Lukács
9 °C
22 °C

Volt visszhangja a tízévesekkel üvöltöző edzőnek

2016.10.22. 09:31

Volt némi utóélete a múlt heti cikknek, a tízévesekkel üvöltöző labdarúgóedzőről. Kaptam néhány olvasói levelet, még az MLSZ-től is jött egy. Volt, aki maximálisan egyetértett az írással, mások szörnyülködtek a látottakon, és természetesen akadtak, akik szerint abszolút egyedi és elszigetelt jelenséget pécéztem ki, esetleg nem értek a gyerekekhez, mert ennyi bőven belefér.

A levelezőkön túl a Facebookon kommentelők is odatették magukat. Itt három fő vonulat látszik. Az egyik típusú hozzászóló szerint tök oké ordítani a gyerekkel, mert vele is ordítottak, oszt' mégis felnőtt valahogy. A másik szerint iszonyú gáz, és sok helyen ugyanez megy. A harmadik szerint kiragadott példa, és rosszindulatú vagyok.

Meg persze van, aki tudja, hogy az Index "antibodyfitness commando" akciója az egész.

Olvasói levelekből:

"Amit felvettél, az csak a jéghegy csúcsa. Van durvább bőven, és a szülők is megérik a pénzüket. Egy vidéki tornán a saját gyerekeik edzőjét fenyegették pl.... ami a legnagyobb baj, hogy az edzőképzésben dolgozók sajnos a saját volt játékosaik útját egyengetik. Volt olyan tanfolyamvezető, aki azt mondta, aki nem focizott legalább nb3-ban, az ne is jelentkezzen, nem lehet engedni, hogy felhíguljon a szakma. Sajnos az átlag szülőnek fogalma sincs, mit várhat(na) el egy edzőtől. A legtöbb utánpótlás-neveléssel foglalkozó egyesületnél semmilyen szakmai kontroll nincs, nincsenek edzői értekezletek, nem kell edzéstervet készíteni/leadni és azt persze nem is ellenőrzi senki. Nincsenek tisztában az egy tanfolyammal (ahol meg se nagyon lehet bukni) edzővé avanzsált "szakemberek" az élettani/életkori sajátosságokkal. Tisztelet a kivételnek persze. Sajnos nincs folyamatos szakmai párbeszéd az edzők között, - persze hogyan is lehetne - mindenki a saját feje után megy... A Bozsik-program alapvetően jó kezdeményezés, sajnos a tartalommal megtöltése nem megy."

----

"Biztos Ön volt peches, vagy én voltam szerencsés az ellenkező tapasztalatokkal? Kb. 7 éve járok Bozsik szerű tornákra. Hol felkészítőként, hol szülőként. Talán egyszer volt ordítozó edző, inkább a szülők. Az utóbbi 5 évben pedig már nincs is eredmény hirdetés, nincs olyan hogy valaki első vagy utolsó. A bírók szólnak rá a kapusra, hogy ne rúgja ki a félpályán túlra, mert az szabálytalan. Ez a Bozsik program is több sebből vérzik, de pont nem azokból amit Ön leírt. Így látom én, de természetesen ez csak a környezetemre igaz, a nagy összképet nem látom. Ja, de: semmi fejlődés a magyar fociban!"

"Így ismeretlenül is gratulálok a cikkhez. Mi szülőként is ezeket tapasztaljuk. A múlt hét szombaton (máskor is persze) már nagyon idegesített, akiről a videó készült. Biztosan nem járatnám hozzá a gyermekemet, és csodálkozom hogy más ezt megteszi. Szerencsére a fiam nagyon jó csapatban, jó edzőknél sportol. Bár nálunk is előfordult korábban az U9-ben, hogy a pálya szélén állt szegény és csak a meccs végén, - vagy ha nyerésre állt a csapat - akkor játszatták. Ha nem volt meg a létszám, persze 100 %-ban számítottak rá. De mindenek felett a játék szeretetére nevelték őket. A csúnya viselkedés és beszéd, az üvöltözés nem volt megengedett sem a régi, - sem pedig a jelenlegi edzőknél. Valamint ők is kellő tisztelettel beszéltek a gyerekekkel és szülőkkel egyaránt. Sajnos mi is tapasztaljuk, hogy némelyik csapatnál a verseny eldurvul, csak a gólszerzés számít, a játékosok és az edzők is kritikán alul viselkednek. Talán lesz az írásának némi foganatja....:)

Tisztelettel üdvözlöm: (egy 11 éves fiú anyukája)"

----

"Elég szomorú, amit a cikkben leírsz. Én a családommal több, mint 5 éve Washington államban élek, és egész más élményeim vannak az itteni gyereksporttal kapcsolatban. (...) Először szülőként és játékosként, később, és jelenleg edzőként és játékosként 5 éve szoros kapcsolatban vagyok a Seattle környéki fociélettel. Ez alatt az idő alatt talán egy olyan megjegyzést nem hallottam edzőtől, ami földbe döngölte volna a gyereket. A bekiabálások a biztatásra és a konstruktív kritikára szorítkoznak. Azt gondolom közfelháborodást keltene, ha valaki a videóban látott módon ordibálna a játékosaival. A szülők persze néha tesznek ilyen-olyan megjegyzéseket, de nagyon alacsony a tolerancia küszöb, és ha valaki tényleg durva dolgokat mondana, az biztos, hogy komoly következményekkel járna."

---

"Sajnos, ez minden ilyen korosztályú mérkőzésen így van. Ehhez jön még a szülők bekiabálása. Szegény gyerek! Soha nem fog önálló döntést hozni, pedig ez kellene az utánpótlásnál!"

---

"Bécsben élünk. Van két gyerek. 9 és 7 évesek. Mindketten járnak 4-5 éves koruk óta úszni, a kisebbik pedig április óta focizni is.

Egyik sztori:

A hétvégén találkoztam a kisebbik focipályáján egy magyar faszival, aki gyúrónak ment oda abba az egyesületbe. Aszongya, hogy milyen furcsa neki, hogy itt ilyen nyugodtan, halkan beszélnek a gyerekekkel, mert Mo-n mindig ordibálnak az edzők.

Ehhez kapcsolódik a második sztori:

Mondom neki, hogy az uszodában is magyar az edzője a gyerekeknek, és már többen szóvá tették, hogy visszhangzik az uszoda a magyar edző ordibálásától. Igaz, hogy vannak eredmények, de sokszor láttam síró gyereket is.

Legutóbb, szombaton a focimeccsen 11 gyerek volt a 4+1-es felállás lejátszásához, és képességektől függetlenül, nagyjából mindenki ugyanannyit játszott. Kb. 5-percenként cserélt edzőbá'."

---

Tisztelt Jávor Bence Úr ! 

(Szeretném hogy) személyesen találkozzon a videón szereplő 65 éves Sporttársammal, és egy kis beszélgetés után egy rövid, ötperces egy-egy elleni játékkal, dekázóversennyel és tizenegyes-bajnoksággal tegyenek pontot arra , hogy "Ki mennyit tesz le a magyar labdarúgás asztalára " ?

---

És végül a bevezetőben már említett levél az MLSZ-től is. Terjedelme miatt kénytelen vagyok alaposan meghúzni a szövegét, de a lényeg röviden, hogy egyrészt megköszönték a cikket, másrészt statisztikákkal érzékeltették a Bozsik-program méretét, és hangsúlyozták, hogy egy ekkora program esetében nem lehet kiragadott példákból általánosítani.

"A cikkel kapcsolatban arról tájékoztatjuk, hogy az abban feldolgozott esetet, mint minden kritikus jelzést, ezt is komolyan vesszük, kivizsgáljuk és meghozzuk a szükséges döntéseket. Sajnos tudomásunk van arról, hogy előfordulnak az alapelvünktől és célkitűzésünktől eltérő magatartások a szervezők, edzők, pedagógusok, szülők. sőt játékosok között is. Amennyibe tudomásunkra jut ilyen eset, úgy minden alkalommal határozottan intézkedünk. (...) Tisztában vagyunk azzal, hogy a szemléletváltás területén a fejlődés elején járunk: egyelőre még nekünk kell figyelni és figyelmeztetni a hibás magatartásúakat, de már maguk a résztvevők is fegyelmezik egymást, és el kell jutni oda, hogy mindenki saját magát fegyelmezze, míg természetes nem lesz a kívánt magatartás. Ebben a „nevelési-önképzési” folyamatban minden résztvevő támogatására szükség van, így az ilyen cikkek is, amit most láttunk, segítenek nekünk. Köszönjük, és kérjük, hogy ezután is segítsenek, mind azzal, hogy felhívják a figyelmet a hibákra, mind azzal, hogy hírt adnak a jó példákról is."

---

A Facebookról csak a 3 irányvonalat érzékeltetném egy-egy kommenttel, itt elolvasható ez egész tanulságos diskurzus.

"Öröm látni, hogy ismét előbújt az index antibodyfitness commando és hozta magával az amorftestü szakértő pereputtyát akik legnagyobb sport teljesítménye, hogy egyszer cigarettáztak a majomlétra mellett. Mindenki a saját szakmájával foglalkozzon, azzal legyen profi ne abba akarjon beleszólni amiről fingja sincs."

"Hagy tegyek már pontot a mondat vegere, sportoltam, uvoltottek velem, felnottem, sikeres es Boldog vagyok, de ami a leg fontosabb, boldogan tekintek vissza a gyerekkoromra."

"Egy sport tagozatos suli mellett laktam nemreg, majdnem minden hetvegen volt meccs, ebben a korosztalyban. Neha gondolkodtam, hogy lemegyek es az edzo bacsi fejet parszor beleb...m a kispadba, majd folytatom par szulovel.

Mondjuk felelos szulo az elsport kozelebe nem engedi a gyereket."