További Csapatok cikkek
Alapítva: 1888 Színe: kék-fehér Cím: 1087, Budapest, Salgótarjáni út 12-14 Stadion befogadóképessége: 10 000 Igazgató: Fülöp Ferenc Technikai vezető: Schneider Sándor |
Kapusok
26 Szántai Levente 1982. 11. 15. 185/78
1 Végh Zoltán 1971. 04. 07. 186/86
Hátvédek
5 Balogh Béla 1984. 12. 30. 186/78
3 Elek Norbert 1977. 03. 27. 191/83
14 Füzi Ákos 1978. 03. 24. 185/75
15 Horváth Levete 1982. 04. 13. 176/69
23 Juhász Roland 1983.07. 01. 193/88
20 Mladen Lambulics (szerb) 1972. 07. 09. 183/80
24 Pollák Zoltán 1984. 01. 13. 179/74
22 Rodenbücher István 1984. 02. 22. 184/78
Középpályások
21 Bori Gábor 1984. 01. 16. 178/70
11 Daniel Rednic (román) 1978. 02. 09. 174/69
4 Goran Jezdimirovics (szerb) 1971. 04. 19. 180/77
6 Halmai Gábor 1972. 01. 07. 187/75
19 Kanta József 1984. 03. 24. 178/81
18 Kanta Szabolcs 1982. 01. 29. 166/63
17 Németh Norbert 1981. 05. 05. 184/84
25 Zabos Attila 1980. 08. 21. 179/72
Csatárok
10 Illés Béla 1968. 04. 27. 183/79
16 Lengyel Roland 1978. 05. 14. 173/70
9 Welton Silva (brazil) 1978. 07. 11. 183/81
Eredmények
Magyar bajnok (21): 1904, , 1907-08, 1913-14, 1916-17, 1917-18, 1918-19, 1919-20, 1920-21, 1921-22, 1922-23, 1923-24, 1924-25, 1928-29, 1935-36, 1936-37, 1951, 1953, 1957-58, 1986-87, 1996-97, 1998-99
Kupagyőztes (12): 1909-10, 1910-11, 1911-12, 1913-14, 1922-23, 1924-25, 1931-32, 1952, 1968, 1996-97, 1997-98, 1999-2000
Az egyesület még 1888-ban alakult a Nemzeti Torna Egyletből. A labdarúgó szakosztályt is korán, 1901-ben létrehozták az alapítók, és két év múlva már az első osztályban szerepelt a gárda. Nem sokat kellett várni az első bajnoki elsőségre sem, 1904-ben állhatott fel a kék-fehér csapat a dobogó legfelső fokára. A klub fokozatosan gyarapodott, és 1912-ben végre beköltözhetett a Hungária körúton átadott vadonatúj stadionjába.
A legendás Brüll Alfréd elnöksége alatt - aki 1943-ig töltötte be a posztot - az egyesület a Ferencváros mellett a legjelentősebb hazai együttessé vált. 1913-25 között tíz alkalommal hódították el a bajnoki trófeát, és olyan fantasztikus egyéniségek ontották a gólokat, mint Schaffer Alfréd, Orth György, vagy éppen az örök vetélytárs FTC-től átigazolt Schlosser Imre.
A negyvenes évek elején a nácizmus előretörésével szétverték a csapatot is, és '42-ben magát az egyesületet is feloszlatták. A labdarúgó-szakosztály világháború utáni felemelésében úttörőszerep jutott Bukovi Mártonnak. Az egykori Fradi játékos irányításával 1958-ban, a világégés után először ismét bajnoki aranyat nyert az MTK. Hat évvel később pedig már nemzetközi porondon is letette névjegyét a csapat: 1964-ben, a KEK-ben lettek másodikak.
A következő két évtized nem sok örömöt hozott a szurkolóknak, sőt, 1981-ben, a klub története során először, kiestek másodosztályba. Ekkor kevesen gondolták, hogy hat évvel később már NB I-es bajnokcsapatot ünnepelhetnek majd a Hungária körúton. A csoda Verebes József nevéhez fűződött, aki bebizonyította, hogy Győrben nem véletlenül keresztelték el Mágusnak.
A mágia nem tartott túl hosszú ideig, 1994-ben újból kiesett az MTK. Ez az év azonban nem csak keserűséget, hanem örömöt is hozott a klub történetében. Várszegi Gábor üzletember vásárolta meg a klubot, és hozzálátott egy tervszerű, professzionális elvek alapján felépített, modern egyesület kiépítéséhez. A kékek gyorsan visszakerültek az élvonalba, és Garami Józseffel 1997-ben aranyérmesek lettek. Legutóbbi bajnoki sikerüket az 1998/1999-es bajnokságban aratták, Egervári Sándor vezetőedző irányításával.