Durant törheti meg LeBron és a Miami uralmát

Kevin Durant nem a levegőbe beszélt tavaly, amikor kifakadt, hogy elege van abból, hogy mindig csak a második LeBron James mögött. Az előző szezonban még csak kapaszkodott a Heat sztárja után, idén azonban úgy tűnik, hogy már le is hagyta. Az Oklahoma City játékosa szinte minden fontos statisztikai mutatóban lenyomta King Jamest, egyedül a dobószázaléka maradt el tőle, nem csoda, hogy lényegében minden szakírónál ő az MVP-cím várományosa.

Meccsenkénti átlag 32 pontjával egyébként az egész NBA legeredményesebbje volt, ezzel negyedszer volt az alapszakasz legjobbja pontokban. Sőt, pontokban (32), lepattanókban (7,4) és asszisztokban (5,5) is jobb volt jelenlegi, hetedik szezonja, mint Michael Jordan a hetedik idényében.

Nemcsak James, de maga a Heat sem volt meggyőző, ebben persze szerepe volt annak is, hogy Dwyane Wade mindössze 54 meccsen játszott, vagyis a nagy hármas nem mindig tudott együtt dolgozni. Így viszont Wade úgy-ahogy pihent és egészséges lesz a rájátszásra, ez pedig fontos momentum lehet. A Heat elől az Indiana Pacers szerezte meg az első helyet keleten, pedig ők sem eszelős hajrával fejezték be a szezont, hiszen utolsó 15 meccsükből 9-et elvesztettek.

Durant hiába játszott élete formájában, az OKC így sem tudta megszerezni az első helyet nyugaton. Gregg Popovich és a San Antonio Spurs megállíthatatlan volt, ráadásul úgy, hogy Pop folyamatosan rotálta a keretét, és a Spurs az első csapat lett az ABA és az NBA egyesülése óta, melyben egy játékos sem játszott átlagban 30 percnél többet meccsenként.

Ez még nagyon a hasznukra lesz, hiszen Tim Duncan, Manu Ginobili, Tony Parker és Boris Diaw is idősebb már, mint 30, edzőjük viszont meglehetősen frissen tartotta őket.

Kobe Bryantnek viszont nem sikerült frissnek maradnia, mint ahogy Derrick Rose-nak sem. Kobe már a tavalyi szezont is sérüléssel fejezte be, akkor az Achilles-ínja szakadt el, idén pedig mindössze 6 meccset játszott, mielőtt egy térdsérülés újra a padra kényszerítette a Lakers legendáját.

A Bulls irányítója, Derrick Rose kezd a liga egyik legtörékenyebb játékosává válni. A 2011-12-es szezont félig sem bírta ki, csak 39 meccse volt, majd térdszalag-szakadás miatt kihagyta a teljes 2012-13-as idényt, míg idén mindössze 10 mérkőzésen játszott. Hiányában a Bulls Joakim Noah-ra épített és így is bejutott a rájátszásba, de mi lenne, ha Rose 2011 után újra 80 meccs közelébe kerülne?

A 16 fős playoff-mezőnyben öt új csapatot találunk, akik tavaly nem kerültek be a rájátszásba, közülök a Charlotte Bobcats először harcolta ki a továbbjutást, így nekik már pusztán az is óriási siker, hogy ott vannak a legjobb 16-ban. Rajtuk kívül a Toronto, a Washington, a Portland és a Dallas új még tavalyhoz képest. 

A rájátszásból kimaradó 14 csapat többsége viszont egészen másért küzdött - a jobb drafthelyért. Nyugaton a 10. Minnesota már 9 győzelemre volt a playofftól, míg keleten a szintén 10. Clevelandtől, vagy a 11. Detroittól lefelé már mindenki inkább az utolsó helyért hajtott.

A Milwaukee volt ebben a legjobb (bár így sem garantált, hogy első helyen választhatnak majd a drafton), 82 meccsből mindössze 15-öt nyertek meg, pedig a Philadelphia nagyon küzdött, hogy alulmúlja őket, nekik még egy 26 meccses vereségi sorozatuk is volt.

A Los Angeles Lakersnél Bryant sérülése után egyértelművé vált, hogy nem lesz esélyük a rájátszásra. A New York Knicks viszont nagyon küzdött, csak egy meccsel maradtak le, ez viszont egyúttal könnyen azt is jelentheti, hogy Carmelo Anthonynak elege lesz a New York-i csapatból, és új társak után néz, hiába ment a Knickshez rendbe tenni a dolgokat a legendás Phil Jackson.

Nyugaton a Minnesota Timberwolves hiánya a legszembetűnőbb, bár a szezont remekül kezdő Kevin Love csak 50 meccset játszott idén, így ez is hozzájárult ahhoz, hogy csak a tizedikek lettek.

Már nem a Heat kelet ura?

(1.) Indiana Pacers – (8.) Atlanta Hawks

Hiába nyerte meg a Keleti Főcsoportot a Pacers, az alapszakaszban nem igazán ment nekik az Atlanta Hawks ellen, 2-2-vel zárták a szériát ellenük. Ennek ellenére az Indiana a favorit, főleg, úgy hogy a Hawksban nem lesz ott Al Horford. A Pacers fölénye főleg center poszton érvényesülhet majd, ám ha az atlantás Jeff Teague le tudja nyomni hosszútávon George Hillt, akkor még lehet is esélyük.

Az Atlanta sorban hetedszer van ott a rájátszásban, ezzel keleten ők a jelenlegi legrégebbi folyamatos résztvevők, de az első kiemelt ellen nagyon nehéz dolguk lesz, és nem csak azért, mert a Pacersé volt a második legjobb védelem idén.

(2.) Miami Heat – (7.) Charlotte Bobcats

Az alapszakaszban 4-0 a Heatnek a párharc, a négy meccsen pedig átlagosan 10 pont fölötti különbséggel nyertek, mintha nekik találták volna ki a Charlotte játékát. A Bobcats azért valamennyit javult védekezdésben, de ez talán 1 meccsre, ha elég lehet nekik, ha épp a Heat lazsál kicsit, vagy éppen Eric Spoelstra sok játékosnak ad pihenőt. Amennyiben ez bekövetkezik, az a Bobcats első playoff-győzelme lenne, ők az utolsó NBA-csapat, akiknek még nincs egy sem.

LeBron James egymában túl sok lehet nem hogy bárkinek, de lényegében együtt mindenkinek a Bobcatsben - ne feledjük, márciusban ellenük dobott 61 pontot, ami karreircsúcs volt a négyszeres MVP-nek. Ha ez nem lenne elég, csak annyit mondunk: amióta Chris Bosh és James átköltöztek South Beach-re, 15-0 a mérlegük a Bobcats ellen.

A Charlotte-nak csoda kell ahhoz, hogy valahogy továbbjusson, ha pedig az összejön, akkor az Al Jefferson pontjain és Kemba Walker játékán múlik majd, mint ahogy az is rajtuk múlt, hogy a Heat elleni vereség óta 16-ot nyertek 22 meccsből.

(3.) Toronto Raptors – (6.) Brooklyn Nets

A Brooklyn Nets arra játszott, hogy a Torontót kapja a rájátszásban. Addig bűvészkedtek az alapszakasz végén, hogy ez meglegyen, így nem lehet kifogás, ha így is kiesnek. Az alapszakaszi párharcot 2-2-vel zárták, de ha őket akarták, vélhetően okkal tették ezt. A Raptors nagyon fiatal, éhes, a Nets pont ennek az ellentéte: öreg és rutinos. Érdekes lesz, hogy melyik összetétel bizonyul majd győztesnek.

A Torontóból DeMar DeRozan és Kyle Lowry nagyon gyorsak, a Nets védőinek komoly gondot okozhatnak sebességükkel, a magas embereik pedig kőkemények, amivel simán le lehet bontani a Brooklyn öregjeit. Viszont Paul Pierce, Deron Williams, Kevin Garnett, Shaun Livingston, Joe Johnson és Andrej Kirilenko nagyon összeálltak a szezon végére. A javarészt 30-on felüliekből, vagy ahhoz közel járó játékosok tudják, hogy nagyjából ez az utolsó esélyük arra, hogy nyerjenek, Jason Kidd pedig azon lesz, hogy mindent kihozzon belőlük.

(4.) Chicago Bulls – (5.) Washington Wizards

A Chicagóé volt az alapszakaszban a legjobb védelem, amivel kikészíthetik John Wallt támadásban. Joakim Noah és Taj Gibson lényegében lezárják a palánt alatti részt, kintről meg verje meg őket, aki tudja. A Washington nem erre van összerakva, bár 38 százalékkal dobták a triplákat, amivel az élmezőnyben lesznek.

A Wizards azért így is örülhet, hogy a Bulls vár rájuk, hiszen a másik opció az volt, hogy kicsivel többet hajtanak, akkor meg a Heat lett volna az ellenfél. Okos döntést hoztak azzal, hogy elkerülték Jameséket, és így bízthatnak abban, hogy a nem túl jó Bulls-támadójáték ellen lesz esélyük tartani a lépést. A történelem is mellettük van, utoljára 2005-ben nyertek párharcot a rájátszásban, akkor is a Bulls ellen.

A Thunder és a Spurs dönthet nyugaton

(1.) San Antonio Spurs – (8.) Dallas Mavericks

Gregg Popovich úgy rotálta a Spurst az alapszakaszban, mint az álom, mégis első helyen zártak. A Dallast négyszer is verték az alapszakaszban, nem ijednek meg tőlük, hiszen az a minimális elvárás tőlük idén is, hogy ott legyenek a döntőben.

Tim Duncan  és Dirk Nowitzki újabb párharcát figyelhetjük, és bár nem olyan lesz, mint 10 évvel ezelőtt, de ez a párharc megúnhatatlan. Hatodszor futnak össze a rájátszásban az ő idejükben, 4-2 a San Antoniónak, de meccsekre lebontva ez csak 14-12-es előny. 1998 óta játszanak ugyanabban a csoportban, államban és pozíción.

Rick Carlisle viszont biztos kitalált valamit, amivel meg lehet állítani Popovichékat, Nowitzki pedig sosem adja fel.

(2.) Oklahoma City Thunder – (7.) Memphis Grizzlies

Az elmúlt három rájátszásból kettőben is találkoztak, és most megint, lassan tehát állandóvá válik a párharcuk. 2011-ben az OKC túlélte a Grizzliest, tavaly viszont már nem volt Russell Westbrook sérülése miatt, Kevin Durant egyedül pedig nem bírt velük, így ki is kaptak 4-1-re a Főcsoport-elődöntőben.

Idén viszont ép a Thunder, Durant pedig még önmagához képest is lenyűgöző formában. Westbrookkal a lehet legjobb párt alkotják az NBA-ben. A Memphis abban bízhat, hogy a magas embereik le tudják lassítani az OKC-t, emellett pedig nagyon ritkán hibáznak, így magukat biztos nem fogják megverni.

(3.) Los Angeles Clippers – (6.) Golden State Warriors

Doc Rivers személyében új edző került a Clippershez a nyáron, de ez csak eggyel több győzelmet eredményezett, mint ahányat tavaly szereztek. Ez viszont ne tévesszen meg senkit, a Clippers sokkal jobb lett. Náluk van az NBA 5 (legrosszabb esetben 10) legjobb játékosából kettő: Chris Paul és Blake Griffin, és ha előbbi nem hagy ki annyi meccset sérülés miatt, még előrébb lennének.

Amiben változást hozott Rivers, hogy remekül dobó, és talán még jobban védekező emberekkel vette körbe Pault és Griffint, így utóbbi DeAndre Jordannel együtt garázdálkodhat a palánk alatt mindkét oldalon.

A Warriors viszont nem esik össze a félelemtől, Stephen Curry és Klay Thomson az NBA történetében először csapattársként 1-2. helyen zárt hárompontosokban - ha ők beindulnak, akkor az ellenfél csak imádkozhat. Andre Iguodala pedig van elég kemény ahhoz, hogy jobb napjain kordában tartsa Griffint.

(4.) Houston Rockets – (5.) Portland Trail Blazers

Ez lehet a hárompontosok párharca - a Houston dobta meccsenként a legtöbbet, a Portland pedig a harmadik volt ebben. Viszont hiába ennyire jó a Rockets, csak 35,8 százalékos mutatóból jött össze a meccsenként 9,5 tripla.

Ha a két csapat legjobbjait nézzük, James Harden és Dwight Howard jobbak, mint LaMarcus Aldridge és Damian Lillard, és a védelmük is erősebb, mint a Blazersé, és playoff-rutinban is nagyon verik őket. De akkor miben bízhat a Portland? Ha Patrick Beverley és Howard még nem épültek fel teljesen, akkor lecsaphatnak rájuk, főleg akkor, ha a Rockets olyan gyorsan akar játszani, ahogy eddig. Sok támadás - sok pont a Blazersnek is.

A két csapat a 2009-es első körben is találkozott, de annyira átalakultak azóta, hogy csak Aldridge és Nicolas Batum játszottak már akkor is, mindketten a Portlandben.