Nándor
7 °C
23 °C

Összehasonlítják a Felcsútot a Bayernnel

2013.11.27. 15:00 Módosítva: 2013-11-27 15:09:45
Kiderülhet végre, hová helyezhetők a hazai akadémiák a nemzetközi összevetésben, mert a belga Double Pass egy olyan szabvány szerint pontozza le őket, ami alapján a Bayernt vagy a Manchester Unitedet is. Eddig csak azt láttuk, hogy magyar akadémista a Rodáig tudott eljutni, most talán kiderülnek az okok is.

Még egy júniusi interjúnkban utalt rá Szalai László, a hazai edzőképzés vezetője, hogy a belga Double Pass nevű céget bízta meg az Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a hazai akadémiák átvilágításával. Csányi Sándor elnök úgy nyilatkozott idén októberben, attól tart, lesz olyan akadémia, amely töredékében sem igazolja majd önértékelését a felméréskor. (Akadémiai összehasonlításunkról itt olvashat.)

Az MLSZ csak a jelentés végén akart megszólalni, de a jelentős érdeklődés miatt változtatott álláspontján.

A DP-vel először a belgák működtek együtt a 2000-es hazai Európa-bajnoki lebőgés után, mert érezték, valami nem működik rendben, utána még jöttek kudarcok, volt, hogy Kazahsztánt sem tudták verni. De miután őszintén feltárták, miért beteg a belga foci, a selejtezők vége előtt egy fordulóval kijutottak a világbajnokságra, a horvátok, szerbek, skótok előtt. 

Aztán jöttek a németek, akik négy év múlva kérték a DP segítségét, mert 2004-ben győzelem nélkül ragadtak bent az Eb-csoportjukban – a letteket sem tudták verni –, és valamit gyorsan tenni szerettek volna. Akkor a 15-ben sem voltak a világranglistán, most az első háromban vannak, a 2006-tól rendezett nagy tornákon folyamatosan érmesek – igaz, még nem nyertek.

Itt megtekinthető, melyik szövetségekkel, klubokkal áll kapcsolatban a Double Pass. Itt pedig az, milyen előadást tartottak Budapesten.

Szabó Tamás, a program hazai koordinátora úgy nyilatkozott, hogy 2011-ben az MLSZ elnöksége elfogadta a közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Ebben alapvető rész az utánpótlás.

„Szerettük volna megtudni, mi történik az elitképzésben, ezért van az átvilágítás. Hogyan áll az egész akadémiai rendszer, mert elindult egy őrület, hirtelen mindenki akadémiának nevezte magát, holott nem volt meg ehhez semmije, legfeljebb egyesületi szinten működött az utánpótlásképzés. A belgákkal most egy óhatatlanul szükséges kritériumrendszer felépítését is meg lehet valósítani, ami alapján az MLSZ akár le is fokozhat eddigi akadémiákat. Ezzel a kritériumrendszerrel az akadémiákon oktatók képesítéséről éppúgy információkat szerezhetünk, mint az élvonalig eljutó gyerekek számáról. Már csak azért is meg kell vizsgálni a hatékonyságot, mert 1,6 milliárd állami forint kerül bele évenként.”

A DP vezetője, Hugo Schoukens először azt rögzítette, a Brüsszeli Egyetem leágazása az ő cégük, és tudományos szempontrendszerrel auditálnak, levédetett kérdésekkel, a humán erőforrás minőségére is kiterjedő alapos interjúkkal.

Úgy tudjuk, nem elég bemutatni egy nyelvvizsgát az edzőknek, tesztelik is a tudásukat. Azt is lemérik, milyen papírokkal dolgozhat egy edző itthon, illetve milyen képesítések vannak Belgiumban, Németországban, ami rámutathat a hazai edzői licencrendszer alapvető problémáira is. Itthon elég az OKJ-s, két féléves végzettség, míg külföldön, sok országban lényegesen magasabbak a követelmények. Itthon egy autószerelő is edző lehet, ha megvan a pénze hozzá, mert a tanfolyamokról soha senki nem bukott ki. Nyilván az OKJ sokkal kevesebb pontot ér, mint egy főiskolai diploma, ezért az akadémiák szellemi szintjei között alapból lesz különbség a pontokban.

A DP-nek arról kellene hivatalos papírt kiállítani, miért nem megy nekünk a kiválasztás, a képzés, valamint a tehetséggondozás, hiszen az ő mottójuk: a minőségbiztosítás.

A terület nem túl könnyű, Franck Ribery például elvérzett a Lille-nél 12 évesen. Édesanyja hiába fenyegetőzött: megbánják még, ha azt veszik figyelembe, hogy nem kellően atletikus – elküldték onnan. Máshol aztán karriert csinált.

A DP auditálja, hogy az akadémiai csapatnak milyen a kapcsolata a 6–12 éves korosztállyal – a képzés hiányosságai már itt nyilvánvalóvá válhatnak –, mik a kiválasztás szempontjai, de tanulmányozzák és pontszámok szerint értékelik a kiválasztásért felelős önéletrajzát, tapasztalatát, és például a pedagógiai érzékét is. Minden gyerekekkel foglalkozó edző is pontszámot kap, még a családokkal való kapcsolattartást is értékelik.

Volt, aki ellenérzésekkel fogadta az auditot

„Nincs jogunk kételkedni bennük, a hozzáértésükben, a rutinjukban, hiszen ha a Manchester Unitednek jó volt, és az angol szövetség is velük akart dolgozni, nekünk is jó. Angliában hetven százalékban külföldiek vannak egy csapatban, és ezen az arányon szeretnének változtatni. Nagy tekintélyű hiteles cégről beszélünk” – ezt egy magyar, névtelenséget kérő akadémiatulajdonos mondta nekünk.

Nem mindenkinek tetszett azonban itthon a kitöltendő nem túl rövid kérdőív – egy vidéki klubigazgató azt mondta, ettől még nem lesz fejlődés –, hiszen időigényes volt, a honvédosok például kétszáz oldalt írtak. Egy másik fővárosi akadémiánál viszont nem volt zökkenőmentes a vizsgálat, de nem nevezték meg, melyik az.

Sok hazai szakember, klubigazgató a kérdéseket látva kapott észbe, hogy egy akadémia megalapításával, látszatműködtetésével – helyet adunk a gyerekeknek, hogy focizzanak, közben beszedjük a tagdíjat – a feladat nem fejeződött be, és amikor a belgák arról érdeklődtek, milyen filozófiát szeretnének megvalósítani az egyes csapatoknál, akkor esett le a tantusz, hogy ebbe még csak nem is gondoltak bele.

Azt is kérdezték, hány játékost szeretnének meghatározott időn belül az anyaklubokhoz eljuttatni. Konkrét, előre meghatározott szám több helyen erre sem volt, persze a minél többet maszlag rendszerint elhangzott.

Sokan akkor kaptak a fejükhöz, amikor megkapták a kérdéseket, hogy min kellene sürgősen változtatni (amit értelemszerűen korábban egyáltalán nem találtak fontosnak). Érzékeltetésül: olyan ez, mikor valaki építkezik, ám  elfeledkezik háza ablakairól.

„Ami nem mérhető, azt nem is szokta senki elvégezni” – fogalmazta meg a DP filozófiáját Schoukens. Először amúgy a szövetségi dolgozókat faggatták ki, szövetségi edzőket is, milyen a jövőképük, hová szeretnének eljutni, mert a jövőképből kell tervet alakítani. A begyűjtött válaszokat elemzik, és utána jöhetett a 15 akadémia, vagyis a mikroszint.

A tizenöt megvizsgált intézmény

Felcsút, Agárd, Győr, Szombathely, Újpest, Békéscsaba, Ferencváros, Kaposvár, Kecskemét, Diósgyőr, Pécs, Nyíregyháza, Honvéd, Debrecen, Vasas

A Grosics Akadémia (Gyula) nem került bele, ami eleve nem esett jól az alapítónak, az üzemeltetőnek, számon is kérte a kimaradását. Más önmagát akadémiának nevező intézmény vállalta volna, hogy megcsináltatják saját maguk az átvilágítást, de erre nincs lehetőség. 

Februárra ki fog derülni: az ötezer pontból mennyit gyűjtöttek az itthoni képzés legfőbb bázisai, és mindez hol áll például a Bayern München pontszámához képest.

A projektfelelős Szabó szerint a kijövő jelentést csak egyféleképpen lehet majd értelmezni, mert objektív, adatokhoz köthető mérés. Az MLSZ részéről nem is lehet cél a bajok elkendőzése, sokkal inkább a tisztánlátás.

„Érdemes lesz majd megnézni, ha egy német akadémia 4000 pontot kap például, akkor nálunk lesz-e 2500. És attól, hogy itthon a legjobb minősítést kapta, még messze nem egyenrangú a nagy klubok képzőközpontjaival. Hiszen most szembesültünk például azzal, hogy az egész országban egyetlen fizikoterapeuta van, míg külföldön akadémiánként kettő vagy három is. Eddig ezeknek a szakembereknek a képzése elsikkadt, de ugyanúgy mondhatnám a videóelemzőt is.”

Nyilván az is kiderülhet majd, ha az infrastruktúra valahol 500 pontot kap, a szakmai munka pedig ennek felét, akkor a hibát hol lehet és hol kell kutatni. Ha valahol a humánerőforrás gyenge minősítést kap, máris megvan, min kell erősíteni, még ha személyi áldozatokkal is jár. 

Szabó szerint a legfontosabb: tudomásul kell venni, hol tart a futball, és miért tart ott, de az is kiderül, merre felé lehet továbblépni.

Nemcsak azt mutatják meg ugyanis a belgák, hol vannak lemaradva az akadémiák, rögtön lesznek a DP által megjelölt elvárások, hogy a megfelelő irányba haladjanak, mert a modelljük nem csak a mérésről, a tanácsadásról is szól. Nagyon udvariasan három jelzővel minősítik az akadémiákat: az első a minőségi, a második a minőségre törekvő, a harmadik a fejlődésre törekvő. Azt is kutatják, mindenki a jövőképnek megfelelően teszi-e a dolgát mindennap.

„Hogy a gyenge pontokon történik-e változás, három éven át figyeljük. Megnézzük, megfogadják-e a tanácsokat, különben feleslegesen lógattuk a szamár elé a répát” –- állapította meg Schoukens, aki szerint négy nap elég, hogy feltérképezzenek egy-egy intézményt. 

Emellett edzéseket szúrópróbaszerűen, előre nem bejelentve néznek, meccseken is váratlanul megjelennek, hogy ne csak a szépet és jót mutassák az érintettek. Az előzetes kérdőívekbe pedig belekérdeznek, így szűrik meg, ha valaki esetleg nem a valóságnak megfelelően tájékoztat.

„Nekünk az értékteremtés a jövőképünk” – jelentette ki, és a függetlenséget, valamint a semlegességet is számtalanszor hangsúlyozta.

Schoukens azt vallja, megfelelően működő akadémiákkal a bajnokság színvonal-emelkedésével jobbak lehetnek a klubok – érkeznek a nézők, szponzorok –, nem utolsósorban a válogatott is. Ahogy ez Belgiumban vagy Németországban megtörtént.