Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Kézilabda cikkek
-
Kisorsolták a női kézilabda-válogatott csoportellenfeleit az Eb-re - Sorsoltak a párizsi olimpiára, női kéziválogatottunk elkerülte skandináv riválisait
- A világverés még odébb, de a női kéziválogatott sokat fejlődött
- Klujber Katrin könnyes szemekkel árulta el női kéziválogatottunk legnagyobb titkát
- Női kézilabdázóink is beléptek a kapun: 20 év után két válogatottunk lesz az olimpián
Nem előzmények nélkül
Az egy hónappal a kezdés előtt tartott keddi tájékoztatón Sinka László, a Magyar Kézilabda-szövetség főtitkára, a szervezőbizottság elnöke először azt a tévhitet kívánta eloszlatni, hogy Magyarország kényszerből rendezi meg az Eb-t. A sportvezető szerint az európai szövetség (EHF) a korábbi nagyon sikeres események (1982 és 1995: felnőtt női világbajnokság, valamint junior női tornák) miatt kérte fel hazánkat 2002-ben, miután egyik korábbi jelentkező sem nyújtott be megfelelő szintű pályázatot.
Küldetésük van
A verseny helyszíneivel kapcsolatban megjegyezte: a legfőbb szempont az volt, hogy a Duna mindkét oldalán legyenek vendéglátó városok. Azt is figyelembe vették, hogy olyan régióba is vigyenek meccseket, ahol a kézilabdának kicsit "alá kell nyúlni". Így esett a két vidéki fellegvár - a szükséges "bástyák" Győr és Debrecen mellett - a választás Zalaegerszegre, valamint Szeged kidőlése után Békéscsabára. A végküzdelmek Budapesten zajlanak majd, mivel itt található az ország legnagyobb sportcsarnoka.
Békécsabán kitettek magukért, Egerszegen még van munka
Az előkészületek jól állnak, az EHF szemlebizottsága nemrég nagy megelégedéssel járta körbe a helyszíneket, Zalaegerszegen azonban találtak kivetnivalót az illetékesek. Sinka szerint olyan, teljesíthetetlen elvárásokkal is előálltak - például a különálló öltözők egybenyitása - az európai szövetségtől, amelyet nem tudnak a rajtig teljesíteni a helyiek, de december elsejére "biztos vagyok benne, hogy megújul a csarnok". A főtitkár a békéscsabai helyszínről azt mondta, szinte új létesítményt varázsoltak a városba.
Félmilliárdot öt forrásból
A költségvetésről Sinka elmondta, 450 millió forintból gazdálkodik a szervezőbizottság. Ez öt forrásból jött össze: a rendező városok nagyságrendileg százmillió forinttal szálltak be, bírják a kormány támogatását, részt vállal az EHF, segítenek a szponzorok és jelentős jegybevétellel is számolnak. Nyereséges Eb-t vár a szövetség és a hasznot elsősorban a vendéglátó fővárosokon keresztül a kézilabda fejlesztésébe, valamint a válogatottak felkészítésébe kívánják visszaforgatni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
