Lukács
7 °C
22 °C

Apránként cincálja szét a háború a sikercsapatot

GettyImages-457553588
2015.07.27. 23:59
A Fenerbahçe ellen kezdi meg a 2015–16-os BL-szezont az az ukrán Sahtar Donyeck, amely bár még tartja magát, egyre kevésbé tudja takargatni, hogy milyen komoly, alighanem végzetes károkat okozott neki az ukrán–orosz konfliktus.

Az 1936-ban alapított Sahtar Donyeck tipikus szürke csapat volt a szovjet futballbajnokságban. Általában a mezőny középső vagy hátsó felében végeztek, és bár négy Szovjet Kupát (1961, 1962, 1980, 1983) nyertek, emlékezetest nem alkottak. Ez a szerep annyiban változott a Szovjetunió felbomlásával, hogy hosszú időn át az ukrán Dinamo Kijev másodhegedűsei lettek.

2002-ben aztán sikerült megtörni a Dinamo kilencéves bajnoki sorozatát, de ehhez furcsa módon egy tragédia vezetett:  1995-ben egy mérkőzésen megölték a Sahtar addigi tulajdonosát, Ahat Brahint, akinek a helyére – először csak Brahin üzleti érdekeltségeinél, majd a klubnál is – Rinat Ahmetov került, aki igazi futballhatalmat épített a Sahtarból.

Bár az alapfelfogását sokan azzal azonosítják, hogy dél-amerikai játékosokkal tölti fel a keretet, már 1999-ben olyan akadémiát hozott létre, ahol 3000 gyereknek biztosítottak edzési lehetőséget, de ő finanszírozta a Kirsa edzőközpontot is, amit Európa egyik legjobban felszerelt létesítményének tartottak.

Ahmetov és a 7 milliárd dollár

A Forbes magazin 2015. júliusi rangsora alapján a 48 éves Ahmetov 7 milliárd dolláros vagyonával Ukrajna leggazdagabb embere, világviszonylatban a 201. Vagyonát az 1990-es években privatizált bányák (főleg szén és vas) felvásárlásával szerezte, ezek képzik az általa birtokolt SCM holding alapját is. Komoly érdekeltsége volt a krími területen is, de ezeket az orosz hatalomátvétellel elveszítette.

Aktívan részt vesz a kelet-ukrajnai konfliktus miatt nélkülözők megsegítésében is: 2014 márciusáig 35 millió dollárnyi segélyt osztott szét, de az ő felajánlására nyitották meg a Donbasz Arénát élelemosztó központnak is. Persze mindenki próbál segíteni Ahmetov segélyszolgálatainak, mint például a klubnál 12 éve játszó horvát Dario Srna, aki novemberben 20 tonna gyümölcsöt küldött a térség gyerekeinek.

Ahmetov munkáját nagyban segítette előbb az olasz Nevio Scala, majd a román Mircea Lucescu. Előbbi modern edzésmódszereket vezetett be a csapatnál, utóbbi pedig beteljesítette a tulajdonos álmát, és európai szinten jegyzett csapatot faragott a Sahtarból.

Az első bajnoki cím után (2002) még várni kellett egy kicsit, de a 2004-es szezon kezdetével beköszöntött az aranykorszak a csapatnál, és a következő tíz idényben nyolc bajnoki címet nyertek, 2010-től kezdve sorban ötöt.

A nagy hazai sorozatot szimbolikusan az a 2009-es UEFA Kupa-elődöntő előzte meg, amelyben pont a Dinamo Kijevet ejtették ki, majd a döntőben a Werder Brement győzték le 2-1-re.

Lucescu keretében kőkemény kelet-európai védők és dél-amerikai támadók alkottak tökéletes összhangot. A sikert Ahmetovék egy új stadionnal jutalmazták: 2009 augusztusában átadták a 350 millió euróból épített 50 ezres Donbasz Arénát – az első kelet-európai stadiont, ami megfelelt az UEFA elit előírásainak. A stadionnal együtt 1995 és 2011 között nagyjából 1,2 milliárd eurót fektetett be a klubba.

A hazai dominancia mellett a nemzetközi eredmények is jöttek: 2011-ben a Bajnokok Ligájában egészen a negyeddöntőig mentek, utána kétszer a csoportkör, kétszer pedig a nyolcaddöntő jelentette a búcsút számukra, de a klub így is a legsikeresebb ukrán csapat lett az elmúlt öt évben.

Erre pedig Európában is felfigyeltek.

A 2012–13-as szezon közepén a ma már a Chelsea-ben játszó Willianért 35 millió eurót fizetett nekik az Anzsi, majd a következő nyáron Henrih Mhitarjan 27,5 millió euróért ment a Dortmundba, Fernandinho pedig 40-ért a Manchester Citybe. Az idén Douglas Costa (Bayern München – 30 millió), Luiz Adriano (Milan – 8 millió) és Fernando (Sampdoria – 8 millió) távozott tőlük komolyabb összegért.

A korábbi eladásokat könnyedén pótolták (részben dél-amerikai csapatoktól, részben a Metaliszt letarolásával), a modell – ha nem is olyan hatékonyan, mint a Portónál, de – tökéletesen működött.

A területet 2014-re egyre súlyosabban érintő orosz–ukrán konfliktusra azonban nem számíthattak Ahmetovék.

Tavaly nyáron indult a széthullás

A 2014-es bajnokság rajtja előtt hat brazil játékos jelezte a klub felé, hogy annyira tartanak a kelet-ukrajnai harcoktól, hogy nem szívesen térnének vissza a csapathoz. Közöttük volt Alex Teixeira, Fred, Dentinho, Douglas Costa és Facundo Ferreyra is, de végül mindannyian megkezdték a szezont a Sahtarral, miután az elköltözött Kelet-Ukrajnából.

A Sahtar szezonkezdete sem volt sima. A központ Kijevbe került, a meccseiket pedig többnyire Lvivben, Donyecktől jó 1000 km-re nyugatra játsszák a mai napig. A brazilokat megnyugtatta a költözés, de az ukrán játékosok többségének Donyeck környékén maradt a családja.

A Donbasz Arénát közben augusztusban és októberben is tüzérségi találat érte, az klub irodáit fegyveresek szállták meg, de megsérült a csapat használaton kívüli edzőközpontja is. A stadiont sem eredeti céljaira használják – az ősszel például ételosztást tartottak benne a háború miatt nélkülöző embereknek.

Javában zajlik egy háború, de nekünk meg kell próbálnunk egy kis örömet szerezni az embereknek a játékunkkal és a győzelmeinkkel, hátha így elhiszik, hogy minden rendben lesz

– mondta a klub 23 éves védője, Ivan Orgyec még a tavasszal.

De nem véletlen, hogy amíg 2013 nyarán öt játékost vettek összesen 67 millió euróért Dél-Amerikából, addig tavaly már csak két Metaliszt-játékos csatlakozott hozzájuk, idén pedig a saját B csapatukból felhozott játékosok mellett egyedül a Flamengótól ingyen megszerzett Eduardóval erősítettek eddig.

A sorban öt bajnoki cím után tavaly a Dinamo Kijev nyerte a bajnokságot és a kupát is. Július középen ugyan kínkeservesen, emberelőnyben, két hosszabbításban lőtt góllal visszavágtak nekik a Szuperkupában, és a bajnokságot is két győzelemmel kezdték, de a jövő egyre ködösebb.

Nem is csoda, ha ilyen körülmények között nem megy nekik a játék. A csapat kapusa, Andrij Pjatov nyilatkozott úgy a Bayern München elleni BL-nyolcaddöntő előtt, hogy

majd ha nem halnak meg emberek mindennap, tudunk a mérkőzésekre is koncentrálni.

Egyelőre viszont a meccseiket továbbra is Lvivben rendezik, miközben a központ Kijevben van, ami továbbra sem ideális helyzet. A július 29-én 70. évét betöltő Lucescu májusban már megemlítette, hogy nem biztos, hogy kihúz még egy szezont a Sahtarnál, és ha 2009 után először nem lesznek BL-főtáblásak, nem is nagyon lesz, ami marasztalja. Igaz, amikor januárban a Galatasaray hívta, még kitartott, mondván, ha senki nem hagyta el a csapatot, ő sem megy. Igaz, azóta elkezdtek nyugatra szállingózni a brazil játékosai.

Az sem segíti a helyzetüket, hogy a háború miatt a Donyec-medencében üzletelő Ahmetovnak is csökkentek a bevételei – ahogy a konfliktus miatt a pénzügyi és a politikai befolyása is –, ráadásul márciusban kikerült az az Anatolij Konkov az Ukrán Futballszövetségből, aki nagyon jó viszont ápolt Ahmetovval.

És ha kedden nem kezdenek jól a Bajnokok Ligájában a többek között a Manchester Unitedből Robin van Persie-vel és Nanival megerősített Fenerbahçe ellen, Ahmetov álma még egy lépéssel közelebb kerülhet a széthulláshoz.