Előd
7 °C
16 °C

A hokilegendát nem hívták meg a sportág nagy ünnepére

2017.09.26. 14:32

Szeptember 30-án ünnepli 90. születésnapját a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ). Itt lesznek a finn öregfiúk, akik azzal a magyar csapattal játszanak egy meccset, amelyik 2008-ban feljutott az A csoportba.

Nem lesz ott viszont az ünnepségen Jakabházy László. Levelet küldött nekünk, miért marad távol. Ezt változtatás nélkül közöljük – ha az MJSZ reagálni kíván rá, azt is.

Íme Jakabházy gondolatai.

„Napjainkban több magával ragadó sporteredmény született, tehetséges és több rendkívül szorgalmas élsportolónk van, volt és lesz. Amilyen jól állunk tehetségekben, olyan rosszul egyes sportágakban sportvezetőkben (vívás, birkózás, jégkorong).

A jégkorongozás hazai történetének ünnepségét a hétvégén tartjuk. Már aki. Több olyan egyéniség nem kapott meghívót, akik válogatott játékosok, olimpikonok, vezetők voltak évtizedeken keresztül. Figyelmetlenségük után most, 4-5 nappal az esemény előtt próbálják a szövetség vezetői mulasztásukat feledtetni. Hadd beszéljek magamról röviden.

Életem nagy részét a sportág szolgálatában töltöttem, elméleti oktatásában is. Százszoros válogatottként, világ és Európa-bajnokságokon vettem részt, olimpikon lettem 1964-ben Innsbruckban. Megalapítottam a Központi Sportiskolát, válogatott játékosokat neveltem, tízszeres magyar bajnokcsapat (FTC) szakvezetője voltam, háromszor neveztek ki szövetségi kapitánynak. Három évtizedet tanítottam a Testnevelési Egyetemen, a sportág szakedzői nálam végeztek, négy egyetemi diplomát szereztem, az Antall-kormány idején, 1990-ben a sportállamtitkár helyettesének neveztek ki. A mai napig oktatok, a filozófiában doktori címet szereztem, egyetemi tanár lettem, mesteredzői címet kaptam. Felkerültem a sportág legendáinak alapított dicsőségfalára.

Mindez nem volt elég, hogy meghívjanak a jubileumi ünnepségre, ahová természetesen nem megyek el.

Főtitkár úr, miért kapja ön a fizetését? Ön, aki nálam végzett szakedzőként a TF-en? Ön mély nyomokat a jégkorongozás életében nem hagyott. Nem szégyelli magát?

Olyan átlátszó kifogásokat ne hozzon, hogy nem ismerte a címem, a telefonszámom, amikor naponta kapom az oktatással kapcsolatos értesítéseket és keresnek a szövetségből is.

Tisztelt elnök úr, ön, aki egy éve vezeti a sportágunkat, nem talált időpontot arra eddig, hogy megismerje a sportág régi alakjait. Nem találkoztam, találkoztunk még önnel, kérem, tegyen arra kísérletet, hogy megismerkedjen velünk. Higgye el, jóindulattal beszélnénk. Remélem, még a százéves évforduló előtt beszélgetünk.”