Mária
-6 °C
-2 °C

Százhetvenmillióba kerül az egyforintos ingatlan

2006.08.07. 10:14
A Ferencváros futballcsapatának kizárása kapcsán többször is szóba került a helyén az NB I-be visszasorolt Vasas. Az angyalföldieket többen azzal gyanúsították, hogy a korábbi játékoslegenda, Mészöly Kálmán befolyása miatt indulhatnak a kiesés után az élvnalban és elhangzott a is, hogy az állam jüvoltából van kedvező helyzetben a piros-kék klub. A Vasas elnöke, Markovits László közleményben reagált az elhangzottakra.

A félreértések és valótlan állítások miatt, a Vasas vezetősége ismételten amellett döntött, hogy röviden, de reagáljon a felmerült véleményekre, és tényszerűen cáfolja azokat. Azért is döntöttünk így, mert az NB-I-es indulással kapcsolatos nem túl jóindulatú sugallatoknál, állításoknál is érdemes volt rögtön az elején tisztázni azokat a tényeket, amelyek mára már beigazolódtak, vagyis hogy a Vasasnak illetve Mészöly Kálmánnak semmi köze nem volt a Ferencváros kizárásához. A szabályok szerint, mint legjobb kieső kaptunk lehetőséget arra, hogy a csapat indulhasson a megüresedő helyen. Azt mi sem tagadjuk, hogy a pályán hozott teljesítményünkkel kiestünk, de nem a Vasas által felállított szabályok mentén kaptunk végül mégis NB-I-es indulást jogot, hanem a megüresedett hely miatt. Ezért nem is fogunk senkitől elnézést kérni. Azt mindenkinek el kell ismernie, hogy a ferencvárosiak kizárólag saját helyzetüknek köszönhetik a kizárást, ahogy Lipcsei Péter fogalmazott: "az első emeleten kell keresni a felelősöket". De ez legyen a Ferencváros belügye. Mi, mint sportegyesületi vezetők csak szurkolni és reménykedni tudunk abban, hogy a közeljövőben minden rendeződni fog a Ferencvárosnál.

Egy másik témát is szükséges tisztázni. Az elmúlt napokban többször elhangzott, hogy a Vasas miért kapta meg az általa használt létesítmények vagyonkezelői jogát (amely nem tulajdonjogot jelent), a Ferencváros pedig miért nem. Első körben azt szeretnénk tisztázni, hogy a vagyonkezelői jog kötelezettségekkel jár: a Vasas - a pasaréti létesítménye nélkül, amit már partner (MKB-Euroleasing) bevonásával fejleszt és tart fenn -, közel 130 millió forintot költött az átvétel óta (2004. december 1.) a Fáy utcai és Folyondár utcai létesítményekre. Tehát mikor 1 forintról beszélünk az átadáskor, az valójában nem 1 forint, hanem az összes költség, amit ezekre az állami ingatlanokra költeni kell.

Ma a Vasas három állami sportingatlant kezel, 16 szakosztályt működtet (a labdarúgás kivételével minden szakosztály az egyesülethez tartozik, nem gazdasági társaságként működik), nincs köztartozása és gyakorlatilag közpénz nélkül működik. A pasaréti ingatlanon pedig már több mint 500 millió forintos sportberuházás valósult meg, úgy, hogy nem történt privatizáció, minden állami tulajdonban maradt és marad. A másik kettőn, a Fáy és Folyondár utcában pedig az átvétel óta a bonyolult jogi helyzet rendezése folyamatban van, a magántőke bevonása érdekében. Itt kell megjegyezni, hogy a Fáy utcai ingatlanrész hasznosításából származó bevételeket az egyesület kizárólag a Fáy utcai állami sportingatlanok fejlesztésére, felújítására és működésére fordíthatja. Ebből az összegből a klub nem vehet labdarúgót, kézilabdázót, nem fizethet belőle tartozásokat (ezzel jelenleg nem is rendelkezik a klub), stb.

Tehát a Vasas a vagyonkezelői jog átvétellel nemhogy jobb és kedvezőbb helyzetbe került, hanem jelentősen több forrást igénylő időszakot él át, teszi ezt a jövőbeni sikerek érdekében. Tehát kérdezzük, azért megy jól a Vasasnak, mert a klub megkapta a vagyonkezelői jogot?

A Fradinál több szempontból is más a helyzet. Egyrészt, a ferencvárosi vezetők örülhetnek annak, hogy a jelenlegi tartozásaik mellett nem kellett az átmeneti időszakban, - azaz a befektető "megtalálásáig" - finanszírozniuk az Üllői úti stadion fenntartását, hiszen ha átvették volna a vagyonkezelői jogot, akkor minden fenntartási költség őket terhelte volna, a szakosztályok finanszírozásán túl. Kérdezzük: miből lett volna erre forrás? Másrészt pedig a hasznosításból befolyó pénzt a Ferencváros szabadon költheti el. Tehát az állami vagyon eladásából származó forrásokat a felhalmozott tartozások kifizetésére, vagy labdarúgók béreire is költheti a zöld-fehér klub. Kérdezzük akkor: kivel elnéző az állam? Kinek nem próbálnak segíteni?

És akkor már ne is beszéljünk a Népligeti létesítményről, amit a Budapesti Olimpiai Központ kezel, tehát az állam tartja fenn, mint az olimpiai központok egyikét, pedig elmondható, hogy szinte kizárólag a Ferencváros használja. A kézilabda- és vízilabdacsapatuk csupán a jegybevételek bizonyos százalékát fizeti bérleti díjként, ami jelképes összegnek tekinthető, nem igényel lényeges áldozatot. Kérdezzük: ki van hátrányos helyzetben?

A Vasas a piaci áron bérelheti a vízfelületet a Komjádi uszodában, és emellett belépőket kénytelen venni a sportolóknak. Igen, ahhoz, hogy olimpiai bajnokunk Steinmetz Ádám bemehessen a Komjádi uszodába edzeni, az egyesület - a vízfelületi díj mellett - köteles neki a bérletet is megvenni. Az uszodára, azaz a felnőtt és utánpótláscsapatokra, közel húszmillió forintot fizet a klub szezononként, mivel nem rendelkezünk államilag támogatott saját uszodával. Mi is szívesen fizetnénk a jegybevételek után egy bizonyos százalékot. Akkor ki van nehéz és ki előnyösebb helyzetben? És még sokáig sorolhatnám.

Egy szó mint száz, mindenki foglalkozzon saját egyesületével, hiszen mindenki speciális helyzetben van, nem lehet mindenkinek ugyanazt az utat járnia, ezért fölösleges egymásra mutogatni, hogy kinek könnyebb, kinek nehezebb. Az összes egyesület nehéz helyzetben van, ne egymásra nehezteljünk és gyártsunk összeesküvés elméleteket, hanem szorgalmasan és tisztességesen dolgozunk a sport érdekében. Mi választottunk egy utat, ami véleményünk szerint sikert hozhat, tegye ezt más is. A végén a magyar sport fog örülni az eredményeknek, hiszen a végső célunk a válogatottak sikeres szereplése, az olimpiákon és más világeseményeken, amikor a himnusz megszólal, NEKÜNK MAGYAROKNAK.

Markovits László, elnök, Vasas SC