Bence
10 °C
25 °C

Túlélt két H-bombát, a sírból hozta vissza a világbajnokságot

2016.10.09. 09:43

Óriási tűzijátékkal búcsúzott a ketrecharc nagy öregje, Dan Henderson az MMA-tól, de az amerikai hiába ütötte le kétszer Michael Bispinget, a brit a pokolból tért vissza, és tojásnyi véres duzzanattal szeme alatt is kipontozta ellenfelét.

A UFC 204 gálájának nem csak a középsúlyú címmeccse, de a körítése is egészen kivételes volt.

Vegyük át, miről is van szó!

Az Ultimate Fighting Championship a világ vezető kiskesztyűs küzdősport-szervezete. 1993 óta szervez MMA-meccseket, melyek a profi boxhoz hasonlóan gálarendszerben következnek egymás után, azaz egy harcos egy este csak egy meccset bunyózik. A meccsek háromszor – címmeccseknél ötször – öt percre vannak kiírva, és ha ezalatt nem ütnek ki valakit, vagy nem kényszerítik „kopogásra” (feladásra), akkor pontozók döntenek a győztes személyéről. A UFC felíveléséről itt olvashat bővebben>>>>>>>>

A gálát Manchesterben rendezték, ennek ellenére az amerikai nézőkhöz igazították a kezdést, így a főmeccs hajnali öt után kezdődött, ami azért nem csak a nézőkkel, a bunyósokkal is elég nagy kibabrálásnak tűnik. Ennek ellenére a tizenhatezres Manchester Arénába hat perc alatt elkelt az összes jegy az egyetlen brit világbajnok első címmeccsére.

A párosítás is pikáns volt: a 37 éves Michael Bisping tavasszal – ennek a meglepetésekkel tarkított évnek is a legnagyobb meglepetését okozva - beugróként ütötte ki Luke Rockholdot, aki korábban szinte megalázó meccsen intézte el őt. Bisping ezután kijelentette, hogy ki akarja köszörülni hosszú pályafutásának másik csorbáját is, és meg akar küzdeni Dan Hendersonnal. Az amerikai ugyanis még 2009-ben, a UFC 100 jubileumi gáláján csúnyán elintézte őt. A már akkor is veteránnak számító amerikai egy irtózatos jobbhoroggal merevre ütötte Bispinget – a KO azóta az MMA-folklór egyik klasszikus motívuma, mémek százainak alapanyaga:

Henderson vs Bisping.gif

A visszavágót azonban a történelmen és a kassza csilingelésén túl a tényleges teljesítmény egyáltalán nem indokolta. A pályafutása során 46 meccset abszolváló Henderson ugyanis igen hektikusan teljesít az utóbbi időkben, és bár legendás jobbkeze (aminek még beceneve is van: H-bomb) még mindig nagyot szól, már nem olyan gyorsan és nem olyan pontosan, mint akár csak öt éve. Jellemző, hogy címmeccs előtt mérkőző brazil Vitor Belfort és holland Gegard Mousasi egyaránt kiütötte őt az elmúlt három év alatt (Belfort kétszer is).

Búcsúajándék az MMA-nagypapának

A világbajnoki címmeccset sokan az MMA-pályafutása befejezését ígérő Henderson búcsúajándékának tartották, aki azonban bebizonyította, hogy abszolút megérdemelte a lehetőséget.

A meccsen Bisping volt az esélyes, és a brit a várakozásoknak megfelelően elkezdte pontos ütéseivel szétszálkázni az amerikait. Aki azonban 46 év és 46 meccs rutinjával várt, csak várt a megfelelő pillanatra, és a menet végén eleresztette a H-bombát; Bisping a földre rogyott, Henderson pedig ott is elkezdte sorozni. A brit azonban nem kapott akkorát, mint hét évvel ezelőtt, ezért a menet végét jelző gong megmentette őt.

A második menetben aztán a felhasadt fejű Bisping csodálatos módon összeszedte magát, összeszedett, jó lábmunkával és szép kombinációkkal dolgozott – míg csak megint meg nem érkezett Henderson jobbja. A földre került brit azonban megint kibekkelte a földön záporozó ütéseket, és megint jött a gong. A harmadik menet kezdetén Bisping megint újrakezdte Henderson felőrlését, akinek ekkora már elfogyott a szuflája. De az egész Manchester Arena az ötödik menet ötödik percéig rágta a körmént, hogy jön-e egy újabb villanás, de végül végigment a meccs, és Michael Bisping egyhangú pontozással megvédte középsúlyú világbajnoki címét. A bunyó végére a brit arcát már tojás nagyságú duzzanat éktelenítette, amire aztán a látványos sérüléseket nem szenvedett Henderson a barátságos hátlapogatás közben tett is egy-két pikírt megjegyzést.

A foghíjáért is megőrültek

A gála egy korszak lezárást is jelentette, Dan Henderson ugyanis ezzel a meccsel fejezte be pályafutását. Az amerikai sportoló kötöttfogású birkózással kezdte, 1994-ben még Kecskeméten is járt a világbajnokságon, a válogatottal két olimpián is szerepelt.

Henderson a kétezres évek elején váltott az MMA-ra, ahol minden jelentős szervezetben megmérettette magát. A japán Pride nevű klasszikus sorozatban a váltó- és középsúlyú bajnoki övet is begyűjtötte, ezzel ő lett az első, nagyobb MMA-szervezethez tartozó harcos, aki párhuzamosan két világbajnoki címet is birtokol. Henderson a Strikeforce félnehézsúlyába igazolva is bajnok lett (már 40 évesen), ő lett az első ember, akinek – tízkilós súlyhátránya ellenére is – sikerült kiütnie Fedor Emilianenkót, a valaha volt legjobb nehézsúlyú MMA-harcost. Gyűjteményéből egyedül a UFC bajnoki öve hiányzott – és hiányzik most már mindörökre.

Henderson nem csak teljesítménye, de derűs nyugalma miatt is óriási MMA-ikon, egyik védjegye hiányzó felső fogsora, amit egy különösen kemény edzés alatt vesztett el. Kedvenc történetem, hogy amikor a Pride-ban második bajnoki címe után a ringben a meccs után szokásos interjút adta, a promóter kérte, ugyan vegye már ki a fogvédőjét, mert nehezen érteni, mit mond Henderson erre azt válaszolta:

Nekem nincs fogam.

Majd üres fogsorát villogtatva kezdett el nyilatkozni. A japán közönség persze megőrült.