Jön minden idők legerősebb futball-vb-je
További Futball cikkek
- Minden sorozat véget ér egyszer: nem íródik tovább a szaúdi klub történelmi rekordja
- Eldőlt, visszatér-e a német válogatott szövetségi kapitánya a Bayern München kispadjára
- Csapattársaival ünnepelte a sikert a Roma játékosa, aki vasárnap összeesett a pályán
- Jürgen Klopp rendkívül csalódott, a Liverpool nem tudta tartani a tempót riválisával
- Közepes osztályzatok, az angol sajtó nem honorálja Szoboszlai eladott labdáit
Csütörtök hajnalban kialakult a jövő évi brazíliai futball-világbajnokság 32-es táblája, már azt is lehet sejteni, milyen kalapok lesznek, így a szurkolók kalkulálhatnak, hogy jöhetnek össze izgalmas csoportok: szerencsére szinte bárhogy, a kiemelési rendszernek és a részvevők játékerejének hála nem az lesz a kérdés, hol alakul ki halálcsoport, hanem az, hogy hol nem. A csapatok csak reménykedhetnek a szerencsében, a legjobbaknak sem lesz mindegy, kikkel kerülnek össze, és milyen ágra veti őket a sorsolás.
A franciák egy ukránok elleni hatalmas győzelemmel és ennek megfelelően nagy lelki plusszal jutottak ki, de mivel a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) várhatóan őket fogja a harmadik kalapba helyezni, simán előfordulhat, hogy két európai ellenfelük is lesz. Pedig a sorminta szerint most jól kellene szerepelniük, mert leégtek 2010-ben. (2006 döntő, 2002 első körös égés, 1998 győzelem, 1994-ben ki se jutottak, ahogy amúgy 1990-ben sem.)
Edzőkérdés
Deschamps kapitány egyébként a legkomolyabb játékosmúltú szövetségi edző, rajta kívül csak az USA-t vezető német Jürgen Klinsmann világbajnok és Európa-bajnok is egyben, a franciának viszont még BL-sikere is van.
A legutóbbi vb-n is két játékosként vb-győztes ült a kispadon – a brazíl Dunga és az argentin Maradona –, átlagosnak mondható tehát ez a szám.
Vannak olyanok, akik nem voltak nagy játékosok, de edzőként sikeres karriert futottak be. Alberto Zacherroni a japánokkal alkothat nagyot, Volker Finke pedig Kamerunnal.
Finke és Klinsmann mellett még találunk német edzőt, a német válogatottat vezető Joachim Löwön kívül is. Ottmar Hitzfeld egy kiváló svájci csapatot alakított ki, és most nem fogják annyival beérni, hogy csak egy meccs erejéig csodálja mindenki őket, ahogy 2010-ben, miután legyőzték a legnagyobb favorit spanyolokat, aztán kiestek.
Lehetne egy ötödik német szakvezető is, de Holger Osieck ugyan kijutotta az ausztrálokat, de egy 6-0-ás zakó után kirúgták.
Véget érhet az európai dominancia
Az előző két világbajnokságon csak európai válogatottak fértek fel a dobogóra, de jövőre szinte biztosan helyet követel magának Dél-Amerika is, ha már egyszer ott rendezik a vb-t. Ha a fogadóirodákat nézzük, most Brazília a favorit, 4,33-as oddsszal, Argentína 6-tal áll jelenleg, a többiekre később kitérünk.
A brazilok Felipe Scolari mesterrel egyre markánsabbak, 2002-ben, legutóbbi sikerükkor is vele nyertek. A nyári Konföderációs Kupa pedig igazolta, Neymar köré lehet építeni a válogatottat. A döntőben 3-0-ra verték a spanyolokat.
Argentínát ezúttal nem fékezi korábbi bálványa, Diego Maradona és érthetetlen válogatási rendszere. Legutóbb ugyanis általános döbbenetre nem vitte ki a BL-győztes Inter két játékosát, Cambiassót és Zanettit, állítólag másra szavaztak a választásokon, mint az isteni.
Maradona utódja, Sabella kapitány egységesnek látszó csapatot rakott össze. Csatárposzton van kiből válogatnia, hiszen Messi mellett Agüero is remek formában van, és nem beszéltünk még Higuainról, Tévezről vagy Lavezziről.
Kolumbiát a szintén argentin José Pekerman vezeti – 2006-ban ő állt Argentína élén –, és ugyan Pelé már 1994-ben várta tőlük a kitörést, most sokkal nagyobb esélyük van erre, mert minden csapatrészben vannak kivételes képességű játékosokból áll a válogatott. Elsősorban a monacói Radamel Falcao ismert, de Freddy Guarin az Interből, Jackson Martinez a Portóból, James Rodriguez szintén a Monacóból is említést érdemelnek.
Négyen kapták meg az esélyt, hogy négy év után ismét bizonyíthassanak ugyanannál a válogatottnál. A már említett Löw és Ottmar Hitzfeld mellett Vicente del Bosque, valamint az uruguayi Oscar Tabarez.
Uruguayt lehet csodálni. 23 ezer igazolt játékosból sikerült kinevelni ezt a hihetetlenül erős csatársort: Cavani–Suarez–Forlán. Jó szokásához ezúttal is ragaszkodott az ország, pótselejtezőn vívta ki a részvételt, de a világranglistán elfoglalt pozíciója csak a csatársor ismeretében sem túlzó, hiszen akár a világválogatott is felállhatna ezzel a támadósorral.
A négy éve negyeddöntős Paraguaynak nem sikerült a kvalifikálás, helyette a már említett Kolumbia és Ecuador újra előkerült, ennyi a változás Dél-Amerikában.
Az olasz Fabio Capello és a portugál Carlos Queiroz időközben országot váltott, mert míg előbbi az angolokat vezette négy éve, most az oroszokat fogja, a portugál pedig hazája után most Iránnal jutott ki a vb-re.
A pillanatnyi állás szerint Irán lesz az is, amely a legtöbb a saját bajnokságában edződő futballistával vesz részt a vb-n, akikkel a szakember sok mindent gyakoroltathat. Javad Nekounam lesz a segítségére, aki az Osasunában hét szezont húzott le, de 33 évesen visszatért hazájába, és a válogatott vezéralakja lett.
Ázsia futballjának erőviszonyai csak minimális mértékben rendeződtek át Irán felbukkanásával – Észak-Korea ezúttal kimaradt –, Japán és Dél-Korea viszont ismét ott van. Ázsiához tartozik Ausztrália is, amely szintén ott lesz, akárcsak négy éve.
Afrikában azonban minimális változás sincs, ugyanaz az öt csapat jutott ki – Algéria, Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria, Kamerun –, amely legutóbb. (A 2010-es házigazda Dél-Afrikának sansza sem volt.) Közülük kell valakinek elérnie esetleg a bravúrt, ami eddig még sohasem sikerült, és elődöntőbe jutni.
Észak-Amerika három állandó csapata – USA, Mexikó, Honduras – mellett Costa Rica a résztvevő. Nem meglepetés, 2010-es hiányuk előtt 2006-ban ott voltak.
Mire lehet képes akkor Európa?
Európában ment végbe a legnagyobb a cserélődés, 13-ból 9 ország ugyanaz, mint négy éve, Bosznia az egyetlen abszolút újonc. Kezdjük velük.
A kapitány Szafet Szuszics 1982-ben ott volt vb-n, de Jugoszlávia akkor nem jutott tovább, a bosnyákok azonban most erre is képesek lehetnek. Az ő futballépülésük szintén tiszteletet érdemlő, mert sokan rossz körülmények között nőttek fel, sokan menekültek a délszláv háború, valamint az etnikai tisztogatás elől, mégis vannak sztárjaik. Mi több, van még egy szövetségi kapitányuk, Vahid Halilhodžić, aki Algériáért felel majd. A magyar bajnokságból is van egy játékosa a csapatnak, de nagy kérdés, hogy a Ferencváros-védő Muhamed Bešić befér-e az utazókeretbe. Az NB I.-ből ő az egyetlen esélyes a vb-részvételre.
Világbajnokságon 1962 óta nem volt címvédés, de a spanyoloknak összejöhet. Legutóbb igazolták, hiába vannak remek középpályásaik, jó csatáraik, egy ilyen tornát elsősorban kiváló védekezéssel lehet megnyerni. 2010-ben az első meccset leszámítva gólt sem kaptak. (Aztán az Európa-bajnokságon ugyanezt lemásolták).
Ami akadályokat görgethet eléjük az, hogy a védelmük most nem a legrendezettebb, hiszen a kapus Iker Casillas nem véd a bajnokságban, a védő Carles Puyol egyre többet sérült, és jövőre már 36 éves lesz. A bal oldalon felfedezett Jordi Alba is hosszú kihagyás után fog visszatérni decemberben, persze a nyárra simán visszatérhet a formája. A nagy generáció azonban öregszik, a védjegyükké vált labdatartás ellenszerére pedig egyre inkább rájönnek ellenfeleik (a portugálok például csak tizenegyesekkel maradtak alul velük szemben a tavalyi Eb-n). Egy nagy dobás azonban még bennük van, de most a legnagyobb a konkurencia.
A németek talán jobbak, mint 4 éve, az olaszok azonban egészen biztosan azok. A németektől el is várják a kiugró teljesítményt, az olaszoktól azonban a 2010-es Eb-döntő ellenére már kevésbé. Ha most fogadnánk a spanyolok győzelmére, hétszeres lenne a nyeremény, míg a németekre csak hatszorost fizetnének.
Anglia mindig nagy reményekkel megy neki a világeseményeknek, aztán marad a kétely. A belga fiatalok már most is erősek, de az ő idejük inkább két év múlva érkezik el. A fogadóirodák figyelmét viszont kétségtelenül felkeltette a csapat, mert a legjobb harmadik európainak tartják, 15-szörös pénzt ér a győzelmük, míg a hollandok végső sikere 21-szerest. Hogy a papírformát cáfolják, Louis van Gaal edzőnek úgy kell összeraknia a holland csapatot, hogy egy-két játékosnak letöri az egóját, és egymásért kell küzdeniük.
Dönthetnek-e a sztárok?
A portugálok azzal a tudattal, nyugalommal játszhatnak, hogy ott van a pályán Cristiano Ronaldo, aki szinte egyedül, minimális segítséggel képes eldönteni meccseket. Ha tartja szenzációs formáját, velük is számolni kell. Ha fegyelmezetten védekeznek, még érmet is nyerhetnek
Az egész vb egyik legnagyobb kérdése lesz, mire mennek a legnagyobb sztárok – C. Ronaldo mellett Messi, Neymar, Robben, Ribéry –, ha csak honfitársaik vannak körülöttük? Legyőzik-e az egójukat?
És mit kezdenek velük azok az országok, elsősorban a spanyolok és a németek, amelyek világklasszisokkal, de igazi szupersztár nélkül állnak fel, csapatszinten nehezen legyőzhető alakulatot alkotva?
Bevándorlók repítik Európát
Megelőlegezhető, hogy a multikulturális válogatottak nagy befolyással lesznek a vb menetére, és könnyen megeshet, hogy a meccsek jó részét bevándorlók vagy közvetlen leszármazottaik döntik el. Közülük a franciák már két évtizede integrálták válogatottjukba kettős állampolgáraikat, a gyarmatokon születetteket most jó érzékkel jól vonják be, de Hollandiára is igaz ez a megállapítás.
A folyamat még messze nem jutott a csúcsára Svájcban, ahol öt koszovói: Behrami, Dzemaili, Xhaka, Shaqiri, Mehmedi került be – a török vonal már háttérben –, a belgáknál pedig nyolc bevándorló család gyereke tűnt fel. Öten marokkói származásúak, egy karibi, spanyol és mali is van.
A németeknél, az angoloknál is dominánsak a bevándorlók többnyire már az országban született gyerekei, de az olasz csatársor is felállhat így: Mario Balotelli, El Shaarawy, vagyis egy ghánai és egyiptomi család gyermeke. Egy harmadik olasz csatár, Giuseppe Rossi pedig New Yorkban született. Ausztrália vagy az Egyesült Államok válogatottja ebből a szempontból eleve speciális helyzetben van évtizedek óta.
A spanyoloknál Diego Costa annyiban más eset, hogy ő a brazilokat hagyta el, kérte és felvette a spanyol állampolgárságot, hogy a világbajnok hiányzó 9-ese lehessen. Fernando Torres már a múlt, Alvaro Negredót és Roberto Soldadót nem tartja elég jónak Del Bosque, évek óta keres egy ütőképes, klasszikus középcsatárt. Tavaly az Eb-n inkább igazi csatár nélkül álltak fel, minthogy egy nem száz százalékosan alkalmasnak tartott embert tegyen előre – ezen akar változtatni az Atletico nagy formában futballozó brazil támadójával.
És mi következik ezekből?
Az egész világbajnokság leglényegesebb kérdése viszont az, hogy a torna végig tartani tudja-e az ígéretes, de még sosem látott magas színvonalat az első csoportmeccstől a döntőig. Itt van például az előző 18 világbajnokság összes győztese, de nem jutott ki egyetlen olyan minicsapat sem, ami várhatóan csak azt számolná, hány kapott góllal jön haza.
Uruguay jutott ki utolsóként, pótselejtezőn, de a legerősebbek közé kerül az októberben érvényben lévő világranglista alapján. Az első héthez hozzácsapták még a rendező, egyébként 11. Brazíliát, így alakul ki az első kalap a legerősebbekkel.
A második kalapba az eddig még nem visszaigazolt területi elveket figyelembe vevő beosztás szerint a négy ázsiai válogatott kerül a négy közép-amerikaival. A harmadikba az öt afrikai mellé besorolták Chilét és Ecuadort. Itt még egy hely, mégpedig azért, mert a negyedik kalapba nem férhet be mind a kilenc fennmaradó európai.
Egyelőre nem tudni, melyik lesz az a szerencsétlen ország, amely kikerül a negyedik kalapból, fel a harmadikba, vagyis mindenképpen minimum egy európai ellenfele lesz. Sanszosan a franciák bánkódhatnak, hiszen a világranglistán leggyengébb európaiként jutottak ki, csak 21.-ek, így ők érdemlik meg legjobban, hogy két – elméletileg – nehezebb, vagyis európai ellenfelük is legyen.
A FIFA irányelvei szerint maximum egy olyan csoport lehet, amelyikben három európai van, olyan viszont nem lehet, hogy két dél-amerikai összecsapjon a csoportban, vagyis Chile és Ecuador biztosan elkerüli Brazíliát, Argentínát, Uruguayt és Kolumbiát, a spanyol, német, belga, svájci négyesből kap ellenfelet – vagyis a december 6-i sorsolás irányított lesz.
A 32 résztvevő és a várható kiemelés a december 6-i csoportsorsolásra:
Első kalap: Brazília, Spanyolország, Németország, Argentína, Belgium, Kolumbia, Uruguay, Svájc
Második kalap: Japán, Dél-Korea, Irán, Ausztrália, Mexikó, Egyesült Államok, Costa Rica, Honduras
Harmadik kalap: Algéria, Elefántcsontpart, Kamerun, Nigéria, Ghána, Chile, Ecuador és egy európai, vélhetően Franciaország, ami a negyedik kalapból bukik fel.
Negyedik kalap: Hollandia, Olaszország, Anglia, Bosznia, Görögország, Oroszország, Horvátország, Portugália.
A 8 csoportban különböző, mégis bombaerős négyesek jöhetnek össze. A december 6.-i sorsolás még messze, ezért mi is kombináltunk. Kialakulhat a következő csoportfelállás, amit a FIFA elosztási alapelveit figyelembe véve raktunk össze:
A csoport: Brazília (ez már biztos), Japán, Algéria, Hollandia
B csoport: Spanyolország, Dél-Korea, Elefántcsontpart, Olaszország
C csoport: Németország, Irán, Chile, Anglia
D csoport: Argentína, Ausztrália, Nigéria, Bosznia
E csoport: Kolumbia, Mexikó, Ghána, Portugália
F csoport: Belgium, Egyesült Államok, Franciaország, Horvátország
G csoport: Uruguay, Costa Rica, Kamerun, Oroszország
H csoport: Svájc, Honduras, Ecuador, Görögország
Amint látjuk, a nyolcból csak egy, az utolsó, H csoportban nem lenne nagy rangadó. Az fix, hogy Brazília lesz az A csoport első válogatottja, és játssza a nyitómeccset a 2., 3. vagy a 4. kalapból valakivel.
A hamarosan kiderülő, hivatalos csoportbeosztás árnyalhatja az esélyeket, ám nyilván a július eleje lesz a legfontosabb, hogy érik össze egy csapat, vagy éppen hogyan hullik szét, ahogy mindkettőre volt már számtalan példa.
Félve kérdezzük: és a magyarok?
Megszokhattuk, Magyarország csak bíróival képviseli magát a világbajnokságon, aki Kassai Viktor lehet, és mivel a gólkamerát bevezették, még egyszer nem kerülhet olyan kínos helyzetbe, mint az Eb-n, amikor nem adta meg az ukránok egyébként szabályos gólját. Remélhetőleg az új technika nem fog tévedni, pontosabban a technikát kezelő személyek nem fognak tévedni, és nem kell arról vitatkozni, hogy egy érvénytelenített gól mennyire változtatta volna meg a játékot, nem utolsósorban az eredményt.
Hihetetlen, de ez lehet az első futball-vb, amin száz százalékra el tudjuk majd dönteni, gólt láttunk-e. Ebből a szempontból már mindenképp a legjobb lesz, de az erőviszonyok is azt mutatják, a pályán is minden idők legjobb vb-futballját láthatjuk.