Leléptük Izlandot az Eb-rangsorban
Decemberben még a sorsolás előtti kalapok alapján, most viszont már a tényleges, csoportokon belüli erősorrendet követve vesszük végig a csapatok jelenlegi helyzetét.
Nem várt erősítést kaptak a franciák az A csoportban
Franciaország: Hugo Lloris, a Tottenham kapusa pályafutása legjobb időszakát éli épp, és az eddigi közepes szintből előre lépve az öt európai topligát nézve a harmadik legjobb kapus a szezonban (a WhoScored értékelései alapján), csak Čech és Szczęsny előzik meg.
Így állnak a rangsorban
- Németország (1 / 4)
- Spanyolország (4 / 3)
- Anglia (7 / 9)
- Franciaország (8 / 24)
- Belgium (10 / 1)
- Portugália (11 / 7)
- Olaszország (15 / 15)
- Ukrajna (16 / 27)
- Horvátország (17 / 18)
- Svájc (18 / 12)
- Törökország (19 / 20)
- Ausztria (21 / 10)
- Lengyelország (24 / 34)
- Oroszország (24 / 23)
- Írország (27 / 30)
- Svédország (28 / 35)
- Csehország (29 / 25)
- Románia (32 / 16)
- Szlovákia (33 / 25)
- Magyarország (42 / 19)
- Wales (45 / 17)
- Izland (47 / 38)
- Albánia (59 / 36)
- Észak-Írország (62 / 29)
(zárójelben előbb az Elo-ranglista, majd a FIFA-világranglista szerinti helyezés)
A védelemben sok játékost kipróbált Deschamp, a legtöbbet (nem feltétlenül együtt) a Patrice Evra, Laurent Koscielny, Raphael Varane, Bacary Sagna négyes játszott, amelynek úgy van éppen csak 30 év alatt az átlagéletkora, hogy Varane még csak 22 éves. Az összeállítás viszont működött, bár az Eb-n lehet gondjuk a gyorsabb csapatokkal így.
A középpálya nagyon rendben van, Blaise Matuidi remek irányító, Paul Pogba kellően kreatív és erőszakos, mellettük pedig ott van Yohann Cabaye, az utóbbi időben a válogatottban is kicsit parkolópályára tett Morgan Schneiderlin, de a West Hamben idén ragyogóan játszó Dmitri Payet is szóba kerülhet.
Elöl a Benzema-Valbuena szexvideós zsarolás gondot okoz. Karim Benzema vitathatatlanul Európa egyik legjobb támadója (az Eb-re esélyes támadók közül csak Bale és Ibrahimovic előzik a WhoScorednál), vagyis ha nem oldódik meg a botrány, és Deschamp tényleg nem nevezi a keretbe, sokat vesztenek. Olivier Giroud lehet a helyettes, aki hajlamos sokáig eltűnni a gólokkal. Az Anthony Martial, Antoine Griezmann, Benzema trió a torna egyik legjobb támadóhármasa lehetne, Giroud-val ugyanez a sor nem annyira ütőképes.
Svájc: Amiben eddig is erősek voltak, az változatlanul jó marad náluk: a védelem stabil, a középpályán is van választék, bár jelzésértékű, hogy Gökhan Inler inkább csak kiegészítőember a PL-ben szárnyaló Leicester Cityben. Rajta kívül Granit Xhaka és Valon Behrami is sokat játszik, Xherdan Shaqirinek karrierje pedig nagyon felpörgött azzal, hogy nyáron az Interből a Stoke Citybe igazolt, ott ugyanis alapember lett.
A csatárkérdés viszont továbbra is égető, a frankfurti Haris Seferovic alig lő gólokat, Josip Drmic a Mönchengladbachból a HSV-be ment, hátha a környezetváltozás segít rajta – többet játszik ugyan, de gólja még nincs. Eren Derdiyok viszont kezd formába lendülni a Kasimpasában (22 meccsen 10 gól), és a még csak 19 éves Breel Embolo is kezdi igazolni a tehetségét a Baselben, bár az Eb-t biztosan nem bízzák majd rá.
Albánia: A csapat hátsó fele teljesen rendben van, Etirt Berisha elég sokat véd a Lazióban, Elseid Hysaj 21 éves létére alapember a Napoliban, de az örökifjú Lorik Cana is stabilan játszik a Nantes-ban. Nagy gond a középpályán sincs, Burim Kukeli kap csak viszonylag kevés lehetőséget a Zürichben, a csatáraik viszont nem lendülték formában, Bekim Balaj és Sokol Cikalleshi sem ontja a gólokat, igaz, ez a selejtező óta nem újdonság, akkor sem a gólvágás lendítette őket előre.
Románia: Ciprian Tătărușanu a kapuban biztos pont, a selejtezők legjobb védelmével (10 meccsen két kapott gól) sincs komoly munka, egyedül Dragoș Grigore Katarba igazolása üthet vissza a gyengébb szint miatt. A középpályán sincs mit tenni, nincs ászuk, de elfogadható emberekből állnak, csatárposzton viszont gond lehet – a ludogoreces Claudiu Keșerü 10 gólja a legtöbb, amit fel tudnak mutatni a szezonban, bár Constantin Budescu 8 bajnoki gólja sem rossz, ő viszont Kínában folytatja. Ciprian Marica télen a Steauához került, a jelen helyzetben egy erős tavasszal még az Eb-re is oda kerülhet.
Francia, svájci, albán és román volt a sorrend decemberben, most azt mondanánk, hogy nőtt a franciák előnye, a Svájc mögötti kettős pedig leszakadóban.
Áldás lehet Rooney sérülése az angoloknak a B csoportban
Anglia: Hibátlanul hozták le a selejtezőcsoportot, de Svájcon kívül nem volt komoly ellenfél, így az Eb-ig kell majd várni, hogy kiderüljön, tényleg ennyire erős-e az angol válogatott (valószínűleg nem, de a negyeddöntő minimális elvárás lehet tőlük, az elődöntő pedig reális cél is).
Egy időben a kapus Joe Hart könnyű céltábla volt, de az elmúlt 1,5-2 szezonban nem lehet rá komoly panasz a Manchester Cityben. A védelem háromnegyede is kész: középen Gary Cahill és Phil Jagielka (vagy akár már John Stones, aki ha a kezdőbe kerül, az Eb-n igazolhatja végre, miért akartak már tavaly nyáron 30-40 millió fontot adni érte), a jobbon pedig a liverpooli Nathaniel Clyne a kicsit hullámzó teljesítménye ellenére is kezdő lehet. Balhátvéd viszont nem túl jó, Kieran Gibbs és Luke Shaw alig játszott idén, Leighton Baines pedig finoman szólva sincs formában, itt sebezhetők lesznek.
Ideális esetben a középpálya és a csatársor is nagyon telített lehet, minden azon múlik, hány játékos szed össze a nyárig komolyabb sérülést. Ha nincs baj, Roy Hodgson a bőség zavarával küzd majd: Jordan Henderson (a 2013-14-es idény óta övé a legtöbb gólpassz az angol bajnokságban) mellett a Liverpoolban sokat javuló James Milner is fix kezdő lehet, bár az probléma, hogy Steven Gerrard óta nincs igazi szűrőjük. Jack Wilshere és Theo Walcott elég sokat sérült, ahogy a csatársorban Danny Welbeck és Daniel Sturridge is, de ha szerencséjük van, bevethetők lesznek a nyáron.
Ahogy Wayne Rooney is, aki két hónap kihagyás után pont május végére jöhet majd újra formába, és az a két hónap, amit nem a pályán tölt, a nyáron sok pluszt jelenthet, hiszen nem lesz leharcolva. Ha lesznek sérültek, ha nem, Hodgson olyan nevek mellett sem mehet majd el, mint Ross Barkley, Dele Alli, vagy épp a PL két gólkirály-jelöltje, Harry Kane és Jamie Vardy. Már csak az egyensúlyt, illetve az összeillő sorokat kell megtalálnia a rengeteg variációs lehetőségből Hodgsonnak.
Wales: Habár a védelem oszlopa, Ashley Williams a legfontosabb ember a csapatban, mégis inkább Gareth Bale-en és Aron Ramseyn múlik majd, meddig juthatnak. Előbbinek akkor is elképesztően jól ment a válogatottban, amikor a Realban szenvedett, Zinedine Zidane érkezése pedig csak még több jót jelentett neki, ugyanakkor a sok idei sérülés nagyon nem jó jel.
A Bale mellett támadónak használt Hal Robson-Kanu viszont gól nélkül áll még az angol másodosztályban (csak az FA kupában talált be), ami ha így marad, kettőzött nyomást tehet Bale-re. Ha nem is a legattraktívabb futball az övék, de a selejtezők alatt egészen változatos felállásokat lőttek el, ami miatt külön izgalmas lehet őket követni az Eb-ig, meg ott is.
A résztvevő országok eddig ismert felkészülési programja
Franciaország: 03.25. - Hollandia, 03.29. - Oroszország, 05.30. - Kamerun, 06.04. - Skócia.
Svájc: 03.25. - Írország, 03.29. - Bosznia-Hercegovina, 05.28. - Belgium, 06.03. - Moldova.
Albánia: 03.26. - Ausztria.
Románia: 03.23. - Litvánia, 03.27. - Spanyolország, 06.03. - Grúzia.
Anglia: 03.26. - Németország, 03.29. - Hollandia.
Wales: 03.24. - Észak-Írország, 03.28. - Ukrajna, 06.05. - Svédország.
Szlovákia: 03.25. - Lettország, 03.29. - Írország, 05.28. - Grúzia, 06.04. - Észak-Írország.
Oroszország: 03.29. - Franciaország.
Németország: 03.26. - Anglia, 03.29. - Olaszország, 06.04. - Magyarország.
Lengyelország: 03.23. - Szerbia, 03.26. - Finnország, 06.01. - Hollandia, 06.06. - Litvánia.
Ukrajna: 03.24. - Ciprus, 03.28. - Wales.
Észak-Írország: 03.24. - Wales, 03.28. - Szlovénia, 06.04. - Szlovákia.
Spanyolország: 03.24. - Olaszország, 03.27. - Románia.
Horvátország: 03.23. - Izrael, 03.26. - Magyarország.
Törökország: 03.24. - Svédország, 03.29. - Ausztria.
Csehország: 03.24. - Skócia, 03.29. - Svédország, 05.26. - Málta.
Belgium: 03.29. - Portugália, 05.28. - Svájc, 06.01. Finnország, 06.05. - Norvégia.
Olaszország: 03.24. - Spanyolország, 03.29. - Németország, 05.29. - Skócia, 06.06. - Finnország.
Írország: 03.25. - Svájc, 03.29. - Szlovákia, 05.27. - Hollandia.
Svédország: 03.24. - Törökország, 03.29. - Csehország, 05.30. - Szlovénia, 06.05. - Wales.
Portugália: 03.25. - Bulgária, 03.29. - Belgium, 05.29. - Norvégia.
Ausztria: 03.26. - Albánia, 03.29. - Törökország, 03.31. - Málta, 06.04. - Hollandia.
Magyarország: 03.26. - Horvátország, 06.04. - Németország.
Izland: 03.24. - Dánia, 03.29. - Görögország, 06.01. - Norvégia, 06.06. - Liechtenstein.
Szlovákia: Az egysztáros válogatott, hiszen egyedül Marek Hamšík az, aki az elithez tartozik. Vladimír Weiss Németh Krisztiánhoz hasonlóan gondolkodva a katari al-Garafában találta meg a számítását, ahol ugyan biztosan játszani fog, de nem túl magas szinten. A középpályán a Milan kezdőjébe magát beverekedő Juraj Kucka lehet fontos ember Hamšík mellett, összességében viszont picit inkább romlott, mint javult volna a kép, mert rajtuk kívül senki nem nyújt meggyőző formát idén, sőt a védelemben akár gondok is lehetnek márciusra.
Oroszország: Az az oroszok terve, hogy mindent a 2018-as, orosz rendezésű vb-nek rendelnek alá (ebbe az is beleférne, hogy már most arra építsék a csapatot), a jelenlegi válogatott fele már azon is túl van, hogy kiöregedőnek nevezzük őket. Alig van légiósuk (Gyenyisz Cserisevnek jót tehet, hogy a Realból a Valenciába ment kölcsönbe januárban, mert ott legalább játszik majd), de a keret magját a BL-ben még érdekelt Zenit adja
Amióta Fabio Capellót Leonyid Szluckij váltotta szövetségi kapitányként, sokkal jobban játszanak, azzal pedig, hogy Alekszandr Kokorin Artyem Dzjuba mellé került a Zenitbe, lehet, hogy a kétcsatáros játék is felmerülhet a válogatottnál, ha összeszoknak.
Egy nagyobb sérülésapokalipszisig az angolok első helye megkérdőjelezhetetlen, Wales is stabilan tartja a helyét, a szlovákokat viszont jelenleg csak a selejtezős teljesítménye tartja az oroszok előtt.
Lehet, hogy a német B válogatott is megnyerné a C csoportot
Németország: Jerome Boateng jelenleg ugyan sérült, de ha ő és Mats Hummels mehetnek az Eb-re, elképzelhetetlen, hogy komoly gondjuk legyen, annyira mély keretből válogathat Joachim Löw. Mindezt úgy mondjuk, hogy a jobbhátvéd helyén a legutóbbi tíz meccsükön hatan fordultak meg a védelem jobb szélén. A balon sem tűnik húzónévnek a kölni Jonas Hector, de a mostani szezonban Európa egyik legjobb balbekkje, így igazolta, hogy őt választották.
Más gond viszont nincs illetve egy kellemes lehet csak: kikből rakja össze a kezdőt Löw? A selejtezők során Ilkay Gündogan és Toni Kroos szűrtek, előttük Thomas Müller, Mesut Özil, Karim Bellarabi/Marco Reus és Mario Götze támadtak, és akkor még mindig ott van Matthias Ginter, André Schürrle és kiegészítőnek Bastian Schweinsteiger, és a BL-ben most éledező Julian Draxler is Eb-esélyes még. (Manuel Neuerről a kapuban nem ejtettünk szót, de az ő szerepeltetése megkérdőjelezhetetlen.)
Összességében lehet, hogy ez a német csapat még erősebb, mint ami vb-t nyert.
Lengyelország: Nagyon erős váz kicsit véleményes díszítéssel, így jellemezhetnénk a lengyeleket. Ez az erős váz viszont tényleg rettentően erős – a Romába került Wojciech Szczęsny az egyik legjobb formában védő kapus most Európában, Robert Lewandowski toronymagasan a legjobb góllövő volt a selejtezőben, de a Bayernben is hasonló formában játszik, és nem mutatja jelét, hogy lassítana. A középpálya lelke, Grzegorz Krychowiak pedig a Sevilla legjobbja idén – az idei formája és egy jó Eb után pedig szinte biztos, hogy elviszik mostani csapatából. A védelemben nincs óriási sztár, de túlzott gyenge pont sem, elöl pedig azzal, hogy Lewandowski két, akár három embert is lefoglal, nagy teret nyit Arkadiusz Miliknek, aki a selejtezőben 6 gólt és 6 gólpasszt jegyzett, vagyis a rendszer tényleg működik.
Ukrajna: Nagy változás náluk sincs, ami esetükben nem is baj. A sikerük a két úgynevezett inverted wingernek (olyan szélső, aki nem a pálya széle felé, hanem befelé játszik; általában az erősebb lába ellentétes azzal az oldallal, mint amin játszatják), Jehven Konpljankának és Andrij Jarmolenkónak a játékán múlik. Utóbbi a Dinamo Kijev leggólerősebb embere, előbbi pedig annak ellenére az egyik legjobb játékos idén a Sevillában, hogy minden második meccsen csak csereként állítják be. Kapusposzton változhatnak az Eb-re, a Sahtarban ugyanis Anton Kanibolockij már annyit véd, mint Andrij Pjatov – ha az EL-ben, majd a március elején újrainduló ukrán bajnokságban végleg átveszi a kezdő szerepét Kanibolickij, a válogatottba is bejátszhatja magát.
Észak-Írország: Könnyű legyinteni, hogy csak az északírek, és bár a keret nagy része az angol másod-harmadosztályban játszik, azért stabil PL-kezdőik is vannak. A selejtezőben közelről láthattuk, hogy így sem túl erősek, ebben a csoportban pedig tényleg nem sok jóra számíthatnak, bár az mindenképp pozitívum, hogy az alapembereik (pont a legfontosabb Kyle Laffety kivételével) rengeteget játszanak a klubjaikban.
A sorrend változatlan decemberhez, de a németek és a lengyelek előnyét is nagyobbnak látjuk, mint két hónapja.
Már a D csoportban ráijeszthetnek a mezőnyre a horvátok
Spanyolország: A fiatalításon áteső válogatottnak nagy teszt lesz ez a torna, és nem csak azért, mert címvédőként, illetve a rettenetesen gyenge brazíliai vb után bizonyítaniuk kell. A selejtezőkben Iker Casillas védett többet, de lehet, hogy végleg eljött az ideje David de Geának. Szerencséjükre a védelem stabil, ahogy a középpálya is, elöl viszont kicsit szerencsejáték eltalálni, hogy a Diego Costa, Paco Alcácer, Álvaro Morata, Nolito négyesből ki képes épp gólt lőni. Azzal viszont sosem volt gondjuk, hogy a csatárok helyett is megoldják a gólszerzést, ezért tehát kár lenne őket büntetni, főleg, hogy azért ez a csoport még kicsit gyengébb csatárteljesítménnyel sem okozhat nekik gondot.
A középpályára visszatérve, Sergio Busquets változatlanul szárnyal a Barcelonában, Isco rengeteget javult Zidane érkezése óta a Realban, Koke és Fábregas is jó formában van, David Silva pedig a Cityben is ugyanolyan jó, mint a válogatottban, még ha utóbbiban több gólt is várnak tőle.
Horvátország: Az Eb-mezőny egyik legjobb középpályája lesz az övék, aminek az értékét csak tovább növeli, hogy Ivan Rakitić ha nem is lő annyi gólt, mint a Sevillában, de az MSN-csatársor mellett ő tud csak értékelhető mennyiségű gólt lőni a Barcában idén.
Mellette két realos, Luka Modrić és Mateo Kovačić, a selejtezőben hat gólt szerző, és az Interben is elég jól játszó Ivan Perišić, illetve a rutinos Danijel Pranjić erős középső sort alkot, az idén pedig már a Fiorentinában 10 gólnál járó Nikola Kalinić miatt azt is elbírják, ha Mario Mandžukić gyengébb formában ér az Eb-re (azt pedig még meglátjuk, hogy Andrej Kramarić mit segít, hogy a Leicestertől a Hoffenheimhez ment).
Egyedül a védelem lassúsága miatt nem komolyabb esélyesek, de még alakulhat úgy az Eb-jük, hogy meg tudják oldani ezt a hiányosságot is.
Törökország: Január óta Arda Turan játszhat a Barcelonában, ami kiváló hír, bár a kihagyott félévben is nagyon jól ment neki a válogatottban. Hakan Çalhanoğlu nemrég még szabadrúgás-specialistaként tűnt fel, az ősz óta viszont kissé eltűnt, ami Burak Yilmaz Kínába szerződésével együtt gond lehet. Yilmaznak még ősszel is jól ment a Galatasarayban, de nagy kérdés, hogy az egyre erősödő, de még nem annyira meghatározó kínai bajnokságból milyen erőben érkezik az eb-re. Összességében viszont Turan játékba kerülése és az, hogy lényegében mindenki stabilan játszik – javarészt a török bajnokságban – ellensúlyozhatja Yilmaz akár jól is elsülhető igazolását, így egy kicsit elléptek a csehektől.
Csehország: Amíg Petr Čech vissza nem vonul, a csehek óriási pluszpontokat kapnak mindig, hiszen a világ egyik, és Európa jelenlegi legjobb kapusa véd náluk. A védelemben a Fenerbahcéban háttérbe szorult Michal Kadlec helyét a baseles Marek Suchý veheti át, aki idén eddig több lehetőséget kapott. A középpálya még az újra megsérült Tomáš Rosický nélkül sincs vészes helyzetben, az eddigi kezdőcsatár David Lafatát viszont kiszoríthatja a Bursasporban idén nagyon veszélyesen játszó (17 bajnokin 11 gól) Tomáš Necid. Mivel Lafatának sem megy rosszul otthon, és Milan Škoda is jól lövi a gólokat a Slavia Prahában, van választási lehetőségük.
A horvátok közelítettek a spanyolokhoz, amíg utóbbinál nem lesz egy stabilan teljesítő csatár, addig ez a különbség tovább csökkenhet.
Ki vezeti majd a belgákat az E csoportban?
Belgium: Az anti-pompomlány-effektus tökéletes példája a belga válogatott: nem csoportként néznek ki jobban, hanem egyénileg. Hazard-nál valami nagy gond van idén fejben, egyelőre Guus Hiddink sem rángatta ki a gödörből a Chelsea-nél. Leginkább egy igazi vezéregyéniség hiányzik a csapatból, az ugyanis kiderült, hogy Marouane Fellaini és Alex Witsel is képtelen arra, hogy összefogja a válogatottat.
Vicent Kompany ugyan jó csapatkapitány, de a védelemből a támadás közben kicsit elanyátlanodó csapatot nem tudja felrázni – az mondjuk pozitívum, hogy amikor sérült, a válogatott nem omlik össze, mint a Manchester City hasonló esetben. A megoldás Kevin De Bruyne lehetne, de neki sokat kellene érnie, hogy igazi vezér lehessen. Radja Nainggolan a mostani selejtezőkben alapember lett a válogatottban, esetleg ő lehet még az, aki erre képes lehet, de a Romában nem vezér, így nincs ilyen tapasztalata.
A csatárkérdés szintén nehéz ügy: Christian Benteke 7, Divock Origi 2 gólnál jár a bajnokságban, Romelu Lukakunál pedig továbbra is fennáll, hogy bármilyen jól játszik a klubjában, a válogatottban szinte képtelen gólt lőni – az elmúlt öt évben csak három gólt lőtt tétmeccsen.
Olaszország: Antonio Conte remekül variálja a válogatott hátsó sorát, mindegy, hogy három vagy négy védővel kezdenek, meccs közben is át tudnak váltani a másik felállásra, sőt, gyakran meg is teszik, hogy ezzel kontrollálják a meccset. Ez a sor stabil is (Leonardo Bonucci, Matteo Darmian, Giorgio Chiellini és Mattia De Sciglio általában a négyes), a nagy kérdés inkább az, hogy Andrea Pirlo Amerikából kijut-e az Eb-re.
Valószínűleg nem, így Marco Verrattinak kell átvenni az irányító szerepet – mellette Claudio Marchisio és Daniele De Rossi adhatnak stabilitást. Támadásban Antonio Candreva nagyon veszélyes a jobb szélről, a baloldal viszont kérdéses, ahogy legelöl is gondjaik lehetnek: a már interes Éder van a legjobb formában a maga 13 góljával, de eddig nem őt favorizálta Conte – márciusban kiderül, változik-e ez a formája miatt, illetve hogy Sebastian Giovinco kap-e nagyobb szerepet, ha tudja folytatni a tavalyi 20 gólos szezonja után a jó játékot Torontóban.
Ciro Immobile Sevillában szedheti össze magát kicsit, és Stephan El Shaarawynak is jót tehet, hogy a Milanból a Romába ment, de ezeket az igazolásokat is egy hónap múlva látni jobban majd.
Nagy előnyt jelenthet nekik, ha a Juventus tartja a mostani formát, és korán megnyeri a bajnokságot, mert így több alapember is pihenőt kaphat a szezon végén (amire Verratti is számíthat a PSG-ben.)
Írország: Hasonló mondható róluk, mint az északírekről, csak egy pár lépéssel jobban állnak hozzájuk képest: több játékosuk számít alapembernek PL-csapatban, még ha kifejezetten nagy sztárjuk nincs is. A selejtezőben megverték ugyan a németeket, de a bosnyákok elleni pótselejtezőig nem voltak meggyőzők. A folyamatos PL-játék előnyükre válik, bár óriási fejlődést kár lenne várni a jó esetben is csak közepes csapattól, a svédeket viszont egy picivel talán még mindig előzik.
Svédország: A selejtezők alatt nem volt túl nagy rotáció a csapatban, a pótselejtezővel együtt 12 meccsen világosan kirajzolódott, kiből áll a kezdő 11-ük. A középpályán múlhat az összeállítás azon, hogy ki játszik éppen aktívan – semmi kiemelkedően jó, vagy rossz nem mondható róluk, a mostani forma alapján pedig nagyjából az írek szintjére, talán picivel alá tennénk őket, de nagyon együtt mozognak.
A márciusi felkészülési meccsek után jobban látni, mennyire állt össze a belga csapat, illetve hogy kire számít csatárposzton Conte az olaszoknál, akkor közeledhetnek is, most viszont csak hátul tűnt el majdnem a különbség a két csapat között.
Ne vegyük biztosra, hogy a portugálok nyerik az F csoportot
Portugália: Egyelőre még az első helyre tettük őket a csoportban, de Ausztria nagyon jön fel rájuk. A portugálok gondjait jól mutatja, hogy a selejtezőkben a már 37 éves Ricardo Carvalho volt a legtöbbet játszó védőjük – a fiatalítás jelei már látszanak, de középre valahogy nagyon nincs emberük.
Négy éve egy büntetőpárbajra voltak a döntőtől, idén viszont még inkább a Real-sztár Cristiano Ronaldóra kell építeniük, mint akkor. Támadásban Nani és João Moutinho segíthetnek be, a fiatalok inkább védekező középpályás poszton érkeznek a csapatba: André Gomes (22), Rúben Neves (18), William Carvalho (23), Danilo Pereira (24) és Renato Sanches (18) is a középpálya közepén lesz biztos pont a következő 5-10-15 évben, de nekik most inkább előre játszó játékos kellene.
Dannynak idén nem kifejezetten megy a Zenitben (24 meccsen 5 gól), úgyhogy CR és Nani mellett a lille-i Nélson Oliveira szállhat be. Amíg C. Ronaldo játszik, addig ez kisebb gond, a kiöregedő belső védők már inkább problémát jelentenek, de ez majd csak a csoportkör után mutatkozhat meg – amikor várhatóan a belga, olasz kettős egyike ellen folytatják majd, már ha egyáltalán megnyerik a csoportot
Ausztria: Sem Izland, sem Ausztria nem nagyon variált a kezdőcsapaton a selejtezők alatt, de amikor annyira jól megy a játék, mint nekik, minek is tették volna. A csapat sztárja egyértelműen a bayernes David Alaba, de rég nem arról van szó, hogy csak belőle élnének. Christian Fuchs a szezon egyik legjobb balbekkje (és fontos szerepe van abban, hogy a Leicester ott tart, ahol), Martin Hintereggert télen elvitte a Borussia Mönchengladbach, Marko Arnautović karrierje második legeredményesebb szezonját hozza éppen össze a Stoke Cityben, a 32 éves Marc Janko pedig remek formában tért vissza a Baselbe Ausztráliából.
Összeszokott, és nagyon jól összerakott keret, ami akár a negyeddöntőben is ott lehet, de az sem lenne meglepetés, ha a portugálokat is elkapnák.
Magyarország: A védelem kicsit bizonytalanabbnak tűnik, mint ősszel, legalábbis a Lang, Juhász páros nem a legjobb formában kezdte az NB I. tavaszi idényét, a légiós védők és Fiola Attila viszont rendben vannak. A középpálya javult azzal, hogy Kleinsheisler máris bejátszotta magát a Werderbe, Elek hazatérése Kínából nem sokat ront a helyzeten, Gera és Nagy pedig a legjobb kezekben vannak a Fradinál. Elöl viszont sok a kérdés.
Németh Krisztián Katarba ment, Szalai Ádám, Stieber Zoltán és Kalmár Zsolt is Németországon belül váltott a jobb folytatás reményében, miközben Dzsudzsák Balázs továbbra sem indult be a törököknél. Nikolics Nemanja ugyan szórja a gólokat a lengyeleknél, de a válogatottban ezt még nem ismételte meg, úgyhogy akár az Újpestre kerülő Lencse, vagy a Palermóba igazolt Balogh Norbert is rákerülhet Bernd Storck radarjára egy erős tavasszal. Szalai legalább játszik a Hannoverben (illetve játszani fog, amint felépül), ahogy Stieber is a Nürbergnél, ami mindenképp előrelépés.
Izland: Óriási sztori, hogy a 300 ezres ország kijutott az Eb-re, de egyre inkább úgy tűnik, hogy kicsit túlértékeltek, és nem a három kísérleti jelleggel berakott januári barátságos meccsük alapján, amin inkább új játékosokkal próbálkoztak.
A selejtezők alatt alig nyúltak bele a kezdőbe, ezért nem lesz annyira nehéz kielemezni a 4-4-2-es felállásra épülő játékukat. A három felkészülési meccsükből túl sok mindenre nem érdemes következtetni, az viszont már jelzés értékű lehet, hogy a legutóbbi nyolc meccsükből csak egyet nyertek meg, még ha ebből az utóbbi öt barátságos is volt.
Decemberben azt írtuk, hogy az eddig túlteljesítő izlandi, osztrák kettősből legalább az egyiknek lassan vissza kell kerülnie a valós szintre, és ez inkább Izland lesz, az osztrák játékosok pedig egyre jobb formában játszanak.