Mária
-7 °C
3 °C

Tízmilliárd forint menthetné meg a magyar futballt

2006.10.27. 17:58
Régóta és sokak által hiányolt koncepciót készített el a Magyar Labdarúgó Szövetség, lefektették azokat az alapelveket, melyek alapján megmenthető lenne a vegetáló hazai futball. Ha a kormány elutasítaná a terveket, az nem jelentené automatikusan a jelenlegi elnök, Kisteleki István lemondását, de megfontolná szerepvállalását. Az elnök szerint a futballakadémiáké a jövő, az MTK kezdőcsapatának jelentős részét a pár éve Várszegi Gábor által létrehozott agárdi iskola adja.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a sportág hazai fejlesztéséről készített 1500 oldalas anyagában állami szerepvállalást kér a program megvalósításához: Kisteleki István elnök szerint hat év alatt tízmilliárd forintra lenne szükség, hogy kiépüljön az akadémiai rendszer, megépüljön a technikai központ, illetve elinduljon a pályalétesítési program.

Évi 800 millióra lenne szükség

"Eddig mindenki a valós koncepciót hiányolta, mi ezt kidolgoztuk, de önerőből lehetetlen megvalósítani ezt a három fő pontból álló programot. Látni kell, hogy az MLSZ nem pénzt kér, hanem lehetőséget, ugyanis az összeget nem mi szeretnénk kezelni, csupán koordinálni akarjuk annak felhasználását" - mondta az MTI-nek Kisteleki, aki hozzátette, a dokumentumot augusztus végén Elbert Gábor sport-szakállamtitkár és Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára révén juttatták el a kormányhoz.

A fejlesztés első pontja szerint az Oktatási és Kulturális Minisztérium büdzséjéből 700-800 millió forintot kellene fordítani az iskolai futball megerősítésére, illetve az akadémiai rendszer kiépítésére. A sportvezető elmondása alapján a pénz megoszlása úgy nézne ki, hogy 500 millió forint jutna az előbbi, és 300 millió az utóbbi célra.

Így működne az akadémiai rendszer

"Jelenleg az élvonalbeli csapatok közül csak az MTK és a Győr működtet akadémiát. Azzal tudnánk segíteni, ha anyagi forrásokkal ösztönöznénk az ilyen létesítmények létrehozását, és ezt mi a szövetség utánpótlásalapjába befolyó összegekből tartjuk elképzelhetőnek. Ide akkor jut pénz, ha egy játékos külföldre szerződik. Azaz a pénzt nem normatív alapon osztanánk szét, hanem az eredmények alapján. Egy klub nemcsak az átigazolási díjat zsebelné be, hanem a külföldi szerződés esetén a futballakadémiája visszakapná az utánpótlásalapba befolyt pénzt is, ami fedezné annak működési költségét. Azaz komoly ösztönzőerőt jelenthet ilyen akadémiák létrehozására, hogy az nem lenne veszteséges a klubvezetők számára" - fejtegette Kisteleki.

Nemzetközi támogatásra számítanak

A második pontban megfogalmazódik az igény egy technikai központra, amelyben a nemzeti válogatottak január elsejétől december 31-ig készülhetnének. Kisteleki elmondta, az európai, illetve a nemzetközi szövetségtől ígéretet kaptak, hogy 400-600 millió forint értékben tudnák támogatni a projektet, és körülbelül ugyanennyi pénzre, illetve egy telekre lenne szükség az államtól.

"Az üzemeltetés nem jelenthet gondot. A szükséges összeget megspórolnánk azzal, hogy létrejönne a központ, ugyanis jóval kevesebbet kellene szállodákra és edzőtáborokra költeni" - mondta az MLSZ-elnök.

Számítanak a magántőkére is

A harmadik, pályalétesítésekről szóló pont a leginkább költségigényes, ugyanis 2-3 év alatt több milliárdot emésztene fel, ugyanakkor Kisteleki szerint sokszorosan megtérülne az államnak.

"Ezt a kormány által is támogatott PPP-rendszerben képzeljük el, azaz az állam szerepvállalása mellett magántőke is bevonásra kerülne. Mindenki jól járna, hiszen a tulajdonjog az önkormányzatoké és magánbefektetőké lenne. Arról nem is beszélve, hogy a pályák az egészséges életmódot szolgálnák, azaz nem is olyan hosszú távon nagymértékű megtakarítást eredményezhet például az egészségügy területén" - elemezte a harmadik pontot Kisteleki.

Megjegyezte, az 1500 oldalas anyagban helyet kaptak a 2012-es Európa-bajnokság esetleges megrendezésével kapcsolatos, és szükséges infrastrukturális fejlesztések, illetve az MLSZ gazdasági stabilitását és szabályzórendszerét átalakító intézkedések is. Elmondása szerint utóbbit maradéktalanul végre is hajtották, már csak be kell járatni a rendszert.

Nem az MLSZ kezelné a pénzt

Kisteleki elmondta, folyamatosan tárgyal a program támogatásáról a kormánnyal, és szerinte december 15-ig ki kell derülnie a költségvetésből, hogy mennyi pénz jut erre. Ennek alapján le kell vonni a megfelelő következtetéseket, mert 55 évesen csak olyan dologba szeretne energiát fektetni, aminek látja értelmét.

"Ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy lemondok elutasítás esetén, de nem szeretném, ha munkám napi harcokban merülne ki. Most letettünk az asztalra egy fejlesztési koncepciót, azaz a pénzt nem feneketlen kútba ölnék, ráadásul a pénzt nem is az MLSZ kezelné. Ennek a programnak a megvalósítását nem szabad az Eb-pályázat sikeréhez kötni, ugyanis nem magunknak kell a pénz, amely az állami költségvetésnek csak egy morzsája, hanem a gyerekeknek, a jövő generációjának" - mondta Kisteleki.

Nem égető probléma a kapitánykérdés

Az MLSZ elnöke az állami szerepvállalás szükségességéről a csütörtöki elnökségi ülés után beszélt, amikor is Bozsik Péter szövetségi kapitány lemondott tisztségéről. Az új szakvezető kijelölését Kisteleki nem tartja a magyar futball legégetőbb problémájának, amit az is mutat, hogy legkorábban a november 15-i, Kanada elleni következő válogatott mérkőzés után nevezhetik meg Bozsik utódját.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!