Jusztina
11 °C
22 °C

Mindenkit verne a vb lúzerválogatottja

2010.07.01. 22:06
Összeszedtük azokat a sztárokat, akik a legnagyobb csalódást okozták a világbajnokságon. Aranylabdások, bajnokságok gólkirályai szerepelnek a csapatban.

Ahogy azt a Nike-reklámnál is megjegyeztük, a világbajnokság nem a sztárokról szól. Több klasszis is súlyosan alulteljesített, ki kisebbet, ki nagyobbat égett csapatával, de egy egész csapatra való világklasszis már a nyolcaddöntők után otthon van.

A mi lúzerválogatottunk

Hugo Lloris (francia) - John Terry (angol), Fabio Cannavaro (olasz), Giorgio Chiellini (olasz) - Cristiano Ronaldo (portugál), Steven Gerrard (angol), Pepe (portugál), Franck Ribéry (francia) - Wayne Rooney (angol), Samuel Eto'o (kameruni), Nicolas Anelka (francia)

A kapuba állíthatnánk Gianluigi Buffont, akinek egy félidő jutott csak a vébén (novemberig nem játszhat sérülése miatt), de potyája miatt Robert Greent is nevezhetnénk, mert az ő hibája az angolok csoportelsőségébe került. A kapus ki is került a csapatból, csak egy meccs jutott neki a világbajnokság, végül a 40 éves David James védte végig az angolok meccseit. Ide sorolhatjuk még a jó szezont futott, több nagy csapat célpontjaként bukó Hugo Llorist, aki a francia válogatott kapujában kétszer is komolyat hibázott, ezek miatt (is) esett ki Franciaország a csoportkörben.

A hátvédeknél is bő a kínálat, Fabio Capello hiába bízott benne, hogy John Terry rutinja magával húzza a belsőhátvéd-párját. A Chelsea játékosa sem játszott jól, Matt Upson hiába fejelt gólt a németeknek, óriási hibái voltak, Jamie Carragher csak azt hozta, ami Liverpoolban, Ledley King pedig – ahogy arra számítani lehetett – megsérült. A francia védelem is roskadozott, Eric Abidal (vajon mit keresett a védelem közepén?), Gael Clichy és William Gallas is gyengélkedett, de a szintén a csoportkörben kieső Nemanja Vidicstől is többre számítottak Szerbiában.

Az olasz védelem olyan volt, amilyenre számítani lehetett, hiszen Gianluca Zambrotta év közben kiszorult a Milan kezdőjéből, a balhátvédként játszatott Domenico Criscito sem érezte jól magát a posztján, hiszen a Genoában védekező középpályást játszik, nem is bírta erővel.

Fabio Cannavaro négy évvel korábbi önmaga paródiájaként óvodás hibákat vétett, az olasz védelem egyetlen jó formában levő tagja, Giorgio Chiellini pedig inkább lesüllyedt társai szintjére, mint felhúzta őket.

A középpályásoknál kiderült, hogy Fabio Capello sem tudta megoldani Frank Lampard és Steven Gerrard együttes szerepeltetését. Egyikük sem tudott úgy lendületet adni az angoloknak, ahogy klubjaikban, bár a Chelsea kapitánya a szokottnál hátrébb játszott, Gerrard pedig a bal oldalról indult (ezt bevallottan nem kedveli igazán).

Franck Ribérytől nem vártak brilliáns játékot, a szezonja sem sikerült jól, de így is nagyon kevés volt tőle, hogy csapata egyetlen gólját ő készítette elő.

Az elefántcsontparti fedezetsor (Touréval és Diabyval) sem villogott, a brazilok átszaladtak rajtuk, csak Észak-Koreát tudták legyőzni. Az olasz válogatottban a saját posztjától igen távol játszó Claudio Marchisio lehetett volna a vb nagy olasz felfedezettje, ehelyett értékelhető megmozdulás nélkül hozta le a tornát, Gennaro Gattuso pedig a neki jutó játékpercekben megmutatta, miért nem számítanak rá kezdőként a Milanban. A portugál Pepe csak megerősítette a róla kialakult képet: középpályásként is csak durvaságaival hívta fel magára a figyelmet.

A szélsők közül a legnagyobb csalódást Cristiano Ronaldo okozta, aki nem tudott olyan vezére lenni Portugáliának, mint a Real Madridnak. Játszott több poszton is (volt center is, amikor kontrákkal próbálkoztak Brazília ellen), de csak egy mókás gólra futotta tőle Észak-Korea ellen, igazán értékelhető megmozdulására nem emlékszünk.

A portugálok erre a tornára honosították a brazil Liedsont, aki szintén nem sokat csinált, és a klubjaikban villogó játékosok (Simao, Almeida) sem játszottak jól.

A legutóbbi vb-döntő két csatára, az olasz Vincenzo Iaquinta és Nicolas Anelka sehol nem voltak a tornán (Thierry Henry perceket játszott csak), a dél-afrikai Steven Pienaar sem hozta, amit vártak tőle hazájában.

Samuel Eto'o küzdött, harcolt, de csak annyi derült ki, hogy az Interben szélsőt játszani nem ugyanaz, mint a kameruni válogatottban. Didier Drogbának volt emlékezetes megmozdulása, amikor játszott, nem is lehetett rá panasz, de ő sem tudta a hátára venni a legerősebbnek tartott afrikai válogatottat.

A csatárok közül a legnagyobb csalódás Wayne Rooney játéka volt, akiről lehetett tudni, hogy kulcsszerepe lesz Anglia játékában. A csatár meg sem közelítette a MU-ban tavasszal nyújtott teljesítményét, görcsössé vált, nem sok hasznát látta az angol válogatott. Jozy Altidore-ra hiába épített taktikát az amerikai csapat, gól nélkül zárta a tornát.