogy az első büntetőre figyelt a legjobban, mert tudta, ha azt hárítja, akkor a többieknek szárnyakat adhat, egyszersmind leveszi a terhet a rúgók válláról. Nagyon koncentrált, és Amoros nem lőtte túl jól, ráadásként jobb kézre, így kiütötte a labdát, a többiek pedig egyet sem hibáztak, így szerezte meg a Crvena Zvezda története első BEK-trófeáját.