Árpád
3 °C
12 °C

Del Piero tíz évet fiatalodott, és újra a régi

2008.05.09. 22:55
Karrierje második csúcsán van Alessandro Del Piero, aki tíz éve a világ egyik legjobb futballistája volt, de egy térdsérülés visszavetette. Lehet, hogy életében először gólkirály lesz, és biztos, hogy az Európa-bajnokságra 33 évesen is ki fogják vinni.

Második legeredményesebb szezonját futja a Serie A-ban Alessandro Del Piero. Ebben elsőre semmi különös nincs, csakhogy a világklasszis 33 éves, és pont tíz éve teljesítette a legeredményesebbet.

Fura a pályaképe az olasz sztárnak, mert 32 találata ugyan nem lesz az idényben, de egyértelmű, 1997-98 óta most a legjobb.

Amikor 1993-ban a Padovából a Juventushoz került, hetek alatt kiderült, a világ legjobb futballistája lehet. Folyamatosan fejlődött, a torinóiakkal már 1996-ban megnyert mindent, a BL-t és a Világkupát is.

97-98 csak róla szólt. Mesés esztendeje májusban kezdődött, amikor a BL-döntőben ugyan kikaptak 3-1-re a Borussia Dortmundtól, de azt az egy gólt ő sarkazta. Júniusban jött a vb-előzetes Tornois de France minitorna, ahol az olasz válogatottban három meccsen három gólt szerzett.

Utána a bajnokságban 21, az olasz kupában egy góllal végzett, a Bajnokok Ligájában gólkirály lett, kivételes, 10 meccs/10 gól aránnyal. Pechjére a döntőben újra kikaptak, most a Real Madridtól.

Del Piero maga volt az erő: fejjel, lábbal, sarokkal, tizenegyesből, szabadrúgásból, egyszerűen bárhogy képes volt a kapuba találni. Ha épp akkoriban az Interben nem futballozott volna egy ügyes brazil, Ronaldo, azt mernénk mondani, a világ legjobbja volt 12 hónapon át.

A vesztes BL-döntőn viszont minden kezdett elromlani, a Juve-kedvenc megsérült, és bár a vb-re kivitték, alig játszott, gólt sem szerzett. Őszre sem lendült formába, majd októberben, egy udinei bajnokin végképp megtört a pályája: keresztszalag-szakadás a térdében, közel 10 hónap kihagyás.

A következő idény rajtjánál, 1999 nyarán elméletileg teljesen meggyógyulva visszatért, de soha nem lett ugyanaz. A következő két szezonban mindössze 9-9 bajnoki gólra volt képes, majdnem mindet tizenegyesből szerezte. A Juventus 6. lett a bajnokságban, látszott, valami nem stimmel.

Térdére nem panaszkodott, de elmaradtak a cselek, a nagy lövések, eleinte még a szabadrúgások is. Ott volt a 2000-es Eb-n, de pocsékül játszott, a vb-n 2002-ben nem sokkal jobban. 2003-ra szedte össze magát, amikor újra BL-döntőbe jutottak, a Real Madrid elleni elődöntőben remek góllal bizonyított.

Eredeti posztját sem kapta vissza, míg előtte általában a csatárok mögött, irányítóként játszott - passzai is zseniálisak voltak -, visszatérte után egyértelműen csatár lett. Csatár a jobbak közül, de közel sem a legjobb.

Nem is utalt semmi arra, hogy még egyszer igazán nagy szezonja lehet. A vb-n a bajnok olasz csapat tagja volt, egy góllal ő is beszállt a győzelembe, majd a Juventusszal lement a B-ligába, amikor kizárták őket. Itt mintha újra magára talált volna, a vb-siker és a pontlevonásos feljutás kihívása mintha megfiatalította volna: 20 találattal lett gólkirály, visszajutottak az A-ba.

Idén mintha újra 23 éves lenne: már 18 gólja van a bajnokságban, mindössze eggyel van lemaradva a listát vezető Marco Borriellótól, illetve csapattársától, David Trezeguet-től. Még csak azt sem lehet mondani, hogy jól helyezkedik, vagy szerencséje van, góljai nagy részét akcióból lövi, nemritkán egy-két gyönyörű csel után, vagy távolról.

Trezeguet mögött második csatárt játszik, mégis majdnem ugyanolyan eredményes, mint akit ki kell szolgálnia.

33 évesen visszafiatalodott, Roberto Donadoni szövetségi kapitány, aki tavaly már általában mellőzte a válogatottból, azt mondta, nincs mit tennie, a számok magukért beszélnek, Del Pierót ki fogja vinni az Európa-bajnokságra.

A torna karrierje egy részének remek lezárása lenne, visszavonulásáról viszont beszélni sem érdemes. A Juventusban, ahol túl van 500. meccsén és 200. gólján, még évekig futballozni fog.

A végén az is lehet, hogy a 2010-es világbajnokságra is ki kell vinni, pusztán gólátlaga miatt.