További Csapatok cikkek
Alapítva: 1941 Színe: piros-kék Cím: Székesfehérvár, Csíkvári u. 10. Stadion befogadóképessége: 20000 Ügyvezető igazgató: Gál László Sportigazgató: Gróf András |
Kapusok
30 Daniel Tudor (román) 1974. 06. 01. 193/84
1 Miski Zoltán 1983. 05. 29. 195/82
12 Sebők Zsolt 1979 .04. 03. 185/82
Hátvédek
19 Csizmadia Csaba 1985. 05. 30. 178/69
3 Fehér Zsolt 1985. 09. 13. 190/72
23 Horváth Gábor 1985. 07. 04. 187/79
17 Koller Ákos 1974. 09. 04. 188/82
4 Kovács Henrik 1979. 11. 07. 175/64
77 Kuttor Attila 1970. 05. 29. 190/86
13 Tereánszki-Tóth Péter 1980. 12. 12. 185/79
Középpályások
10 Dvéri Zsolt 1976. 08. 12. 175/75
5 Györök Tamás 1979. 03. 18. 179/74
16 Halgas Tibor 1981. 05. 26. 180/69
7 Ion Voicu (román) 1975. 11. 01. 169/67
37 Kriston Attila 1975. 06. 06. 196/88
8 Lattenstein Norbert 1984. 02. 13. 167/62
20 Mario Bozics (szerb) 1983. 05. 25. 180/72 v
22 Nagy Dániel 1984. 11. 22. 182/70
6 Schwarcz Zoltán 1974. 05. 18. 182/79
14 Szabó Tibor (szerbiai) 1977. 03. 12. 170/66
27 Szalai Tamás 1980. 01. 10. 184/74
26 Tóth Balázs 1981. 09. 24. 175/68
23 Vincze Zoltán 1974. 12. 23. 175/68
9 Zöld Zoltán 1979. 08. 20. 188/79
Csatárok
18 A. Silvester Alumona (nigériai) 1983. 12. 18. 175/72
11 Csordás Csaba 1977. 08. 09. 168/68
21 Hercegfalvi Zoltán 1979. 12. 31. 178/75
25 Magasföldi József 1984. 11. 10. 181/74
Eredmények
UEFA-kupa döntő: 1985
Bajnoki ezüstérmek: 1 (1976)
Bajnoki bronzérmek: 2 (1984, 1985)
Magyar Kupa-döntők: 2 (1982, 2001)
Kevesen tudják, hogy a második világháború nélkül nem jöhetett volna létre a Videoton. 41-ben ugyanis hadi egyesületek egész sora alakult meg Magyarországon, így a Székesfehérvári Vadásztölténygyár is. A futballisták a gyár alkalmazottjai voltak. A háború után a csapat fokozatosan lépett előre, és 68-ban VT Vasas néven az első osztályba verekedte magát. A következő évben ki is esett, ám ezek után megragadt az élvonalban.
Ekkor már Videoton néven. 76-ig kellett várni az első jelentősebb sikerre, ekkor mindvégig harcban álltak Karsaiék a végső sikerért, de végül az utolsó fordulóban "betliztek", és a Ferencváros lett az első helyezett. Ez a csapat még évekig az élmezőnyben szerepelt, de a dobogóra már nem sikerült felküzdeniük.
A nyolcvanas évek közepén újabb nagy generáció bontogatta szárnyait - Disztl-testvérek, Májer, Szabó, Csongrádi -, ám bajnokságot nekik sem sikerült nyerniük, harmadikok lettek. Ezzel azonban megszerezték a jogot az UEFA-kupás indulásra.
A kupasorozatban nagy menetelésbe kezdtek. Előbb a Dukla Prahát, majd a Paris St. Germaint fektették két vállra, majd - tizenegyesekkel - a végső győzelemre is esélyes Manchester United-et. A nyolc között a Partizan Belgrád is szembesült azzal, hogy Kovács Ferenc társulata igazán komoly erőt képvisel. Az elődöntőben a Zseljeznicsar is fejet hajtott a nagyobb tudás előtt. Emlékezetes: Csuhay pár perccel a vége előtt lőtte a döntőbe csapatát.
A finálé első, hazai mérkőzésén aztán a tartalékos Vidi kikapott az esélyesebb Real Madrid ellen, a visszavágót már hiába nyerték meg 1-0-ra. (A már elhunyt Májer Lajos lőtte a győztes találatot.) A kilencvenes években bekövetkezett a visszaesés. A volt román kapitány, Jenei Imre sem tudott segíteni a Videotonon, többször osztályozón vívták ki a bennmaradást. Jelenleg az élmezőny stabil tagja a Vidi.