Rohadt sok, kegyetlen munka ment a szemétbe

A magyar kötöttfogású birkózó válogatott érem nélkül, egy olimpiai kvótával fejezte be a szereplését a Las Vegas-i világbajnokságon.

A 85 kilós Lőrincz Viktor tette valamelyest elfogadhatóvá a produkciót ötödik helyével és riói indulásával, hiszen a várakozásokban legalább két kvóta megszerzése szerepelt.

2011-ben sem volt érme a csapatnak, de akkor a most sérült Módos Péter, és a visszavonuló Deák Bárdos Mihály hozta magát, és befértek az ötödik helyre bravúrjaikkal.

„Egy kicsit túlpörögtünk. Lehet, nem is kicsit. Az olimpia nyomása alól nem tudtuk kellően felszabadítani a versenyzőket.

Egy ilyen kvalifikációs vb-n majd utána az olimpián évekre megalapozhatják a versenyzők az egzisztenciájukat, a hírnevüket, és ez a túl nagy tét – valljuk be - nem hatott jól. Az olimpiai ezüstérmes Lőrincz Tamás és a világbajnok Bácsi Péter pedig szerintem a fogyasztás miatt is volt tompább fejben.

Olyanra nem emlékszem, hogy Tomit megpörgessék az elmúlt években, erre most kétszer egymás után megtette az örmény, 20 másodperc alatt. Bácsit Pekingben vitte el ennyire a hév utoljára, azóta visszafogottabb, érettebb birkózást mutatott be. Most sajnos nem, ennek lett az áldozata, négy pontos előnyt meg kell tartani. Mindenkinél láttunk mentális hibákat, ezeket helyre kell tenni” - értékelt a kapitány, Struhács György.

Azt gondolta, helyenként a dinamika is hiányzott a versenyzőknél, de az erő mindenkiben megvolt, váratlan vereségek nevesincs versenyzőktől nem jöttek.

A figyelmetlenségek akadályozták meg most a bravúrokat, bravúrok nélkül pedig nemigen lehet érmet nyerni. Hiszen Bácsié volt a vb legszebb válldobása - ahogy az első videóban látható -, de 4-0-s vezetés után 20 másodperc alatt 7 pontot adott riválisának, aki ezzel természetesen élt is. (Ez pedig a második videóból derül ki.)

Ezt a koncentrációhiányt kell majd kiküszöbölni a jövőben, amikor jönnek majd a pótkvalifikációs versenyek.

„Egyik sem lesz könnyű a háromból, egyiket sem lehet félvállról venni, de azt gondolom, hogy Lőrincz és Bácsi meg fogja tudni csinálni, és még rajtuk kívül is vannak értékeink. Van pszichológus a keret mellett, pontosan tudjuk, mennyire fontos a lélektani felkészítés. Meg is tettünk mindent, nem voltak túlhajszolva a versenyzők. Minden nüanszokon múlik ebben a sportágban is, és most nem álltunk a jó oldalon.”

Repka Attila másodedző egy másik nüanszot említett, a sorsolást. Olyan ugyanis még nem fordult elő, hogy a magyar favoritok közül mindenki rettenetesen nehéz ágat kapjon. Most igen.

A 75 kilós Bácsi például az olimpiai bajnoktól és a későbbi győztestől (az orosz Vlaszov), a vigaszágon pedig a vb-címvédőtől (az örmény Dzsulfalakjan) kapott ki.

Lőrincz Tamás veresége után pedig olyasvalami jött, ami hihetetlen. Örmény legyőzőjét, Arutjunyant kétszer, két ponttal sújtották fejelés miatt a dél-koreai Ryu elleni elődöntőben. Ryu értékelhető akció nélkül nyert, miközben az örmény két akciót is csinált rajta. Ha az örmény a döntős, Lőrinczet viszi magával a vigaszágra, ahol könnyedén bronzot nyerhetett volna, mert könnyebb riválisok jöttek neki, akiket számtalanszor legyőzött. Mivel azonban az örmény kiesett, hiába kezdte fűzni a cipőjét a folytatásra, nem kellett küzdenie, kiesett.

„Azért fáj, hogy érem nélkül maradtunk mert rohadt sokat dolgoztunk az egész évben.

Ott voltam, kilenc hónapon keresztül kegyetlenül hajtottunk, nem lankadtunk, nem taszítottuk a munkát. Erre ez a vége, Viktor kivételével mindenki dobhatja ezt az évet a kukába.

Pokoli ez az érzés, nem kívánom senkinek. Most a szerencse sem volt mellettünk, mert ha Viktor lendülete még öt másodpercig kitart a bronzmeccsen, akkor megintik az ellenfelét, újabb pontot kap. Láttam, hogy a bíró ott szorongatta riválisa táblácskáját, nagyon kevésen múlt, hogy nem emelte fel. Pontosabban, amikor már emelte volna, akkorra az azeri rafináltan kitolta a szőnyegről. Csalódott vagyok, persze, de megyünk tovább, már egy év sincsen az olimpiáig” - összegzett a versenyzőként olimpiai bajnok Repka.