Elhunyt a világhírű magyar vívóedző
Joghallgatóként még a BEAC szakosztályában ismerkedett meg kedvenc sportjával, majd húszévesen, 1937-ben már részt vett a párizsi világbajnokságon. A magyar párbajtőrvívás fejlesztésében múlhatatlan érdemeket szerzett.
A második világháború után egyik újjászervezője volt a magyar vívósportnak, és egyik alapítója a Bp. Törekvés, későbbi BVSC kiváló szakosztályának. Három olimpián, több vb-n szerepelt. Pályafutása legnagyobb sikerét az 1956-os melbourne-i olimpián aratta, ahol tagja volt az ezüstérmes párbajtőrcsapatnak.
Az ötkarikás játékok után Stockholmban telepedett le, ahol a svéd vívósport megteremtőjeként tisztelik. Több világ- és olimpiai bajnokot nevelt. Számos elismerésben részesült, a svéd királyi aranyéremmel is kitüntették.
Végakaratának megfelelően Magyarországon helyezik örök nyugalomra. Temetéséről később intézkednek.