Katalin
3 °C
9 °C

Koeman két kalandos éve Magyarországon

2010.07.23. 17:05
A holland edző magyar szövetségi kapitányként első meccsén legyőzte az Európa-bajnokot, az utolsón hatost kapott Hollandiában. A kettő között reményt és telt házas meccseket hozott, de voltak sokba kerülő rossz döntései is. A közönség szerette, a magyar szakma utálta, közömbös senkinek nem volt: Erwin Koeman két éve Magyarországon.
D  FO20081007001

2008 márciusában a magyar válogatott egy Szlovénia elleni hazai vereséggel búcsúzott Várhidi Pétertől. A fiatalítással megbízott, de arra időt nem kapó szakembert május elsején váltotta Erwin Koeman.

A Kisteleki István által vezetett MLSZ ötlete az volt, hogy a nemzetközileg igen sikeres holland modell alapján építi újra a magyar labdarúgást. A korábban az Ajaxnál erőnléti edzőként dolgozó Jámbor László révén holland szakemberek érkeztek, az utánpótlás-válogatottak élére Wilco van Buuren került, a nagyválogatottat pedig a korábban edzőként nem túl sikeres Erwin Koeman kapta meg.

Az idősebb Koeman testvér játékosként Európa-bajnok, holland és belga bajnok, KEK-győztes (Mechelen) volt, de edzőként az első nagyobb feladatával kudarcot vallott: az RKC Waalvijk után két idényen át vezette a Feyenoordot, ahonnan két évvel szerződése lejárta előtt távozott; úgy fogalmazott, motivációs problémák miatt hagyta ott a 7. helyen végzett rotterdamiakat.

Koeman majdnem egy teljes évig nem vállalt munkát, majd rövid tárgyalás után a 2010-es világbajnokság selejtezőinek végéig aláírt a magyar szövetséggel. Május végén, néhány közös foglalkozás után a válogatott 3-2-re verte az európa-bajnoki címvédő Görögországot barátságos meccsen, majd az első tétmeccsig hazai pályán még két döntetlent játszott Horvátországgal, illetve Montenegróval.

Koeman általában a Várhidi által is alkalmazott szisztémában, 4-2-3-1-es felállásban játszatta a csapatot, és a nevekkel sem variált sokat az elődjéhez képest. A szövetségi utasításra megkezdett fiatalításnak áldozatul esett Dárdai Pál, de Torghelle Sándor visszakerült a csapatba, nem számított viszont Vass Ádámra, Priskin Tamásra és Tőzsér Dánielre, akik Várhidinél alapemberek voltak.

Erwin Koeman sikeres és sikertelen taktikai próbálkozásai

koemanvalogatott.png

A magyar válogatott általában egy csatárral – ezért támadták a legtöbbet a kapitányt, pedig valószínűleg a legalkalmasabb rendszert választotta – és mögötte három támadó középpályással állt fel.

A négytagú védősor előtt általában két védekező középpályás játszott, ezen ritkán, és igen vegyes eredménnyel változtatott csak a holland szakember. Egy pozitív eset volt a svédországi selejtező, ahol három védővel, és megerősített szűrősorral kezdett (Bodor lépett fel, illetve zárt vissza a bal oldalon), ami nagyon jól működött, de például Portugáliával szemben a három védekező középpályással felálló válogatott nagyon nem működött, és Koeman csak későn váltott. Centerposzton általában Torghelle kezdett, Huszti pedig – ha Gera sérült, vagy eltiltott volt – Dzsudzsák miatt a jobbszélre szorult, ahol nem tudott igazán hasznos lenni. A Zenit támadója játszott második csatárt is, ez a rendszer működőképesnek bizonyult, bár a támadások befejezésével akadtak gondjai, több gól benne maradt.

Koeman a védelemmel is bátran variált, a jobbhátvéd Bodnár mindkét oldalon szerepet kapott attól függően, hol játszott az ellenfél leggyorsabb játékosa. Koeman általában jól felkészült az ellenfelekből (volt már ilyesmiből komoly gondja magyar válogatottnak), tétmeccsen egyszer sem verték el nagyon a csapatát, bár szűk keretből válogatott, igyekezett megtalálni az alkalmazott taktikához legjobban illő játékosokat.

A 4-2-3-1-es szisztéma hátránya, hogy ha a közepén játszó irányító nem tud visszalépni a labdákért, nagy lesz a távolság a védők és a támadók között, az ívelgetést pedig könnyű levédekezni. A kulcspozícióban Hajnal Tamás ritkán, Gera Zoltán még ritkábban játszott jól, Buzsáky Ákosnak pedig a sebessége volt kevés ahhoz, hogy a labdakihozatalok után gyors támadásokba dobja a csapatot.

A sorsdöntő,  svédek elleni meccsen Koeman bátor döntést hozott, Husztit játszatta centerben, azaz a földön akarta megverni a darabos svéd védőket, de későn reagált rá, hogy az ötlet nem jött be.

A barátságos meccsekre kár szót vesztegetni, ha a játékosai nem veszik komolyan, az edző bármit csinálhat, kudarc lesz a vége. Azért érdekes volt Juhász Rolandot középpályán látni...

Gyorsan kiderült, hogy a hollandnak határozott elképzelései vannak, amikből sem a közvélemény, sem a sajtó nyomására nem enged. Koeman csapatát szerette a közönség, és amíg az eredményeket hozta, a kapitánynak igaza volt, de amint jöttek a fontos vereségek, egyre kevésbé lett szimpatikus, hogy semmilyen kritikát nem fogadott el, helyette gyakorta megsértődött az újságírókra.

D  FO20081007004

A kapitány elképzelései kezdetben működtek, az első négy vb-selejtezőn 7 pontot szerzett. Az egyetlen vereséget Svédországban szenvedte el, de éppen azon a meccsen játszott a legjobban csapata, egy félidőn át lefocizta a pályáról jobb képességű ellenfelét. Albánia hazai és Málta idegenbeli legyőzése után jól álltunk a csoportban, a közönség kezdett bizakodni, és volt is rá oka: Koeman húzásai bejöttek.

A válogatott zsinórban három győzelmet aratva zárta az évet, Észak-Írországban kifejezetten jól játszva hozta barátságos meccsét. Ez volt az utolsó felkészülési meccs, amit megnyertünk, a Málta és Albánia elleni, tavaszi selejtezők előtt Izraelben simán kikaptunk, ráadásul Koeman végig játszatta azokat a játékosait, akik a selejtezőkön eltiltás miatt nem léphettek pályára.

Ennek ellenére Albániát határozott játékkal, Máltát 60 percig vergődve legyőzte a csapat, amivel továbbjutást érő helyre került. 45 ezer néző ment ki a Puskás Ferenc Stadionba a Málta elleni meccsre, a szurkolók elhitték, hogy a válogatott továbbjuthat, pedig a sorozat legnehezebb meccsei még hátra voltak. A zsinórban megnyert négy tétmérkőzés miatt a nyár reménykedéssel telhetett, ezt akkor is régen látott eredményként kellett elkönyvelnünk, ha tudtuk, nagy szerepe van ebben a kedvező sorsolásnak is.

A sorsdöntő szeptemberi selejtezők előtt kilátástalan játékkal a Puskásban kaptunk ki Romániától, de a szövetség rendhagyó módon még a sorozat zárása előtt meghosszabbította a kapitány szerződését.

Az életéért küzdő Svédország egy utolsó pillanatban szerzett góllal 2-1-re győzött Budapesten. Ez nem tűnik katasztrofális eredménynek, de az óriási védelmi hibából kapott győztes gól előtt sem mutatott semmit a csapat, egyetlen gólját mázlitizenegyesből szerezte. A kapitány taktikája csődöt mondott, későn reagált a gyorsan bekapott gólra. A csoport legerősebb csapata, Portugália ellen nem sok reményünk maradt.

A portugálok ellen a Puskás stadionban, négy nappal később újra gyorsan hátrányba kerültünk. Koeman pedig nem kockáztatott meg nagyobb arányú vereséget, nem is próbált támadóbb szellemű futballt játszatni a csapattal, inkább végignézte, hogy a kényelmesen labdázgató portugálok megnyerik a meccset. A közvélemény nekitámadt a kapitánynak, aki nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy miért lett volna rosszabb egy 0-3, mint a végeredményként megőrzött 0-1.

A korábbiakhoz képest valóban jogos kritikákkal Koeman nem tudott mit kezdeni, minden kérdést a személye elleni támadásnak fogott fel. A közönség is elfordult tőle, gyávasággal vádolták, egészen más volt a helyzet, mint amikor csak azzal kellett foglalkoznia, hogy a sportnapilap felváltva követelte a válogatottba Kabát Pétert és Priskin Tamást.

Portugáliában esélye sem volt a csapatnak, a két hazai vereséggel már amúgy is elúszott a pótselejtezőt érő 2. hely, így hiába győztük le az utolsó fordulóban a már csoportelső Dániát. A meccs után több szó esett Gera Zoltán távozásáról, mint a sikerről, és arról, hogy végeredményben a csapat nem teljesített rosszul, hiszen legyőzte a mögé rangsorolt csapatokat, ami korábban rendszerint gondot okozott.

A magyar válogatott mérkőzései Erwin Koeman irányításával

Magyarország-Görögország 3-2 (barátságos)

Magyarország-Horvátország (barátságos)

Magyarország-Montenegró 3-3 (barátságos)

Magyarország-Dánia 0-0 (vb-selejtező)

Svédország-Magyarország 2-1 (vb-selejtező)

Magyarország-Albánia 2-0 (vb-selejtező)

Málta-Magyarország 0-1 (vb-selejtező)

Észak-Írország-Magyarország 0-2 (barátságos)

Izrael-Magyarország 1-0 (barátságos)

Albánia-Magyarország 0-1 (vb-selejtező)

Magyarország-Málta 3-0 (vb-selejtező)

Magyarország-Románia 0-1 (barátságos)

Magyarország-Svédország 1-2 (vb-selejtező)

Magyarország-Portugália 0-1 (vb-selejtező)

Portugália-Magyarország 3-0 (vb-selejtező)

Dánia-Magyarország 0-1 (vb-selejtező)

Belgium-Magyarország 3-0 (barátságos)

Magyarország-Oroszország 1-1 (barátságos)

Magyarország-Németország 0-3 (barátságos)

Hollandia-Magyarország 6-1 (barátságos)

Összesen: 20 mérkőzés, 7 győzelem, 9 vereség, 4 döntetlen
Tétmeccsen: 10 mérkőzés, 5 győzelem, 4 vereség, 1 döntetlen

A Gera-ügyben tulajdonképpen igaza volt Koemannak, a holland joggal kritizálta csapatkapitánya teljesítményét, és egy szabálysértés miatt a lelátóra ültette volna Dániában. Ezzel jelezte, nem kivételez senkivel (korábban a keret más tagja is kapott hasonló büntetést), de Gera nem fogadta el a döntést, összepakolt, otthagyta a csapatot, és jelezte, míg Koeman a kapitány, nem lép pályára a válogatottban. (Közben angol klubjában egyre jobb formában játszott.)

Az év zárásaként borzalmas vereséget szenvedtünk Belgiumban. A kritikus szurkolókhoz táborához még 2009-ben csatlakozott Orbán Viktor is, aki kijelentette, rossz kezekben van a magyar labdarúgás. Ezzel szinte biztossá vált, hogy hiába van szerződése az Eb-selejtezőkig, Koemant kirúgják. A Koeman-ellentábornak trovábbi muníciót adott a világbajnokság elé teljesen feleslegesen lekötött két katasztrofális barátságos meccs: a szezonvégi formában levő, gyenge magyar válogatottal Németország és Hollandia is feltörölte a pályát.

Koeman legfőbb támogatója, Kisteleki MLSZ-elnök lemondásakor jelezte, esze ágában nincs magától távozni, a kirúgása pedig 130-140 millió forintba kerülne, ezért az időközben a szövetség élére kerülő Csányi Sándor nem is szabadult meg egyből a kapitánytól.

Amiért támadták, és amiért szerették Erwin Koemant

+

A holland kapitánnyal zsinórban négy tétmeccset nyert meg a magyar válogatott, amivel elérte, hogy 45 ezer néző menjen ki a Puskás stadionba. Határozott volt, a játékosai szerették, egységes csapatot kovácsolt. Nem tűrte el senkitől a fegyelmi vétségeket. A legszívesebben talán mind arra emlékszünk, hogy Svédországban hosszú idő után újra láthattunk olyan magyar válogatottat, amely nyerni akart idegenben egy jobb csapat ellen.

-

Koemannak sokan felrótták, hogy nem elég támadó a csapata, rendszerint egy csatárral (újabb támadási pont: Torghelle Sándorral) játszott. Nehéz volt bekerülni a keretébe, nem sokat változott a csapat a két év alatt, néhány játékos pedig indokolatlanul sok lehetőséget kapott. Különösen az utolsó időszakban elmérgesedett a viszonya a sajtóval, nem fogadott el semmilyen kritikát, gyakran arrogáns volt, pedig sem az eredmények, sem a játék nem igazolta a döntéseit. A Gera-ügyből egyértelműen rosszul jött ki.

A támogatás nélkül maradt holland vonakodása abból a szempontból érthető, hogy az elmúlt két évet tekintve tiszta lehet a lelkiismerete, valószínűleg az őt folyamatosan támadó, sértett magyar szakma egyik edzője sem ért volna el többet nála.

Tény, a hollandnak voltak elhibázott húzásai, de a vb-szereplés a csapat játékerejét nézve illúzió volt, semmi több, vagy ahogy ő fogalmazott, nem a továbbjutás volt az értékmérője.

15%

Náray Tamás Zarah

4999 Ft
4250 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft