Natália
-3 °C
7 °C

A kaszinós Gera és a Hófehérkét alakító Halmosi

2006.10.08. 15:19
A törökök elleni Eb-selejtező legfőbb tanulsága az volt, hogy hazai pályán bátortalan, helyenként gyáván játszva elkerülhetetlen a bukás. A magyar labdarúgó-válogatott körülményes volt, tudatosan kidolgozott támadása mindössze egy akadt, húzóemberei még magukat is visszahúzták a középszerűségbe, a semmibe. Az akarattal ezúttal sem volt gond, de a magyar csapat hamarosan abba a kategóriába kerül, hogy csak az első gólt nehéz ellene belőni. Úgy játszik, mint mikor a Fradihoz érkeznek vidékről, megszeppenten, riadtan, kockázat nélkül.

A válogatott szövetségi kapitánya, Bozsik Péter a törökök dinamikusságát emelte ki közvetlenül a meccs után, és a kispadról ő is pontosan érezte, gondolkodásban, az összjátékban mennyivel gyorsabbak a törökök.

Ez a meccs is igazolta azt, ami jó tíz éve nyilvánvaló, de néhány magyar futballedző még mindig szereti önfeledten és indokolatlanul hangoztatni: technikás játékosaink vannak. A technika és a magyar futball két olyan halmaz, amelyiknek nincs metszéspontja, a magyaros technika csak álom.

A legnagyobb önáltatás és szemfényvesztés erről beszélni a jelen helyzetben, de erre még a korábbi kapitány (Cs. J.) rátett egy lapáttal pár hete, amikor Sipeki-szerű technikáról beszélt. A világ, de még a magyarfutballban mindez érthetetlen és értelmezhetetlen, jó lenne ezt már észrevenni.

A törökök technikásak voltak, a mieink körülményesek. Az átveszem-felnézek-igazítok-passzolok négy fázisát a törökök összesűrítették, és néhány elemet ki is iktattak belőle. A magyarok nem. Erről ellenben nem az tehet, hogy jobb pályán játszanak a riválisaink, hogy arrafelé több a pénz a futballban, hanem a hazai képzés, amelyikben senki sincs, aki kimondaná: elkúrtuk.

Az Index ezúttal is értékelte, mit látott a Puskás-stadionban.

Király Gábor:
Akik nem szeretik játékát, stílusát, személyiségét, a gólt biztosan az ő nyakába varrják, de mi első látásra, és utána a visszajátszások után is inkább úgy döntöttünk, hogy a védelem sokkal inkább hibáztatható a mindent eldöntő találatért. Rögtön utána, Gökdeniz helyzeténél volt egy hatalmas bravúrja. A második félidőben, ha a rossz öklözése után megszületik a második vendéggól, azért már nem lehetett volna felmenteni. A hajrára elveszítette a türelmét, céltalanul és elhamarkodottan dobta és rúgta ki a labdákat - esély sem volt arra, hogy a csapat felérjen -, egyszer dühében, mintha Rüstü kapuját is be akarta volna venni a térfele közepéről. Feszült benne a bizonyítási vágy, a védelmet most is kifogástalanul irányította, de ismét csak egy vesztes meccsen van túl.
Osztályzat: 5

Fehér Csaba:
A török taktikának alighanem az egyik legbiztosabb pontja volt, hogy az ő oldalán vezették a támadásokat. Az első félidőben percekig levegőhöz sem jutott, folyamatosan munkában volt, de hellyel-közzel megoldotta a feladatát. Az első gól előtt azonban könnyen vált le róla Tuncay, kissé érthetetlenül mozgott a labdával ellentétes irányban. A fordulás után sem tudta hatékonyan segíteni a széleken a támadásféléket, egy kecsegtető beívelésnél nagyon mélyen rúgta középre a labdát, a lövésére könnyen hasalt rá Rüstü, még meg sem csípte a labda a hasát.
Osztályzat: 4

Éger László:
Két piti lövőcsel után is fájdalmas volt nézni, mennyire könnyen kibillenthető, ráadásként egyik helyzet sem indokolta a fetrengését, de ő dagonyázott, mint a mocsári disznó. A még kínosabb égéstől, egy hatalmas lufttól megmentette magát, mert éppencsak eltalálta a labdát a tizenhatos vonalánál. Darabossága megint kiderült, arra pedig nem lehet mentsége, hogy a felívelt labdák többször is olyan helyen landoltak, ahol magyar csatár még csak a közelben sem járt.
Osztályzat: 4

Juhász Roland:
Ő az íveléseknél jóval pontosabb volt társánál, még ballal is viszonylag jól kereste az elöl lévőket. A gólnál azonban elfejelték előle a labdát, amire mondhatjuk: benne van. Ha nem fejezték volna be sikeresen a támadást, akkor nem is emlékeznénk rá. (Így viszont túl jól rögződött.) Arra ugyanakkor sokkal inkább, hogy Gera kapufája után ha türelmesebb, ha vagányabb, akkor elfektethette volna a kapust, de vissza is tehette volna a labdát, ám ő leggyatrább megoldást választotta, belebikázott egyet, így odalett a helyzet. A hajrában, már csatárként egyszer sem tudott úgy lefejelni labdát, hogy abból veszélyes helyzet alakulhatott volna ki, de ez nem az ő hibája.
Osztályzat: 4

Vanczák Vilmos:
A védelem legbiztosabb pontja volt. Jól keresztezett, amikor kellett kemény volt, ha kellett, higgadt. Miután két török is átlépte a labdát, számított arra, hogy elé kerülhet és tényleg az utolsó pillanatban mentett becsúszva. Felfutásra nem vállalkozott, a védekezése azonban biztonságos volt, és ezt pillanatnyilag nagyon meg kell becsülni.
Osztályzat: 5

Tóth Balázs:
Ő valami olyasmit hozott a válogatott első félidei játékába, ami eddig nem volt benne, nem volt rá példa, és most is meglettünk volna nélküle. Feltalálta a labda nélküli örökmozgó szerepkörét. Szemlátomást sokat futott, de a játék egy apró sajátosságát elfelejtette, a labdarúgást labda nélkül viszonylag értelmetlen játszani. A saját térfelén, középen egy jól kivehető sávot bejátszott, más kérdés, hogy arra alig vitték a labdát a törökök, amerre ő kószált. Ily módon úgy tűnt, hogy ő képes lenne hozzátenni a játékhoz, csak nem arra vitték a labdát, amerre ő futott. Egyszer még így is nagyot mentett a félidő felénél Gökdeniz elől, de arra remélhetőleg még most is keresi a választ, hogy a gól előtti felperdülő labdába, miért nem próbált beleérni, miért nem a labdát, és miért a kapufát támadta. Kétségtelen, hogy az utóbbi helyhez kötött, így az egyszerűbb, de neki nem ez lenne a dolga, arra ott vannak a pályamunkások is. A második félidőben már aktívabb volt, nem kerülte el a labdát, de amikor hozzákerült, mindössze egyszer sikerült pontosan megjátszania azt. Jó cselekedet a csekély nyelvismereten kívül annyi volt, hogy kiharcolt egy szabadrúgást, amiből a legveszélyesebb helyzet, már-már szituáció adódott. Ez a kilencven perc bebizonyította, miért kiesőjelölt csapatban kergeti a levegőt a török bajnokságban.
Osztályzat: 4

Dárdai Pál:
Ennél többet talán még egyszer sem tehetett volna azért, hogy a csapat előnybe kerülhessen, hogy végre egyszer hazai pályán is úgy játszhasson, hogy nem kell az eredmény után loholnia, hanem magabiztosan egyszersmind felszabadultan. Önkritikusan bevallotta, elcsúszott nagy helyzeténél a lövés pillanatában, így amiatt szállt a labda zavartalanul a nézőtér felé. Ezúttal nem tudott vezér lenni. Most lehetett leginkább érezni, hogy nem találja a helyét, hogy szívesen szervezne, de akkor viszont nincs helyette senki, aki ütközzön és szereljen a középpályán. A sárgája felesleges volt.
Osztályzat: 5

Huszti Szabolcs:
Borzasztóan zavarta, hogy az első félidőben nem a pálya bal szélén, hanem a közepén kell játszania. Egyszer ugyan harcosságának köszönhetően labdát szerzett, meg is iramodott belőle, de visszarántották. Önbizalmáról sokat elárult, hogy a megítélt szabadrúgást kapura bombázta negyvenről - jócskán fölé -, és ekkor még reménykedtünk, hogy ez nem szegi kedvét, mint ahogy Boszniában is egy távoli, de pocsék lövés után vette a hátára a csapatot. A második félidőben visszakerült eredeti posztjára, de öt percet leszámítva továbbra is észrevétlenül kínlódott, igaz Altintopot kellett volna átjátszania. A pontrúgásainál véletlenül sem sikerült fehér mezest eltalálnia, erre pedig nem lehet magyarázat.
Osztályzat: 4

Halmosi Péter:
A legtöbbet akkor tette a csapatárt, amikor a második félidőre már nem futott ki, és az öltözőben maradt. Annyira nem találta a helyét, mint Hófehérke a népszerű mesében, de ő momentumokra sem találta fel magát, inkább csak felesleges szabálytalanságai mutatták, hogy a pályán van.
Osztályzat: 3

Gera Zoltán:
Ez a meccs újfent bebizonyította, hogy nem lehet klasszisként beszélni róla, a világelittől távol van, az európai középmezőnyben van a helye, ha el kellene helyezni. Pedig most is megmutathatta volna, hogy jobb sorsra érdemes az angol másodosztálynál. A finom csel után, ha lő az első félidőben, és nem passzol, ha nem tűnik el úgy a jobb oldalon, mint pár éve Rockenbauer Zoltán, akkor tudott volna úgy játszani, mint a törökök. Hogy az első játékrészben nyolcszor ért labdához, tőle borzasztóan kevés, hogy egyszer sem indult meg és gyorsított rá a védelemre az egész meccs alatt, hihetetlen. Bátortalanul mozgott, nem kérte el a labdákat, valahogy az volt az érzésünk, mint a kaszinóba tévedő magyarnál, hogy ha kis mínusszal megússza, az a legjobb, mert legalább elmondhatja, hogy nem nyerték el a vagyonát, és elmondhatja, volt mersze betévedni a rulettasztal mellé. Ő sem mert kockáztatni, így aztán túlesett a feladaton. A szabadrúgása viszont élményszámba ment, kivált, ha jobban tudta volna helyezni. A meccs vége felé hajtotta a társait, de ez is kevés volt, mert önmagára ebből kevés ragadt át.
Osztályzat: 5

Torghelle Sándor:
Amióta az egycsatáros hadrendben játszik a válogatott, neki kellene elöl megtartani a labdákat, harcolnia, őrlődnie kéne. Egy idő után egészen biztosak voltunk abban, hogy a labdát csak akkor tartja meg, ha a hármas sípszó után elkéri a játékvezetőtől. Ám mivel már roppant gyorsan kivívta megjegyzéseivel az ellenszenvét, erre sem volt esélye. Ki tudja, honnan, a világ melyik részéből fog érkezni az a bíró, aki a vehemens játékát tolerálja, de most is szembetűnő volt, hogy a luxemburgi "spori" gyorsan, alig negyedóra alatt felmérte a helyzetet, és rendre ellene fújt. Ha semmit sem csinált, akkor is. Most is volt benne lendület, az egyetlen tudatosnak mondható támadásunk előtt, nagyszerűen ívelte keresztbe a labdát, és ő még azt is elmondhatja, hogy Rüstüt is meglepte. Már a kapus kezében volt a labda, de ő mintha futóedzésen lett volna, hatalmas rössel teljesen feleslegesen - erődemonstrációként - elfutott mellette, ki a vonalon túlra. A kapus meg bárgyún bámult utána, de nem heccelte, mutatta meg neki, hogy csak a vonalig játszanak.
Osztályzat: 4

Kabát Péter félidei beállása után új színt hozott a játékba, az első perctől fogva helye lett volna a gyepen. Mivel gyorsan megsérült és nem töltött harminc percet a pályán, nem értékeltük őt. Komlósi Ádám rövid játéka alatt is került kiszolgáltatott helyzetbe, Szabics Imre meg sem izzadt.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!