De mi lesz itt, ha visszajön Janics Natasa?

A nemzetek pontversenyében Magyarország az élen, az éremtáblázaton hat aranyéremmel a második helyen végzett a szegedi kajak-kenu világbajnokságon. Emellett a magyarok szerepeltek a legtöbb döntőben.

Baráth Etele, a sportági szakszövetség elnöke ezt a szereplést látatlanban aláírta volna, mert  bár hajszállal gyengébb, mint a legutóbbi vb-n, de most olimpiai kvótákat osztottak, és ide már mindenki éles formában érkezik, nincs hová tartalékolni. Két olimpiai számban nyertünk, és lett egy ezüstünk, a pekinginél kicsivel jobb ez. Mégis elég sok minden árnyalja a kedvező összképet.

Férfi kajakban nincs olimpiai éremesélyesünk

Amellett, hogy valamennyi szakág újra hozott aranyérmet, Vajda Attila első helye lényegesen értékesebb, mint a kajakos férfi párosé, mert ahogy Tóth Dávid is emlékeztetett rá, az Eb mezőnye erősebb volt, mint az, amelyik Szegeden összegyűlt. Ez az arany Fábiánné rehabilitálására jó volt, mert ha a lányok el is hagyták korábban, az edző nem veszített tudásából.

Storcz Botond kapitány is elismerte, nem látja azt az egységet a férfiaknál, amiaz olimpián éremesélyeket hozhat. „Jövőre tiszta lappal indul mindenki, lehet variálni, a fiatalok előtt is ott lesz a lehetőség”.

A szakág Pekingben sem volt érmes pozícióban, azóta mindössze egy olimpiai számban szereztek érmet a versenyzők. A négyesnek esélye sem volt rá, pedig a helyzet akár könnyen meg is változhatna, ha együtt készülnének fel végre a tagok, mindent félretéve, vállalva az összezártságot, ahogyan a világ más pontjain teszik. „Nem igazi csapat, nem oldódik fel egyszerre a négy ember” – lehetett hallani a szakemberektől. Kammerer és Vereckei olimpiai bajnokok voltak, ők is válaszút kerülnek, merre menjenek, egyáltalán, együtt maradjanak-e.

Most látszik igazán, amire Baráth már két éve is célzott, korosztályok maradtak ki, emiatt nincs konkurencia, a fiatalok pedig egyelőre nem tudták megugrani a kötelező szinteket.

Nyilván a szakmai munkában is jelentősen előre lehetne lépni, de ez komoly elszántság nélkül nem fog menni, és a sportágat ismerők úgy vélik, az érdekeltekben nincs is meg feltétlenül az akarat.

A férfiak még így is szereztek nyolcból hét olimpiai kvótát, ami igen kedvező, pláne, hogy a kenusoknál mindössze egyet sikerült megcsípni, igaz, azt Vajda Attila arannyal tette meg. Edzője, Vécsi Viktor utalt rá, a mezőny nem igazán változott az elmúlt években – Brendellel persze még számolni kell, de most eltörött a lapátja –, pontosan tudják, kik lesznek a riválisok Londonban is.

Vajda egyedül megy?

Vajda igazolta klasszisát, és azt is nyilvánvalóvá tette, nemzetközi szinten az egész hazai szakágban nincsen hozzá mérhető versenyző. Mert ugyan van több erősnek látszó páros, de egyik sem megfelelő arra, hogy a jelentősebb feladatokat megoldja. A poznani pótkvalifikáción még egy hely van az ezres párosnak, ha ott nem sikerül megszerezni az indulási jogot, Vajda egyedül megy Londonba, ami felettébb kellemetlen, és a szakág jövőjét is jelentősen befolyásolja.

Storcz is azt emelte ki, hogy a kenupáros (Széles, Nagy) okozta számára a legnagyobb csalódást, mert nem harcoltak az utolsókig, nem volt meg a mindent elsöprő akarat.

Londonra Janics is visszajön

A nőkkel elégedettek lehetünk, de ahogy már Fábiánné is utalt rá a helyszínen, nem biztos, hogy nem lehet ennél többet kihozni belőlük, a világ legjobbjaiból. A négyes (Szabó, Kozák, Kovács, Benedek) zsinórban harmadszor nyert, ez előtt le a kalappal, de Kovács Katalin nagyon érzékletesen fogalmazta meg, hullámvasúton ült a három napban, mert utána párosban csak negyedik lett Csipes Tamarával, majd kétszázon nyerni tudott.

„A négyes a szerencseszámom, de nem ilyen szempontból szeretem. Sajnálom, így alakult, egyszerűen nem is emlékszem arra, mikor volt utoljára olyan érzésem, mint most, amikor kiszálltam a hajóból. Hogy nem hajtottam magam, hogy még egyszer tudnék egy ilyen pályát menni. Fájó pont ez, az is marad, de vannak ilyenek az élsportban, nem lehet mindig nyerni. Egyszer fent, egyszer lent. Másnap már újra örültem.”

A Kovács, Kozák párosnak valószínűleg ez volt az utolsó versenye, mert jövőre már visszajön a most a nyolcadik hónap végén lévő Janics Natasa. Nagy sóhaj kísérte a kérdést, hogy mi lesz az olimpián, mert ha Janics jó formában lesz, a négyes mellett párosban és egyéniben is versenyezhet. Valaki, esetleg valakik kimaradnak.

Birgit Fischer, a németek nyolcszoros olimpiai bajnoka – a helyszínről tudósított, de 50 évesen ki akar jutni Londonra – szerint Janics megnyeri a kétszázat, mert senki sem olyan gyors, mint ő, és a magyar négyest sem lehet megelőzni.

A párost nem említette, de Janics és Kovács vagy Kozák és Szabó azért feltétlenül esélyes, még ha az osztrákok váratlanul be is jöttek a képbe. Almási Nándor az edzőjük, a nagy világvándor, akit az MTK-tól csábítottak el. Az ő hatékony módszerei gyorsították fel az egységet. Mondták is neki, itthon lenne a helye, de konkrét ajánlatot nem kapott.

Csipes Tamara a vb végén arra célzott, nem esik jól, hogy mindenki elvárja a győzelmet. Természetesen ő is úgy megy oda, hogy nyerjen, de ez biztosan nem segíti. Jövőre, az olimpián még fokozottabb lesz ez a teher, bárhogyan alakuljanak a válogatók. Mert a lányok igen magasra tették a mércét, öt éve mindent nyertek, és már tisztán látszik: ilyen nem lehet még egyszer. Álomnak ugyanakkor tökéletes a négy olimpiai arany egy év múlva.

Az biztos, hogy mindenki még motiváltabb lesz. Kozák azért, mert nem tudta feldolgozni, hogy lehagyták a rajtban ötszázon, Benedek őrizni akarja négyesbeli helyét, Csipes szeretne valahol elindulni – Szabóra is illik ez –, Janics kihagyás után lesz, az anyák pedig általában erősebbek. Kovács mindig motivált, és negyedik – talán utolsó – olimpiájára menne.