Felébredt a kézilabda, talán még időben

Januárban nevezték ki a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) szakmai igazgatójának Zsiga Gyulát, aki a Dunaferr-rel Bajnokok Ligáját nyert, ő az utolsó magyar edző, aki ezt elmondhatja magáról.

Zsiga meg is alkotta az új nevelési koncepciót, egységesítette az eddigi rendszert, mert a sportág bázisa folyamatosan nő, a topklubok viszont eközben folyamatosan külföldről igazolnak.

A Kisvárda vagy a Siófok is megengedheti magának, hogy neves külföldieket szerződtessenek, hiszen a társasági adókedvezmény (tao) miatt soha nem látott pénz van a sportágban.

"Internetes felületen minden edzőnek napi rendszerességgel meg kell terveznie az edzést, szeretnénk rászoktatni őket az adminisztrációra. Emellett adatokat gyűjtünk, a különböző felmérések és tesztek eredményeiből is láthatjuk, megvalósulnak-e az elképzeléseink. A következő generációnak is útmutatást jelenthetnek az így nyert mérési eredmények" - mondta Zsiga a utanpotlassport.hu oldalnak.

Azt is várják, hogy az egyéni képzés ne szoruljon háttérbe csak azért, mert a korosztályos csapatok is eredménykényszerben játsszanak.

Zsiga úgy gondolja, két-három évre van szükség ahhoz, hogy kézzelfogható eredményeket tudjanak felmutatni.

Itt érdemes visszacsatolni oda, hogy a 2013-ban elinduló Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) milyen nagy lendülettel és tervekkel vágott neki a sportág még jobbá tételéhez, aztán férfi vonalon még csak bajnoki címet sem szereztek az előző szezonban, mert a Balatonfüred lett az aranyérmes. Egy játékost sikerült eddig a Veszprémnek adnia a NEKA-nak, Uros Borzas képességeit hamarosan láthatjuk.

"Mindenki fényezi magát, nem vagyunk egységesek, de azt gondolom, a kiválasztott edzői karnak garanciának kell lennie” - ezt Kovács Péter mondta 2012 decemberében, és azt is, hogy 4 év múlva látható eredményei lesznek a NEKA-n folyó munkának.

Most kaphatnak egy újabb impulzust.