Négyszáz veszprémi szurkolta le a franciákat

2006.03.01. 09:26
Visító, magányos műsorközlő az egyik oldalon, piros-fehérbe(-zöldbe) borult, végig szurkoló négyszázfős tábor a másikon - így festett a pályán kívül, Veszprémtől majdnem háromezer kilométerre a férfi kézilabda Bajnokok Ligája egyik negyeddöntője. Az MKB Veszprém tisztes, kétgólos hátrányt szedett össze a sorozatot három éve megnyerő Montpellier otthonában, nem utolsó sorban a hazaia hangulatot teremtő szurkolóinak köszönhetően.

Azt tudtuk, hogy itthon fergeteges hangulatot tudnak teremteni az MKB Veszprém férfi kézilabdacsapatának szurkolói, de a hétvégén ismét bebizonyították, a saját csarnokuktól háromezer kilométerre is ugyanúgy érezhetik magukat a magyar bajnok játékosai.

Három éve megnyerték a BL-t


Kattintson!

Montpellier csendes egyetemi város Dél-Franciaországban, közel a tengerparthoz, ahol Zdravko Zovko edző együttese a Bajnokok Ligája-negyeddöntőt játszott.

A francia klub 2003 óta mindenképp nagyhatalomnak számít a férfi kézilabdában: akkor megnyerte a BL-t. A következő szezonban azonban már a nyolcaddöntőben megállította a Pick-Szeged. Az előző kiírásban az elődöntőig jutott a friss Európa-bajnokokat (Thierry Omeyer, Michael Guigou) felvonultató csapat, ott az előtte már a Veszprémet is búcsúztató Ciudad Real állította meg.

Volt, aki két napot buszozott

Ide indult el Magyarországról három repülőgép és két busz, hogy elszállítsa Kiril Lazarovék legfanatikusabb szurkolóit, összesen négyszáz embert. A klub által szervezett utazásokra ismét nem lehetett panasz, a repülővel érkező drukkerek egy belvárosi hotelben szálltak meg. A buszt választó igazán fanatikusok a meccs előtti órákban futottak be a csarnokhoz, kétnapi utazást követően. A Franciaországba elránduló szurkoló között ott volt a volt igazságügy-miniszter Bárándy Péter és a színész-rendező Bujtor István is.

A műsorközlő visít

A 2800 fős csarnokba megérkező magyar tábor percek alatt átvette a "hatalmat". Nem tudom, a játékosokban mi játszódik le ilyenkor, de mi mindannyian éreztük az "erőt". Eközben a helyi műsorközlő visító hangon próbálta feltüzelni a helyieket. Nem sikerült. Ők talán azon gondolkodtak, honnan ez a sok magyar.

Pedig ez már évek óta így megy, a rajongók ott vannak mindenhol Barcelonától Ciudad Realig, hogy segítsenek kedvenc csapatunknak. Most is segítettek. Eksztázisban tombolva, szurkolva, gólok, jogtalan vagy jogos hetesek, szabálytalanságok után.

Félős hazaiak

A franciáknak nem voltak a csapatot űző-hajtó, sálas-mezes szurkolóik, legfeljebb húsz srác alkothatott "B-közepet", de eléjük meg beállt egy óriási zászlót lengető magyar drukker. A fiatalok egészen addig semmit nem láttak a meccsből, amíg az egyikőjük erőt nem vett magán és megkérte a kopasz gyakorlóruhás férfit, hogy egy kicsit álljon arrébb. Ő arrébb állt.

A franciák egyébként is kedvesek voltak, nem akadt semmilyen konfliktus. A helyiekkel inkább Spanyolországban akad gond, az elmúlt években többször is meglátogatott Ciudad Real szurkolói agresszívek, mutogatnak és rázzák a kezüket. Persze tettlegességig ott sem fajult még a veszprémiek látogatása.

A meccset a franciák kezdték jobban, de a gyorsan megszerzett 4-1-es vezetésük a szünetig elfogyott, a csapatok 11-10-zel fordultak.

A magyar drukkerek rigmusaikkal talán a nagy kedvenc, extravagáns horvát kapust, Vlado Solát találták meg legtöbbször. Most a bírókkal nem volt gondja a szurkolóknak, talán egyedül a végén kifogásoltak kiállítást, ami befolyásolhatta a végeredményt is.

Van miben reménykedni

A második félidőben előbb a magyar csapatnál következett be rövidzárlat (19-13), majd a hazaiak álltak meg percekre és dobtak Buday Dánielék válasz nélkül hat gólt (19-19). A hajrában három góllal mentek el a hazaiak és hiába zárkózott a végén az MKB Veszprém, két góllal jobb volt a Montpellier, 23-21 a vége.

A szurkolók azonban örülnek az eredménynek, a szombati visszavágón nem lehet ledolgozhatatlan a hátrány. A játékosokat visszatapsolják, mindenki bizakodik.