Rájátszásfrásszal is az NBA egyik királya

2013.01.21. 01:05
Steve Nash már igazi NBA-veteránnak számít a 38 évével és 17 lehúzott szezonjával, nemrég egy sérülés miatt ki is szállt a bajnokságból, de a jelenleg a Los Angeles Lakersben játszó irányító elnyűhetetlen, és a örökranglistákon is egyre feljebb lépked. Múlt szerdán a Houston Rockets elleni mérkőzésen adta a tízezredik asszisztját, ezzel a liga történetének ötödik legeredményesebbje.

Nash összesen 10 041 asszisztnál jár 1166 mérkőzése után, és jó esélye van javítani. Még ebben az idényben megelőzheti a 10 141-ig jutó Magic Johnsont, ha még egy idényt vállal, akkor Marck Jacksont is utolérheti, Jason Kiddet (11 982) és Jonh Stocktont (15 806) azonban valószínűleg már sohasem fogja meg. A mostanin kívül elméletileg még két szezonja van, de még Kidd is aktív. Nash nemcsak asszisztban nagy, az egyik legjobb hárompontos-, és büntetődobó is.

A kanadai irányítóra pár héttel ezelőtt még a Lakers megmentőjeként tekintettek. A szárkapocscsont-törés miatt hetekre kidőlt játékos december végén tért vissza 24 meccses kihagyás után,  és valóban felpörgette a vergődő Los Angelest. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a mostani szezonban sem fog bajnokságot nyerni, a Lakersszel hatszor is ki tudott kapni sorozatban.

Az asszisztkirály Nasht is az egyik olyan játékosnak tartják, aki igazán megérdemelné az NBA-aranygyűrűt. Sok címet begyűjtött már, kétszer volt a liga legértékesebb játékosa (2005, 2006), ötször volt a legeredményesebb az asszisztlistán, és nyolcszor az All-Star csapatba is beválasztották, de sem a Phoenix Sunsszal, sem a Dallas Mavericksszel nem tudott bajnoki címet szerezni, noha mindkét csapattal bejutott a Nyugati Konferencia döntőjébe. Nash egyszer kifakadt emiatt, azt mondta „kiesésiszakasz-frászban szenved.”

A dél-afrikai születésű kanadai csak 13 évesen kezdett el kosarazni, addig a futballal és rögbivel próbálkozott, de középiskolás korában már látszott, nagyon tehetséges játékos. Ennek ellenére hiába küldte el több mint 30 egyetemre a jelentkezését, sehol nem adtak neki ösztöndíjat.

Szerencséjére a Santa Clara edzője, Dick Davey látott róla egy videót, majd személyesen is megnézte a 191 centiméteres irányítót. Davey nem járt rosszul vele, a Broncos öt év kihagyás után újra feljutott az NCAA-be, ebben nagy szerepe volt Nashnek is, az erről döntő mérkőzésen például hat büntetőt dobott be sorozatban az utolsó fél percben. Nash 1996-ig játszott a Santa Clalarában, rekorderként távozott a csapattól, egyetemi éve alatt 510 asszisztot adott, és 86,2 százalékos büntetődobó-mutatója is iskolacsúcsot jelentett.

A kanadai már 1995-ben részt akart venni az NBA-drafton, de miután világossá tették számára, hogy az első körben senki nem fogja elvinni, nem is próbálkozott, egy év múlva már kanadai válogatottként is sokan ismerték a nevét, NBA-játékosokkal is készült, így 1996-ban nem volt meglepő, hogy 15.-ként draftolta a Phoenix Suns. A szurkolók azonban kifütyülték, mert egy nem sokra értékelt egyetemi csapatból érkezett. Az első szezonjában csak kiegészítő szerep jutott neki, átlagosan tíz és fél percet játszott meccsenként. Egy év múlva azonban növekedni kezdtek a mutatói, a liga 13. legjobb hárompontosdobója lett.

1998-ban a Dallas Mavericksbe igazolt, ahol kibontakozott a karrierje. A texasi csapatnál első szezonjában mind a negyven meccsükön kezdő volt. A 1999-2000-es szezonban 25 meccset hagyott ki bokasérülése miatt, de a visszatérése álomszerűre sikeredett, egy hónapon belül hat dupla-duplát (meccsenként kétszámjegyű pont és assiszt) ért el. És ekkor kezdődött el a dallasi „Nagy hármas” felemelkedése is. Nash Michael Finley-vel és Dirk Nowitzkivel alkotott hatékony támadóhármast.

2001-ben már a Nyugati konferencia-középdöntőjében játszottak, Nash pedig 17,9-es pont- és 7,7-es asszisztátlaggal zárta a szezont. Egy év múlva is hasonló mutatókat ért el, és vezérletével a dallas ismét eljutott a konferencia középdöntőjéig. 2003-ban már egy fantasztikus, 14 meccses győzelmi sorozattal a konferenciadöntőig meneteltek Nashék, de a San Antonio 4-2-vel kiverte őket. A következő szezonban az átformált csapatban Nash már nem kísérletezhetett annyi dobással, mint korábban, de így is karriercsúcsot ért el. A szezonban 91,8 százalékkal dobta a büntetőket, és 8,8-as gólpasszátlagot ért el

A 30 évesen a védelembe mindig bátran betörő és látványos cselekkel átjátszó Nasht a Dallas-tulajdonos Mark Cuban már túl öregnek tartotta, így 2004-ben nem hosszabbított szerződést vele. Az irányító így újra a Phoenixé lett. Nem hozott rossz döntést, egy előzőleg katasztrofális szezont produkáló, átformált csapatba került, amely nagyon is passzolt képességeihez.

Mike D'Antoni edző a gyors, leindítós támadó kosárlabda híve volt, aki a kicsi, gyors, atlétikus játékosokat részesítette előnyben. Nash jól illeszkedett a csapatba 11,5-ös asszisztátlagával, miközben jó százalékkal szórta a duplákat és a hármasokat is. A Sun meccsenként dobott 110,4-es pontátlaga az évtized legmagasabbja lett az NBA-ban.

Nash a 2006/7-es szezonban újabb karriercsúcsot futott, 18,6-os pont- és 11,6 asszisztátlagával Magic Johnson szintjére lépett, aki 1990/91-ben teljesített hasonló számokat. A 2008/9-es szezonban egy új, sokkal inkább védekezéscentrikus edzőt kapott a Suns, az új stílusra az amúgy sem túl jól védekező Nashnak is nehézséget jelentett átállni, de maradt a szinte teljesen átalakuló csapatban.

Nagy pillanatai így is voltak. Két meccsen húsznál több gólpasszt adott, és a 2009/10-es szezonban 93,8 százalékosra átírta büntetőző rekordját. Idén is, a liga legöregebbjeként játszhatott az All Star-gálán, korábban csak Kareem Abdul-Jabbart, Michael Jordant és Karl Malone-t választották be 38 éves kora felett.

A minden helyzetben önzetlen, és váratlan, hátmögötti passzokkal operáló Nash 2012 júliusában csatlakozott a Los Angeleshez, ahol futballőrültként - Del Piero és Henry is jó barátja - Zidane mezszámát, a 10-est választotta magának, ha már nem viselhette a megszokott 13-ast, mert a Lakers Wilt Chamberlain miatt azt visszavonultatta.

A Lakers rossz rajtja után Nash és korábbi edzője, D'Antoni újra együtt dolgozhatott, de eddig nem igazán működik a gyors támadójáték. Részben azért, mert megfáradt, idős játékosok alkotják a keretet.

Nash is szinte leradírozhatatlan a pályáról, legutóbb is 39 percig volt fent, emiatt sokan támadják: a veterán irányító túl sok lehetőséget kap. Egyelőre azonban jó számokat produkál, a szezonban 8,9-es asszisztátlaga van, és abban is biztosak lehetnek, mindig odateszi magát, az előző 11 szezonban csak hét meccset hagyott ki kényszerűségből.