Hedvig
9 °C
24 °C

Varga Zoltán katolikus akadémiával tér vissza

2009.04.09. 16:31
31 hozzászólás

Nyáron kezdik építeni a gyulai fociakadémiát a dél-alföldi város sporttelepének határában. A komplett létesítmény jövő őszre készülhet el, de az akadémiára már idén szeptemberben beköltöznek az első növendékek. Ez lesz az ország első olyan fociakadémiája, amely hat évfolyammal foglalkozik bentlakásos rendszerben. Az intézményt a szeged-csanádi megyéspüspök gründolta, aki szerint nem kell csodálkozni, Olaszországban minden plébániának van ificsapata.

Ha híres valamiről a román határ mellett fekvő alföldi fürdőváros, Gyula, az semmiképpen nem a labdarúgás. A város focicsapata az elmúlt évtizedeket jellemzően a harmadosztályban töltötte, történelme legjobb eredménye egy NB II.-es második hely, még 1981-ből. A város tágabb környéke sem számít a magyar foci fellegvárának: a legközelebbi NB I.-es csapatok nagyjából száz kilométerre vannak innen – a debreceni és a kecskeméti –, a szomszédos Békéscsaba pedig, bár 1988-ban még kupát nyert, majd 1994-ben bronzérmes volt az élvonalban, ma a másodosztályban szerepel, és nemrég még szintén NB III.-as volt.

Békés megye tehát korántsem a magyar foci fellegvára – legalábbis most még. Ez néhány éven belül megváltozhat – feltéve, hogy valóra válnak a fiatalon futballkapusi pályára készülő, az öregfiúk mérkőzésein ma is rendszeresen játszó Kiss-Rigó László ambiciózus tervei. A település szélén, a helyi Volán autóbuszgarázsa mellett, a városi sporttelep határában egy hét hektáros telken Grosics Gyuláról elnevezett fociakadémiát alakítanak ki. Az építkezés és a működés első évei nagyjából 2 milliárd forintba fognak kerülni, becsülte az Index kérdésére Kiss-Rigó László, akinek nem kell aggódnia, hogy a mostani hitelválsággal terhelt időszakban honnan teremti elő erre a pénzt.

Olasz példa

Ekkora magánvagyona ugyan koránt sincs, ám nincs is rá szükség: akik támogatták, azok ezután is megteszik. „Nincs ebben semmi meglepő, Olaszországban teljesen természetes, hogy minden plébániának vannak ifjúsági és más utánpótláskorú futballcsapatai" – mondja Kiss-Rigó László. Aki úgy érzi, sajátos az a magyar felfogás, hogy az egyházaknak szerepet kell vállalniuk a betegápolásban, az oktatásban, a szociális gondozásban, de nem kell szerepet vállalniuk a sportban. Persze érthető ez a véleménye, hiszen ő főállásban nem fociakadémia-alapító, hanem Szeged-Csanád egyházmegye püspöke (ami az egyházi rend legmagasabb foka, és ezzel ő a hazai katolikus hierarchia egyik legmagasabb tisztségét tölti be).

Képek a helyszínről

„Több mint két éve vagyok Szegeden, és körülbelül másfél éve jött az ötlet, hogy labdarúgó-akadémiát kellene létesíteni valahol az egyházmegyében, mert a sport nemcsak a test edzésében fontos, hanem az ifjúság nevelésében is" – idézi fel a tervezgetés előzményeit kérdésünkre. Azért Gyulát választották, mert itt volt az egyháznak olyan földterülete, ahol meg lehet valósítani a létesítményt. Pontosabban az egyháznak itt volt egy olyan telke, amit el tudott cserélni az önkormányzattal ezért a nagyobbért, bővíthetőért, illetve vásároltak valamennyit a szomszédoktól.

Zöldmezős lesz

A leendő akadémia szomszédjában, némi hangulatkeltőnek egy, a sporttelep szélén megbúvó focipálya van. Gyepszőnyege rosszabb, mint amilyennek egy kelet-bangladesi falusi pályát gondolnánk: a talaj mély, sáros, a kapukon a hálók egykori, foszladozó rögzítőzsinórjai arról árulkodnak, hogy ezen a pályán talán évtizedek óta nem játszottak tét-, de talán edzőmeccset sem. A kerítéseit is elbontották, így arra gondolunk, ezt is megvásárolták az akadémiának, ám Kiss-Rigó László sietve leszögezi: ez nem az övék.

A leendő akadémia területe sem néz ki sokkal jobban. Gazzal, bokrokkal benőtt hepehupás pusztaság, valahol itt volt egykor az állatvásártelep. Most terepkerékpárosok dimbes-dombos pályája van, némi dízelbűz a közeli elkerülő útról és Volán-telepről, valamint egy kiszuperált postáskocsi nagyjából húsz évvel ezelőttről.

„Hát igen, ez zöldmezős beruházás lesz" – mondja a püspök, és már el is hisszük, hogy lesz itt mire költeni azt a kétmilliárd forintot. Az építkezés hamarosan kezdődik: az engedélyes tervek elkészültek, a kiviteli tervek most készülnek, az építkezés tavasz végén, nyár elején indulhat. Az akadémia területén sportpályák, kollégium és kiszolgáló létesítmények fognak működni, de később épül egy, az akadémiához szorosan nem tartozó négycsillagos szálloda is. Az akadémisták az egyház által fenntartott gyulai intézmények tanulói lesznek, egy részük általános iskolás, a többiek gimnazisták vagy szakképző iskolások.

Hat évfolyam bentlakásos rendszerben

Erre azért lesz szükség, mert a gyulai nemcsak az ország első katolikus fociakadémiája lesz – amelyet egy, az egyház által létrehozott alapítvány, illetve egy, az alapítvány által fenntartott egyesület működtet majd –, hanem egyben az első olyan, amely nem négy, hanem hat évfolyamot foglalkoztat bentlakásos rendszerben. Már 13 éves korukban beköltöznek a kollégiumba a legtehetségesebb fiatalok – és szeretnének iskolákkal megállapodni, hogy a tehetségek 6 éves kortól külön edzésmunkát kaphassanak –, akik 18 éves korukig lehetnek focista diákok.

Klikk a képre!

Az akadémia jövő tavaszra épülhet fel, de már idén ősszel elkezdi a működését, az egyházi iskolák kollégiumaiban és a város sportlétesítményeiben. Felmenő rendszerben kezdik, tehát nem iskoláznak be minden korosztályra diákokat, hetedik osztályos, 13 éves gyerekekkel indítják a munkát. Az akadémiának bárki tagja lehet, aki elfogadja a keresztényi értékeket, nem kell, hogy katolikus, de még az sem, hogy bármilyen keresztény felekezet közösségének tagja legyen, tudtuk meg a püspöktől.

Varga, Máté, Bozóki

A stábot szakmai igazgatóként Varga Zoltán, egykori ferencvárosi labdarúgó vezeti, aki előbb az FTC, majd a Győr edzőjeként dolgozott az NB I.-ben. Az első edző és a kollégium igazgatója a szintén exfradista Máté János, a sportigazgató Baranya István lesz, és az akadémia működését segíti Bozóki Imre volt MLSZ-elnök, az egyházmegye jogtanácsosa is.

Felvetésünkre, hogy nem fél-e attól, Varga Zoltán megosztó személyisége inkább elriasztó, mintsem vonzó hatással lesz a szülőkre és gyerekekre, Kiss-Rigó azt mondta: biztos abban, hogy Varga személyisége inkább vonzó a tehetségek számára. „Nem azt mondanám, hogy nehéz ember, inkább arról van szó, hogy a magyar focikörnyezet egyszerűen nem méltó hozzá" – mondja a megyéspüspök, aki szerint a mai magyar labdarúgást a féltékenység, a szakmai irigység jellemzi, és uralkodóvá váltak a maffiamódszerek.

A gyulai akadémiát mindezektől távol akarják tartani, méltón ahhoz a presztízshez, amit a katolikus egyház jelent a magyar társadalomban. És ami Kiss-Rigó szerint fontos lesz majd ahhoz is, hogy a működésükhöz idővel szponzorokat találjanak, hiszen „az egyházban sok jó szándékú ember részéről töretlen a bizalom". Mivel alapítványi-egyesületi formában működik majd az akadémia, nem a nyereség lesz a legfontosabb, de a bevételeket nemcsak a támogatóktól szeretnék előteremteni, hanem egyfelől a szállodából, másfelől abból, hogy olyan színvonalas sportcentrumot hoznak létre, amit edzőtáboroztatásra ki tudnak adni felnőtt csapatoknak.

Jenei Imre is segít

Ennek felemlítésével ismét eljutunk oda, hogy a környék messze nem focifellegvár. Ennek ellenére „egy NB I.-es, egy NB II.-es és egy NB III.-as csapattal is körvonalazódik az együttműködés" – mondja a püspök. Sőt, az akadémia szakmai programjának egyik kidolgozója az egyik legjelentősebb romániai edző, Jenei Imre, aki talán egy román csapattal is kapcsolatot teremt. Szerbiai kapcsolat szintén lesz, erről Árok Ferenc délvidéki szakember gondoskodik, így Kiss-Rigó László szerint lehetséges, hogy az akadémiára határon túli fiatalok is bekerülnek.

Hogy az esetleg együttműködő NB III.-as csapat a vendéglátó városé-e, azt nem árulta el Kiss-Rigó, annyit viszont elmondott, hogy Gyulán örömmel fogadták az érkezésüket, senki nem volt féltékeny vagy irigy, hogy az akadémia elviszi a város csapata elől a tehetségeket. „Inkább más dél-alföldi városban voltak olyanok, akik irigykedtek a gyulaiakra, hogy ott lesz az akadémia, és nem náluk" – mondja a püspök.

Sikeres lehet-e az akadémia azok után, hogy az országban már tucatnyi ilyen működik, egy részük mögött élvonalbeli klubok – MTK, Honvéd, Haladás, Fehérvár – állnak, válogatottba és angol élvonalba juttattak játékosokat? A válasz nem meglepő: „A kései indulásnak természetesen vannak negatív hatásai, de lehetnek pozitív hozadékai is: nem követjük el azokat a hibákat, amiket a többiek elkövettek".