Ez a négy gól fájóbb, mint a júniusi hat
További Futball cikkek
- Börtönbüntetésre ítélték Szalai Ádám korábbi csapattársát Hollandiában
- Szerződésbontás után váltott csapatot Tokmac, a Fradi mégis jól járt pénzügyileg
- „Ha az én lányomat bántották volna, már börtönben lennék” – megszólalt az ismert focista a szexuális zaklatási ügyekről
- Börtönbe kerülhet az exelnök, aki engedély nélkül csókolt meg egy női futballistát
- Hiába a jobb merítés, Willi Orbán nélkül még mindig nehéz a magyar válogatott dolga
Hollandia négy vb-ezüstérmes alapembere – van Bommel, Stekelenburg, Robben, Huntelaar - nélkül érkezett Budapestre Európa-bajnoki selejtezőre, de emiatt egyáltalán nem aggódtak, mert mindenkinek megvan a megfelelő helyettese.
Nálunk ellenben az alapcsapatból a mainzi Szalai Ádám dőlt ki januári keresztszalag-szakadása miatt, és most lehetett látni igazán, mennyire hiányzik egy erős, jól fejelő, a védőket hitelesen, energikusan letámadó csatár.
Mert így nagyjából úgy álltunk fel az első félidőre, mint ahogy Erwin Koeman irányításával tavaly júniusban. A sokat futó Rudolf Gergely eltűnt a védők közt, és ugyan az első kapuralövés az övé volt, nem volt ritmusa a játékunknak, az egészséges agresszivitás is hiányzott, mindez előrevetítette, nem tudtuk megtartani elöl a labdát, sem a középpályán, és a védelmünk így törvényszerűen nyomás alá kerül.
Márpedig, ha a magyar védelem nyomás alá kerül, akkor rendkívül könnyen hibázik – nálunk komolyabb csapatok erre rá is játszanak az elején -, ennek első példája a kilencedik percben volt, Sneijder egy csellel megindult, szemmel is alig tudtuk követni, van der Vaart átadása után egycsapásra ziccerbe került, és Király segítségével a kapuba került 12 méteres lövése. A kapus, ha szerencsésebben nyúl a labdához, akkor talán védhette volna, ezt a meccs után meg is erősítette.
A második gólnál Laczkó volt határozatlan, az egész védelem eltolódott, a jobb oldalon üresen zárkózó Afellay a labdaátvétellel hatalmas helyzetbe került és be is vágta a jobb alsóba.
A második félidőre Egervári kettőt cserélt, a csapatában (Sampdoria) epizodista Koman helyett Czvitkovics jött, Varga József helyén pedig Vadócz kapott lehetőséget. A csapat ettől érezhetően támadóbb lett, Gera lett az előretolt csatárunk, az ötvenedik percben sikerült is egy gyors támadást vezetni, a Fulham középpályásának lövését Vorm védte.
A hollandok ellenben pillanatok alatt ritmust váltottak – mint mikor belegyorsítanak egy felvételbe -, és amikor felpörgették a játékot, a látványos sebességkülönbséget kihasználva tetszés szerint alakították ki helyzeteiket.
Sneijder nagyszerűen mozgatta társait, a harmadik gól előtt Laczkó újra beragadt, van Persie elfutott, Kuyt az üres kapuba gurított.
A negyedik gól előtt is Laczkó oldalán futott egy támadás - borzasztó volt látni a Samp-védő mozgását -, van der Wiel betört a tizenhatoson belülre, visszagurított, van Persie az üres kapuba gurított.
Végül csak négy lett közte, mert Sneijder egyszer a kapufára nyesett 25-ről, a kipattanót Kuyt visszafejelte – a védők ezúttal sem követték -, de Király megfogta. A kapusnak voltak még bravúrjai, pedig sokszor volt kiszolgáltatott helyzetben.
Dzsudzsák is próbálkozott a hajrában, Czvitkovics is rászúrta, ezek voltak még életjelek tőlünk. Bennük megvolt a harcosság, de több játékosról ezt nem lehet elmondani, helyenként még a kedv is hiányzott.
Nem ezt a meccset kellett megnyernünk, ez teljesen nyilvánvaló volt, de ez a vereség talán még demoralizálóbb volt, mint a júniusi hatos idegenben, mert akkor arra lehetett fogni, hogy a hollandok a vb-re mennek, mi pedig nyaralni, és Koeman egyébként sem megoldás.
Most más volt a helyzet: a mieinknél mintha kezdett volna összeállni valami, hiszen ötös győzelmi szériában voltunk, de a meccs igazolta, a felgyorsító, de még a kényelmes hollandoktól messze vagyunk, mert ők percekig járatták a labdát egyérintőben, élmény volt nézni, hogy a nehéz helyzeteket is milyen biztonsággal oldják meg, és hogyan hozzák ki a labdákat.
Kedden visszavágó, Amszterdamban, ott nem valószínű, hogy leállnak négy után. Pláne, mert ha nyernek, lényegében ott vannak az Eb-n, a vb-re száz százalékosan jutottak ki.
Egervári Sándor, a magyar válogatott szövetségi kapitánya: "Be kell vallanunk, hogy benne volt ez a négygólos különbség a meccsben. Tulajdonképpen 2x10 percet leszámítva az történt a pályán, amit a hollandok akartak. Azt gondolom, nem az elszántsággal, a hozzáállással volt a baj, hanem az ellenfél sajnos ezúttal sokkal jobb volt."
Bert van Marwijk, a holland válogatott szövetségi kapitánya: "A magyarok számára nagyon fontos lett volna ez a mérkőzés, de úgy tűnik, gond volt az önbizalmukkal, mert nem tudták ránk erőltetni az akaratukat. Az volt a lényeg, hogy a saját stílusunkban játszunk végig, sokat legyen nálunk a labda, és ebből építkezzünk. Úgy gondolom, ez többé-kevésbé sikerült az összecsapás alatt. Említettem egy nappal ezelőtt, hogy bár tiszteljük az ellenfelet, minden meccsre győzni megyünk, és ezúttal is ebben a mentalitásban léptünk pályára."
Jegyzőkönyv:
Magyarország-Hollandia 0-4 (0-2)Puskás Ferenc Stadion, 25 ezer néző, v.: Carlos Velasco Carballo (spanyol)
gólszerző: Van der Vaart (8.), Afellay (45.), Kuyt (54.), Van Persie (62.)
sárga lap: Koman (44.), Elek (59.), Vanczák (61.), Lipták (67.), illetve Van Persie (18.)
Magyarország: Király Gábor - Vanczák Vilmos, Lipták Zoltán, Juhász Roland, Laczkó Zsolt - Varga József (Vadócz Krisztián, a szünetben), Elek Ákos (Priskin Tamás, 79.) - Koman Vladimir (Czvitkovics Péter, a szünetben), Gera Zoltán, Dzsudzsák Balázs - Rudolf Gergely
Hollandia: Michel Vorm – Gregory van der Wiel, John Heitinga, Joris Mathijsen, Erik Pieters – Nigel de Jong, Rafael van der Vaart (Kevin Strootman, 82.) – Dirk Kuyt (Ruud van Nistelrooy, 82.), Wesley Sneijder, Ibrahim Affelay (Eljero Elia, 63.) – Robin van Persie
A csoport állása:
1. Hollandia 5 5 - - 16- 2 15 pont
2. MAGYARORSZÁG 5 3 - 2 12- 8 9
3. Svédország 3 2 - 1 9- 4 6
4. Moldova 4 2 - 2 5- 3 6
5. Finnország 4 1 - 3 10- 6 3
6. San Marino 5 - - 5 0-29 0