Tekla
9 °C
16 °C

Mennyi pénzből lesz jó egy magyar futballista?

2008.03.24. 20:55
A fociakadémiákat bemutató sorozatunk első részéből kiderült, hogy ma gombamód szaporodnak a magukat akadémiának nevező intézmények, mert semmilyen szakmai kritérium nincs. Az igazán minőségi munkát nehezíti az is, hogy hamarosan több akadémia lesz annál, mint ahányra elegendő játékosunk van. Sorozatunk második részében többek között az akadémiák zsebében turkálunk, és azt is megtudjuk, miért jó, ha egy focista tud lovagolni. Fociakadémiák Magyarországon, 2. rész

A puskási szellemiség továbbvitele nagyon fontos Felcsúton. Nemcsak azért, mert a játékosoknak otthont adó kúria főbejáratánál, a pálya felőli oldalon Öcsi bácsi lábnyomát örökítették meg vastag üveglappal védett márványban, hanem azért is, mert a szakmai munka irányítói kiemelt fontosságúnak mondják a magyar focit szerintük naggyá tevő grundhangulat újraélesztését.

A hagyományőrzés mellett újításokban sincs hiány Felcsúton. Nemrégiben elkészült, és már NB I-es csapatok is használták állapotfelmérésre a Mezey György által évtizedek óta tervezett edzőcsarnokot. Ez egy olyan, nagyjából száz méter hosszú létesítmény, ahol a gyakorlóterületet hálóval vették körül. Több része van, ahol a különböző irányból érkező labdák kezelését, a labda továbbjuttatását, a szlalomozást és más technikai feladatokat lehet gyakorolni, illetve időre végzett felméréseket lehet itt rendezni.

Emellett műfüves, reflektoros edző- és gyakorlópályák sokasága áll a fiatalok rendelkezésére, továbbá már épül egy új orvosi központ élettani laborral. Laikusként úgy látjuk, az edzőcsarnoknak és a pályáknak aza lényege, hogy a labda nem tud elpattanni, így az edzés nagy része nem azzal telik, hogy visszahozzák a játékszert, a szakemberek szerint azonban ennél sokkal többről van szó.

Úgy játsszanak, ahogy jó

Mezey György, az akadémia szakmai vezetője szerint az új gyakorlópályán tartott edzésen másfélszer annyi labdaérintése van egy játékosnak, mintha egy átlagos futballpályán gyakorolna. E pályák nagy előnye még, hogy egyedül is lehet gyakorolni, az egyes feladatokhoz nincs szükség társra vagy edzőre.

Az előírások szerint naponta négy órát töltenek a fiatalok labdás edzéssel, egyéni labdás gyakorlással. Az akadémistákat többféle játékrendszerre igyekeznek megtanítani, "olyan játékrendszerben kell szerepeltetni a gyereket, ami a fejlődésüket a leginkább segíti" – mondja Mezey.

A kispesti akadémián is minél több szisztémát igyekeznek elsajátíttatni a fiatalokkal. Szalai László, az MFA szakmai vezetője arra a felvetésünkre, van-e előnye annak, hogy a holland Ajaxnál már az ifik is azt a játékrendszert játsszák, mint a felnőtt csapat – így ha valaki feljebb kerül egy korosztállyal, könnyen beilleszkedik –, csak annyit mondott, szerinte kétféle játékrendszer létezik: jó és rossz.

Kínzószerek minden mennyiségben

A külső szemlélő számára a szép kastély ellenére is az agárdi akadémia tűnik a legegyszerűbbnek. Nincsenek trükkös falak, nincs rengeteg edzőpálya, NB I-es stadion sem húzódik meg a háttérben. A pályák és a kondicionálóterem berendezései viszont impozánsak, több kínzószert láttunk, mint a másik két helyen összesen – bár a tényekhez tartozik, hogy Felcsúton egyet sem láttunk, az ezzel kapcsolatos kérdésünkre a nem túl részletes "természetesen fontos az erőnlét is" választ kaptuk. Emellett összesen négy füves és műfüves pályájuk van, vízelvezetéssel, reflektorokkal.

A nagyobb pályák azonban nem a kastély parkjában, hanem onnan néhány száz méterre találhatók, de akik kikapcsolódásként akarnak focizni – arra mindhárom helyen lehetőség van, hogy edzések után, hobbiból is játsszanak a játékosok egymással –, azok a kastélyparkban is megtehetik.

Nagy pénz, aztán foci

Noha az akadémiák a magyar foci – különösen az utánpótlásképzés – átlagához képest jóval már-már luxuskörülményeket kínálnak a fiataloknak és az itt dolgozó szakembereknek, "itt sincs kolbászból a kerítés", ahogyan Szalai László fogalmaz. Hiába áll a hátterükben egy vagy több milliárdos üzletember vagy üzleti csoport, jellemzően minden kiadást alaposan megfontolnak, "fontos a pénzügyi fegyelem, amelyet Mészáros Lőrinc, az Akadémiát működtető alapítvány kuratóriumi elnöke felügyel" – mondja Szöllősi György.

Az üzleti modellek akadémiánként eltérőek, de Tamási Zsolt és Szalai László egybehangzóan azt mondja: természetesen fontos, hogy az akadémia idővel elérje azt a szintet, amikor már nyereségesen tud működni, de azt látni kell, a fociban a nagy pénzt a világon sehol sem az utánpótlásképzés hozza.

Százmillió, részben az angoloktól

Évi 120-130 millióból működik a Sándor Károly Akadémia is. Ez szintén működési költség, csak egy műfüves pálya kialakítása 100-110 millióba kerül, érzékelteti az árakat Tamási. A bevétel és a kiadás szoros kapcsolatban áll. Amikor biztossá vált Németh Krisztiánék liverpooli szerződése, Várszegi nyomban megrendelte az új műfüves pályát az akadémiának.

A Sándor Károlyt egy Várszegi Gábor által gründolt alapítvány működteti. Az alapítványt eddig ő finanszírozta, a néhány hónapja a Liverpool FC-vel megkötött partneri megállapodás értelmében most már a pénz nagyobb részét az angolok állják. Azt, hogy az akadémia bevételei – vagyis a játékosok eladásából származó summa – hová kerülnek, Tamási Zsolt nem tudja. Információink szerint eddig a pénz nagy részét Várszegi visszaforgatta az intézmény működésébe, kérdés, hogy a liverpooliak érkezésével ez hogyan módosul.

Változik a játékoseladások rendszere is, a Poolnak most már minden akadémistára elővételi joga van, egy-egy fiatalt csak akkor adhatnak el másnak – bármilyen jó árat ígérjenek is érte –, ha az Anfield Roadon nem tartanak rá igényt. A szerződés számos előnyt kínál a Poolnak: az angolok akár egy hónapra is elvihetnek egy-egy fiatalt tesztelni; igaz, az ilyen kiváltság következményéből – akár lesz szerződés, akár marad Agárdon az akadémista – a Sándor Károly is profitálhat.

Puskás Ferenc Akadémia

Nem játszik központi szerepet a rentábilis működés Felcsúton. Itt is alapítvány finanszírozza az akadémiát, de nem elvárás, hogy nyereséget termeljünk, fontosabb az alaposan végzett és eredményes szakmai munka, egyelőre mindenképpen – fogalmaz Szöllősi György. Csak a már említett tesztcsarnok felépítése és felszerelése a legmodernebb komputeres technikával 85 millió forintba került, igaz, ez hoz is bevételt: többek között az NB I-es Győrnek érte meg játékosonként kifizetni 80 ezer forintot, hogy letesztelje, ki mit tud.

Százmilliók támogatóktól

A felcsúti költségvetés évi 100-150 millió forint - ez a pénz csak a működési költségekre megy el -, az alapítvány működését támogatók egész sora segíti. A legfőbb a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt., amely 46 százalékos tulajdonosa Hír Tévének, és van tulajdonrésze a Magyar Nemzetben is. Persze az Orbán Viktor által alapított és a házától húszméternyire lévő akadémián ez nem meglepő. Mint ahogy az sem, hogy a támogatók között van a Közgép, a Vegyépszer, a részben Vegyépszer-tulajdonú Montavia Kft., vagy a szintén elkötelezett jobboldali Lázár Vilmoshoz köthető CBA. A Puskás Akadémián azonban senki sem politizál, és büszkén emlegetik, hogy a támogatók között vannak olyanok is, akiket véletlenül sem szokás jobboldali szimpatizánsként emlegetni, nyomatékosítja Szöllősi.

Az akadémia igazgatója, Mészáros Lőrinc azt mondja, egy játékos nevelési költsége négy év alatt 4,5-5 millió forint. Ebben az összegben nincsenek benne a nagyobb fejlesztésekkel együtt járó pluszkiadások, ez csak az akadémia működési költségeit jelenti. Bár üzleti kényszer nincs, hogy három vagy öt éven belül nyereségesek legyenek, hosszabb távú céljuk, hogy az akadémia a játékoseladásokból olyan bevételekhez jusson, amelyekkel fenn tudja tartani magát.

Pénz a BL-ből

Az eddigi agárdi gyakorlathoz képest a kispesti akadémia működése is egy embertől függ, bár azt itt nem tudtuk meg, hogy George F. Hemingway mennyit költ a fiatalokra. Itt külföldi partner nincs – néhány hónapos működés után ez nem is meglepő –, komoly üzleti tervek viszont vannak. Igaz, türelem is – az igazgató emlékeztet arra, hogy a Sándor Károlynak is működése hatodik évében sikerült először komoly bevételre szert tennie egy komoly üzletből, így itt sem várják, hogy négy-öt évnél hamarabb ez bekövetkezik.

Az MFA-n azt gondolják, nemcsak a játékoseladásból lehet profitálni. Ha sikerül a fiatalokból felépíteni egy ütős csapatot, ha néhány éven belül a Honvéd az innen kikerült hat-nyolc fiatallal lesz bajnok, és sikerül bejutnia a Bajnokok Ligája csoportkörébe, már azzal, vagy egy-egy ott szerzett ponttal jól járhatunk, mondja Szalai. Ezzel kapcsolatban volt egy árulkodó félmondata, hogy ha eladnak egy-egy játékost, a legjobb esetben 50-60 millió forintos bevételük lehet, ami alig több az éves működési költségvetésük negyedénél.

Kispesten és Agárdon teljesen ingyenes az akadémia a fiatalok számára, nemcsak a szállás és az étel, hanem a melegítők, sporttáskák, mezek, sportszárak is. Az MFA-n saját szakács és dietetikus gondoskodik az akadémisták egészséges étkeztetéséről, a másik két helyen dietetikus van, de külső helyszínről hozzák az ételt. Felcsúton havi 8000 forintot kell fizetniük az akadémistáknak, de a rászorulók, a jó tanulók vagy a kiemelkedően tehetséges fiatalok ez alól mentességet kaphatnak.

Kivásárolható tehetség

Nem csoda, hogy az akadémiák ilyen gálánsak, hiszen komoly versenyt kell futniuk az üzletileg kecsegtető tehetségek után. Igaz, a szakvezetők elmondása szerint mindhárom helyen vannak ilyenek. Kispesten és Agrárdon mutattak is – persze óvatosan, hogy az érintettek észre ne vegyék – három-négy olyan játékost, akikben benne van az ígéretes pályafutás és így a nagy üzlet lehetősége.

Magyar Futball Akadémia

A szakmai vezetők és a fiatalok is a külföldi profiszerződést tekintik elsődleges célnak; most mindhárom akadémián amatőrszerződéssel vannak a fiatalabbak, a 16 évesnél idősebbek azonban profiszerződést kapnak. A Sándor Károlyon speciális "agárdi" szerződést is kötnek a fiatalokkal – akiknek alapesetben a CMG menedzseriroda gondoskodik a jövőjéről –, de erről nem árultak el részleteket.

Ha valaki ott akar hagyni egy akadémiát, mindhárom helyen megvan a lehetősége. Persze ilyenkor általában fizetnie kell, de hogy pontosan mennyit, nem tudtuk meg. Igaz, nem is nagyon foglalkoznak ezzel, erre ugyanis nemigen van precedens. Előfordulhat az is, hogy egy játékos kidől, kiderül, nem olyan tehetséges, vagy nem tudja tartani a tempót a többiekkel.

Nem mindegy, mikor adják el

Ugyan minden akadémiában azt mondják, náluk ilyen nem fordulhat elő, de azért tudni lehet, hogy a kiválasztottak között sincs mindenki azonos színvonalon. Azért akadémiai múlttal valószínűleg a legrosszabb esetben is NB II-es játékos lesz valaki (de például a Sándor Károlynál utolsó éves ifista már nem is maradhat).

Egyébként is úgy tűnik, leginkább Agárdon magabiztosak: itt annyira hisznek a játékosuk majdani sikeres profikarrierjében, hogy minimális tanulási követelmény sincs. Persze ez nem véletlen: nem is akárki kerülhet Agárdra, már nem tartanak toborzókat, sem próbajátékot, akit oda hívnak, azt előbb alaposan megfigyelik.

A Sándor Károlyon arra is figyelnek, hová és mikor adnak el egy-egy játékost. Az akadémiából hívtak korábban focistát például Ukrajnába, de a játékos és a vezetők közösen a maradás mellett döntöttek. Úgy ítéltük meg, bármilyen nagy jövője is van az ukrán focinak, onnan nehezebben vezet magyar játékosnak az út a nyugat-európai piacra. Ráadásul a játékosunk akkor még fiatal is volt; vannak, akiknek már 17-18 évesen jó, ha külföldön edződnek, de Dzsudzsák Balázs a legfrissebb és nagyon jó példa arra, hogy másoknak jobb az itthoni mezőnyben felnőni, és aztán kikerülni külföldre.

Se drog, se ital

Mentális okok miatt aligha fognak elkallódni a fiatalok. Felcsúton nagyon odafigyelnek a nevelésre, a hét végén visszaérkező gyerekeket – az akadémiáknál az a rend, hogy a szombati meccs után hazamehetnek, általában vasárnap este vagy hétfőn reggel kell visszatérniük – azzal a szemmel is figyelik, hogy egészségesen töltötték-e a közben eltelt időt. Nem lehet drogozni, italozni, az ilyeneket azonnal kiszúrjuk – mondja Mezey György.

A kispesti akadémistákat is szigorúan fogják, a városba csak közösen mehetnek ki. Közös programokat viszont szervezünk, mozikba, plázákba ilyenkor busszal megyünk együtt, ez tehát nemcsak a szórakozást, hanem a közösségi hangulat kialakulását is segíti – meséli Szalai László.

Agárdon eleve kevesebb a szórakozási lehetőség, hiszen a kastély az egyébként sem nagy település központjától távol fekszik. De emellett is fontos, hogy a tehetséges fiatalokat mentálisan "karbantartsák", hiszen a tehetség, az Agárdon időnként érezhető kiválasztottságérzet komoly lelki terhet is jelenthet, mondja Tamási Zsolt.

A jövő Puskásai és a premontreiek

Az akadémiák igyekeznek felkészíteni a fiatalokat a pályafutás utáni életre is, bár a tanulás nem mindenhol egyformán fontos. A katolikus egyház, amely még csak készül az akadémiaalapításra – várhatóan szeptemberben nyitják meg a csak NB III-as csapatot eltartó békési kisvárosban, Gyulán a Jenei Imre nevével fémjelzett intézményt –, már most is támogatja a focistaképzést. A felcsúti akadémisták a katolikus egyház egyik rendje, a premontreiek által fenntartott középiskolákba járnak Zsámbékra, a vendéglátó-ipari szakközépbe és Gödöllőre, a gimnáziumba.

Gödöllőre? – kérdezünk vissza, hiszen az mégiscsak 170 kilométeres út oda-vissza. Igen, de a fiúk csak hetente egyszer utaznak oda, különben itt végzik a munkát, és egyre több a magántanuló, illetve a kollégiumba kijáró tanár - mondja Szöllősi György, az akadémia sajtóreferense.

A másik két akadémián már jelenleg is bentlakásos képzés folyik, és csak alkalmanként kell kimenniük az oktatást szervező iskolákba. A Magyar Futball Akadémia a Zuglóban működő Egressy-középiskolával van kapcsolatban, a focistáknak heti egy napot kell ott tölteniük, a többi négy napon az akadémia épületében vannak a tanórák.

Liverpool vagy Bayern München?

Kispesten kiemelt figyelmet szentelnek az angol nyelv oktatásának, és informatikai képzést is kapnak a diákok. Az akadémia vezetői szerint ezek azok a képesítések, amelyeket később, akár a futballista-pályafutás után is – a nyelvtudást ideális esetben már a karrierjük során is – használni tudnak.

Ugyancsak angolosok a fiatalok a Sándor Károly Akadémián, ahol ma már nemcsak a nyelvoktatásban jelenik meg az anglománia: az akadémia ugyebár nemrég a Liverpool hivatalos partnere lett, és az agárdi kastély falai közül három fiatal már az angol élcsapat játékosa. A focinak itt egyértelműen prioritása van az iskolával szemben, de azért elvárják minden fiataltól, hogy leérettségizzen. Ennek érdekében minden gyereknek igyekeznek a szellemi kapacitásainak megfelelő iskolát választani, mondja Tamási Zsolt.

Sándor Károly Futballakadémia

A játékosok akadémia utáni pályafutását Felcsúton is komolyan veszik, itt azonban – épp ezért – nem az angol, hanem a német nyelv oktatását tartják elsődlegesnek. Az ottani szakmai stáb abból a koncepcióból indul ki, hogy a magyar focisták legfontosabb jövőbeni piaca a német nyelvterület, Ausztria, Svájc és főleg Németország lesz. Ennek jegyében már együtt is működnek többek között a Bayern Münchennel.

Fröccs lóháton

Felcsút nemcsak ebben jár egyedi úton, hanem abban is, hogy a fiatalokat sítáborba viszik, vívásra oktatják és – mivel azt vallják, ha a futballtudásuk nem is javul, növeli a fiúk önbizalmát és a lelkierejét – legalább egy évig járniuk kell lovagolni is.

Megpróbáljuk elképzelni az akadémia névadóját, a nemzet derék őrnagyát, amint sílécen vagy lóháton kortyolgatja a napi betevő kisfröccseit, de nem nagyon sikerül. Arra gondolunk hát inkább, ahogy megcsinálta azt a visszahúzós cselt az angolok ötösén, és arra is kicsit, hogy legközelebb ez hátha épp egy mai akadémistának sikerül majd.