Vilmos
18 °C
28 °C

Mondja utánam, és rettegjen: vé-na-szken-ner!

Augusztusban a Chelsea avatja Magyarország legújabb, legmodernebb stadionját. Nemcsak a játéktér, a kamerarendszer, a lelátó és az LCD kijelző lesz egyedi a ferencvárosi Groupama Arénában, de a biometrikus beléptető rendszernek sincs párja a világon. Ez azonban a szurkolók egy részének egyáltalán nem tetszik.

Az új stadionok megjelenésével az eddigieknél sokkal szigorúbb feltételek mellett lehet bejutni a lelátókra Magyarországon. Emiatt a szigorításban érdekelt futballszövetségek és a klubtulajdonosok ellen háborút kezdtek az ultrák, akik nem akarnak úgy szurkolni a nézőtéren, hogy kamerák pásztázzák az arcukat, és mindenféle adatokat tárolnak róluk a klubok.

Jelenleg ott tartunk, hogy a szurkolók egy része bojkottálja a meccseket, akik meg bent vannak, teli torokból gyalázzák a vezetőket. A Ferencváros játékosai éppen ezért aztán nem is mentek ki a csapat szurkolóival lepacsizni, holott győztek az NB I. első fordulójában.

Nem véletlenül említjük a Ferencvárost, ahol a magyar futballal kapcsolatos problémák összesűrűsödtek. 

Ahogy kezdődött

1989. április 15-én Sheffieldben 96 szurkolót tapostak halálra. Az angol futball legszörnyűbb tragédiája indította el a brit futballreformot, így született meg a Taylor-jelentés, amelynek hatására az angol futballpályákról teljesen eltűntek a balhék. Aki volt már Premier League-meccsen, tudja, milyen a hangulat, és a bérletekhez is szinte csak kihalás után lehet hozzájutni. A szigorítás után nem kevesebben, hanem egyre többen kezdtek el mérkőzésekre járni.

Duplájára nőtt a nézettség

A sheffieldi tragédia évében összesen 7 707 024 néző látta a Premier League (PL) meccseit, amely 20 552-es nézőátlagnak felel meg. A szabályok bevezetését követően öt évvel később ez a szám már 23 035, 2000-ben pedig 30 730 lett (a stadionbővítéseknek is köszönhetően). Ez a szám azóta is emelkedett, és 2010-re elérte az éves 12 977 252-t, amely 34 151 nézőnek felel meg meccsenként. Huszonöt évvel a tragédia után, vagyis a 2014-es idény végére pedig majdnem megduplázódott az angliai meccsre járok száma. Az idén 13 919 810 néző látta a helyszínen a PL meccseit (36 600 meccsenként).

A FIFA és az UEFA egyre szigorúbb szabályokat hoz a stadionokban történő atrocitások, a huliganizmus megfékezésére. Nem vitatja el senki a szurkoláshoz való jogot, de ennél most vannak fontosabb kérdések is, mások testi épségének, a felekezeti és vallási szabadságának a védelme, illetve az adott klub és az ország törvényeinek a betartatása. 

Már a világ összes, komolyabb futballélettel rendelkező országának stadionjában személyes azonosításra alkalmas beléptető rendszer működik. Angliában plasztikkártyára emlékeztető Stadium Eye Access Control-rendszert alkalmaznak, és vannak olyan stadionok, ahol írisz- vagy arcfelismerő rendszer működik. De olyan stadion még ott sincs, és máshol Európában sem, ahol vénaszkenneres rendszert alkalmaznának a szurkolók beengedésére és azonosítására, holott Észak-Amerikában, Skandináviában, Dél-Kelet Ázsiában már fizetni is lehet ezzel a módszerrel. 

A Ferencvárosnál most debütál ez a rendszer, amelynek működését végigkövettük.

Miért kell a Fradinak a vénaszkenner?

A Ferencváros szigorításának apropója, hogy a régi Albert Stadionból beköltöznek az új Groupama Arénába, az oka pedig, hogy az utóbbi években sokszor jutottak be olyanok is a mérkőzésekre, akiknek belépőjük sem volt. Volt olyan, hogy az összeverődött ultrák a tőlük joggal tartó biztonsági őrök között jegy nélkül mentek be a lelátóra, és senki egy szót sem mert szólni hozzájuk. Köztük keresik azokat, „akik korábbi rendzavarásukkal veszélyeztették a fair play szellemét a lelátókon”, ahogy a sporttörvény módosító javaslatában szerepel.

Hiába vezették be aztán a kártyarendszert, az is ellenőrizhetetlen volt, hogy az adott kártyát éppen ki használja. 

Azon szurkolói vezetők közül többen, akik a legjobban ellenezték az új szabályozást, bizonyítható módon érvényes bérlet vagy jegy hiányában vettek részt a 2013/2014 -es szezon Fradi mérkőzéseinek a javarészén, megkárosítva ezzel a klubot. A vezetés a fent említett okok miatt indokoltnak tartja a beléptetés szigorítását, mert ez a Fradi érdekeit szolgálja – írta a klub közleményében. 

Cikkünk végén táblázatban mutatjuk meg, hogy a ferencvárosi klub milyen büntetéseket kapott szurkolói viselkedése miatt. A balhésak kiszűrése most a legfőbb indok. 

Az új stadion üzemeltetőcégének, a Lagardère Unlimited Stadium Solutions Kft.-nek az ügyvezető igazgatója, Szekeres Tamás szerint az új beléptető rendszer egyetlen célja, hogy megállapítsák, valóban a kártya tulajdonosa akar-e bejutni.

Mondja utánam, és rettegjen: vé-na-szken-ner!

Amikor az FTC-nél az új stadion beléptető rendszerét megtervezték, olyan megoldást kerestek, amely biztonságos, gyors, és megfelel az adatvédelmi törvényeknek. A következő biometrikus azonosító módszerek jöhettek szóba: 

  • az arc-, hang- vagy kézfelismerés
  • az ujjlenyomat
  • írisz(szem)vizsgálat
  • DNS
  • tenyérvéna-mintázat azonosítása

Egy plasztikkártya elveszhet, ellophatják, megszerezhetik a PIN kódját, érveltek a Ferencvárosnál, amikor a szempontjaikról kérdeztük őket. Az ujjlenyomat rossz érzéseket kelt, a rabosítás egyik része, de attól válik igazán bizonytalanná, hogy az ujj barázdái a kétkezi munkáktól vagy az életkorral kopnak, és az emberek 2 százalékának az ujjai egyáltalán nem is alkalmasak a digitális beolvasásra. De baj van az íriszrendszerrel is, amely az életkorral és a betegségekkel változhat, és még arra is gondoltak a Ferencvárosnál, hogy minden 75 ezredik ember írisz nélkül születik.

Kezdetben arcfelismerő rendszerrel számoltak, aztán a klub szerint a szurkolók védelme miatt ettől elálltak. Szerintük az arcfelismerésnél számos fiziológiai tulajdonság (fej- és arcszőrzet, bőrszín), viselkedés, megjelenés és környezeti hatás is gátolja a pontos azonosítást.

A Ferencváros vezetői aztán a vénalenyomatos rendszer mellett döntöttek, ami nem másolható, nem reprodukálható, és kizárólag élő szövettel rendelkező végtagnál működik. Ez az egyébként magyar találmány lényege.

A vénaalapú azonosításnál a szenzor infravörös fénnyel a kézben található vénastruktúrát térképezi fel, és mivel a szenzor alkalmazása érintésmentesen történik, így titkos adatgyűjtésre sem alkalmas, állítja a klub.

Miért biztosabb a vénaszkenner?

A tenyér gyűjtőérhálózatának sűrűsége nagy pontosságot és biztonságot garantál. A rendszer több mint ötmillió referenciapontot regisztrál, olyannyira egyedi, hogy még az egypetéjű ikreknél is különböző. Pontossága 1:5 000 000. 

A rendszer a szurkoló oldaláról a következőképpen néz ki. Annak a ferencvárosi drukkernek, aki ki akar látogatni a stadionba, szüksége van egy regisztrációs kártyára, amelynek kiváltásánál személyes adatokat is kérnek, név, lakcím, születési adatok, személyi azonosító, amiket a klub a jegyeladási rendszerében tárol. Ez alapján készül el a szurkolókártya, pont úgy, ahogyan az előző szurkolói kártya is. 

A kártya kiadásával mindenki egy azonosító (ID) számot kap. Innentől a tenyérszkenner adatai nem egy névhez vagy lakcímhez kötődnek, hanem ehhez a számhoz, ami azért fontos, mert a szurkolói kártya regisztráltjai a jegyeladási rendszer adatbázisába, a tenyérszkenner adatai meg egy fizikailag és szoftveresen sem összekötött adatbázisba kerülnek, amelyeknek más a titkosításuk, így nem összeköthetőek.

A szurkolói tenyeret 5-8 centivel a szenzor fölé kell helyezni, amely észleli az életfunkciókat, a szenzor infravörös fényt bocsát ki a tenyérre, és láthatóvá teszi a tenyér vérmintázatát az érzékelő kamerának. A rendszer ezután biometrikus sablonná alakítja az AES-titkosított adatokat, majd ismét AES-algoritmussal titkosítja őket. Mindez egy másodpercen belül lezajlik, és egészségügyi szempontból is észrevehetetlen, olyan mintha a tévé távirányítóját tartanánk pár másodpercig a kezünkhöz. A bal és jobb kéz együttes regisztrációs időtartama kb. 20 másodperc.

A ferencvárosi szurkolók egy hangos része most erre a technológiai eljárásra hivatkozva tiltakozik. Magyar Balázs, az Erkölcs, Erő, Egyetértés Mozgalom vezetője szerint nem is a technikai működése zavarja őket, hanem maga az elv. Annyi tökéletes biztonságos eszközről bizonyosodott be már, hogy mégsem biztosít anonimitást a használójának, sőt, adatot gyűjt és továbbít róla, megemlítette: az okostelefonok, a közösségi oldalak, az internetes keresőrendszerek adatainak, a nemzetközi botrányt kavaró telefonbeszélgetések tömeges tárolását.

A Sliema elleni Európa Liga-meccs előtt aztán a Puskás Stadionig vonultak tüntetni a rendszer ellen, amelynek telepítését a klub a szurkolókkal szerintük csak későn közölte.

Őket talán kevésbé fogja meggyőzni, hogy szinte lehetetlen a kódok visszafejtése, és ha valakinek mégis sikerülne, akkor sem történne semmi rendkívüli, hiszen a visszaéléshez az illető tenyerére is szükség lenne, az élő tenyerére. A BioSec rendszerbe nem lehetséges adatot visszajuttatni sem, az azonosítás után pedig a szenzor automatikusan törli a szkennelt mintát, aminek szükségességére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke (NAIH) adatvédelmi szempontból korábban fel is hívta a figyelmet.

Hogy pontosan mennyire lesz sikeres a szurkolók tiltakozása, egyelőre nem látszik, a tiltakozásra létrehozott Facebook-csoporthoz alig néhány százan csatlakoztak.

Update: Egy levélíró küldött egy másik Facebook-csoportot, ennek csaknem ötezer tagja van

Biztonság és adatvédelem

Aki mégis úgy dönt, hogy beveti magát a stadionba, az először a kártyáját illeszti a szenzorhoz, ami ellenőrzi, hogy az adott szektorba van-e érvényes jegye, és hogy jogosult-e a stadionba lépni. Aztán a gép, elküldi az ID-számot a BioSec rendszernek, majd a szenzor fölé helyezett tenyér alapján megválaszolja, hogy az ID-számhoz tartozó ember áll-e ott. 

A Ferencváros a sporttörvényben előírt, belépésre jogosító adatkezelést úgy igyekezett megoldani, hogy a szurkolók személyiségi joga egyáltalán ne csorbuljanak.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eddig nem foglalt állást a biometrikus beléptető rendszer alapját képező technológiáról, ugyanakkor korábban már véleményezte a sporttörvény vonatkozó paragrafusát. Ebben nem látja problémásnak a regisztrációs és azonosító rendszer bevezetését néhány szempont érvényesülésénél.

Eltűnik-e a legnagyobb hazai tábor?

Azt ugyanakkor a NAIH-elnök is megemlíti, hogy az új azonosító rendszer szigorúbb, mint egy rendőr, hiszen neki egy darab igazolvány elég, de akár mások is igazolhatják a személyazonosságunkat a hatóság előtt, míg ez a rendszer többszörösen összetett. „Összehasonlítva egy rendőrségi intézkedés hatálya alá vont személlyel, sokkal szigorúbb követelményeket támaszt a klubkártya tulajdonosokkal szemben az azonosítás céljából, ami nyilvánvalóan sérti az érintettek részére a Szaztv.-ben [A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény] biztosított jogokat.”

Szerinte a körülmények nem feltétlenül követelik meg ezt az aránytalanságot „tekintettel arra, hogy a biometrikus adatok kezelése jelentős beavatkozást valósít meg az érintett személyek magánszférájába.”

„A kezelt adatoknak meg kell felelniük a szükségesség és az arányosság követelményének, illetőleg mérlegelni kell, hogy a biometrikus rendszer üzemeltetése által elérni kívánt cél megvalósítható lenne-e egyéb, a magánszférát kevésbé érintő módon" – írta Péterfalvi Attila a törvénymódosításhoz készített észrevételében.

Magyar szerint is túlzó a stadion biztonsági rendszere.  

„Most még 330 arcfelismerős kamera figyeli minden szurkoló minden lépését a stadionban illetve a cashless fizetési rendszer segítségével azt is monitorozni tudják, hogy ki, mikor érkezik, és mit és mikor vásárol a stadionban. De mindezeket – mert feltétel nélkül szeretjük a Fradit – elfogadtuk. Ezenfelül vezette be a Fradi vezetése a totálisan értelmetlen biometrikus adatgyűjtő-beléptető rendszerét. Minek? Milyen biztonságra van még szükség a stadionban?

Az is nonszensz, hogy semmilyen közéleti eseménnyel nem foglalkozhat a lelátón a Fradi tábora – hiszen nem lehet politizálni, miközben egyértelműen és kézzel foghatóan jelen van a politika a legtöbb magyar klubnál –, holott ez a Ferencváros évszázados hagyománya, többek között ettől Fradi a Fradi, ezért létezik még jelen formájában a klub. (...) A Fradi tábora mindig politizált, de sohasem politikai megrendelésre. Független, véleményében igen kritikus és az markánsan megfogalmazó közösség. Mindig ez volt a baj, most is ez az.”

Hogy pontosan mi is tartozik a politikai véleményformálásba, egyelőre homályos, de végignéztük és az alábbi táblázatba rögzítettük, hogy a Ferencvárossal szemben az MLSZ az elmúlt egy évben, milyen fegyelmi vétségben osztott ki pénzbüntetést

2013.07.30. Pécs megbotránkoztató viselkedés megrovás
2013.08.06. Videoton rendezési hiányosságok, pirotechnika, szurkolók megbotránkoztató viselkedése szövetségi ellenőr
2013.08.22. MTK rendezési hiányosságok, rasszizmus, pirotechnika 800 000
2013.08.27. DVSC utaztatására vonatkozó szabály megsértése, megbotránkoztató viselkedés 100 000
2013.09.03. Kecskemét rendezési hiányosságok, becsmérlő, hátrányosan megkülönböztető rigmus 400 000
2013.09.17. Pápa becsmérlő, hátrányosan megkülönböztető rigmus 600 000
2013.09.24. Újpest rendzavarás, pirotechnika, rendezési hiányosság 2 000 000
2013.11.05. Diósgyőr megbotránkoztató viselkedés, tárgyak bedobálása 300 000
2013.11.19. Haladás megbotránkoztató viselkedés 100 000
2013.12.03. Pécs megbotránkoztató viselkedés 100 000
2013.12.10. Videoton megbotránkoztató viselkedés 150 000
2014.03.04. Győr rendezési hiányosság, megbotránkoztató viselkedés, pirotechnika, pályára szaladás 200 000
2014.03.11. MTK megbotránkoztató rigmusok, rasszizmus 500 000 (50 000-re mérsékelve)
2014.03.18. DVSC rendezési hiányosságok, megbotránkoztató rigmusok, pirotechnika 300 000
2014.04.29. Honvéd megbotránkoztató rigmusok, pirotechnika 200 000
2014.05.20. Haladás megbotránkoztató rigmusok, pirotechnika 250 000
2014.06.03. Paks megbotránkoztató rigmusok, pirotechnika 500 000

Magyar Balázs szerint csak a Fradi-drukkereket sújtja a beléptetésekre vonatkozó szigorú eljárás, ezért a vénaszkenner miatt nemcsak a szurkolói csoportok, hanem a velük szimpatizálók sem lesznek bent a stadionban. Úgy érzik, az elnök futballszínházat akar csinálni, és a problémásokat a kapun kívül látni. De, ahogy fogalmazott, szükség lenne kompromisszumra. „A Fradihoz hozzátartozik a szurkolói közössége, igazi sikert csak közösen lehet elérni. Vissza kellene találni a közös útra."

Egy biztos, eddig 5500-an váltottak bérletet az új arénába, ami sokkal több, mint ahányan tavaly vásároltak bérletet: 3612.