Hihetetlen menekülés és dráma után újra bajnok a bukáskirály

Szenzációs, inkább drámai zárófutammal végződött a MotoGP-világbajnokság Valenciában vasárnap. Marc Marquez 21 pont előnnyel ment a versenyre Andrea Dovizioso előtt, 11.-nek kellett lennie öt éven belüli negyedik vb-címéhez. Az olasznak győznie kellett.

Hét körrel a befejezésig nagyjából nyugodtan zajlottak az események. Marquez a pole-ból vezetett pár kört, majd átengedte az első helyet a kemény manővereiről is ismert Johann Zarcónak, és a második pozícióból kontrollálta a versenyt.

Marquez csapattársa, Dani Pedrosa biztos harmadik volt, utánuk jött a két Ducati, Jorge Lorenzo és Andrea Dovizioso. Lorenzónak mutatta a csapat, engedje el vb-esélyes csapattársát, de ezt nem tette meg. (Később Dovizioso elmondta, nem is kellett volna neki, mert nem tartotta fel.)

Marquez hét körre a céltól úgy érezte, meg tudja nyerni versenyt, simán el is ment Zarcónak. Csakhogy a következő kanyart úgy elfékezte, hogy abba mindenki belebukott volna, kivétel Marquezt.

Sőt, technikailag elesett, tíz métert csúszott a földön, rajta a motorral, de ahogy azt már többször megmutatta, sikerült felállítania a gépet még a kavicságy előtt. Átrobogott utána a sóderen, és visszaállt az ötödik helyre, a Ducatik mögé.

Azok viszont úgy meglepődtek az esélytől, hogy még abban a körben mindketten kicsúsztak. Előbb Lorenzo bukott nagyot, majd Dovizioso rongyolt ki a kavicsba, és dőlt el a közepén. Felállt, de utolsónak jött vissza, és csak a boxig jutott el.

Az élen Pedrosa utolsó előtti körös előzéssel megverte Zarcót, nyerte a futamot, Marquez 3. hellyel, dobogóval lett ismét világbajnok. Jól meg is ünnepelte összesen hatodik vb-címét. Alex Rins negyedik, Valentino Rossi ötödik lett.

Nem rossz sorozat a MotoGP-ben, még ha nem is teljes. Öt évből négyet megnyerni szép teljesítmény, hát még ha az ember öt éve versenyez a MotoGP-ben.

Marc Marquez egészen szenzációs, ugye már első évében tarolt, azóta egyszer, Jorge Lorenzónak sikerült megszakítania a sort, két éve. Idén összejött a címvédés, és bár csak az utolsó futamon húzta be, nem is erőltette meg magát túlzottan. Ahogy a nagyok szoktak, egy ideig fej-fej mellett haladt az ellennel, páran lemorzsolódtak, az utolsó riválist meg felőrölte a hajrában.

Az éve valójában olyan volt, mint a tavalyi: csapata, a Honda újra egy félkész gépet rakott a feneke alá, sok hiányossággal. Mióta a Forma-1-ben is elindulnak a japánok, ez a trend, nem véletlenül, tudják, Marc Marquez pár hét, maximum hónap alatt úgyis felfejleszti a motort. Az alap legyen használható, a hangolást majd ő megcsinálja.

Pont így történt így is, a rajt nehéz volt. Negyedik hely Katarban majd bukás Argentínában, hogy aztán kvázi saját pályáján, Austinban elkezdjen helyrebillenni: az amerikai pályán eddig csak ő nyert MotoGP-versenyt. 2013-ban itt győzött először a topkategóriában, veretlen, az ötödiket húzta be zsinórban.

A biznisz ezzel nem indult be teljesen, Marquez a szezon feléig szenvedett, mármint magához képest, mert csak a kilencedik versenyen nyert újra, másik kisajátított pályáján, a Sachsenringen. Itt már azelőtt is tartottak futamot, hogy ő megérkezett volna a MGP-be, de 2013 óta itt is csak ő nyert, szintén zsinórban ötöt.

Ez épp elég neki ahhoz, hogy partiban maradjon a pontversenyben, és a második félévben elindulhasson a világbajnokságért. Németország óta hét futam volt, ebből négyet húzott be Marquez, kettőn úgy lett második, hogy az utolsó kanyarban még vezetett: nem neki állt a zászló sem Ausztriában, sem Japánban, de egy mindent vagy semmit manőverrel ráment a győzelemre. Pontosabban mindent vagy második helyet, ugyanis a 24 éves zseni ezeket is úgy képes megcsinálni, hogy ha az élen nem is, de talpon marad, és bekocog másodiknak a ropogós 20 pontért.

Mindkétszer Andrea Dovizioso bekkelte ki a manőverét, az olasz, aki váratlanul a legnagyobb ellenfele lett a világbajnokságért. Doviziosónak még az utolsó futamon is volt esélye a címre, igaz, nem nagy, a spanyolnak elég volt a 11.-helyen beérni.

Nagyban segítette Marquez évét, hogy a két gyári yamahás, Maverick Vinales és Valentino Rossi az ősz elején kiszállt a versenyfutásból. A silverstone-i futamig, ami augusztus utolsó hétvégéjén volt, úgy tűnt, négyes befutó lesz. Marquez alatt Angliában megállt a Honda - szökőévente egyszer fordul elő -, Dovizioso nyert, és 183 ponttal vezette a vébét. 174-gyel állt Marquez, 170-nel Vinales, 157-tel Rossi.

De Rossi elég egyértelműen offolt amikor három nap múlva krosszos edzés közben eltörte a lábát, és kiírta magát a következő futamról, újra eldobva a sanszot 10. vb-címére.

Vinales elszürkülése bonyolultabb, ő az első öt nagydíjból hármat megnyert, azóta a tizenegyből egyet sem. Első évét futotta a Yamahánál, ami idén is a mezőny legjobb motorjaként indította a szezont, aztán a fejlesztés elmaradt. Rossi június végén még összehozott egy sikert Assenben - ami neki majdnem olyan, mint Marqueznek Austin vagy a Sachsenring -, azóta semmi. Vinales pedig a kevésbé jó géppel nem tudott úgy gazdálkodni, mint Marquez.

Ez vigasztalhatja valamennyire Rossit is: hiába marad talpon, sanszosan lemaradt volna a hajrára ő is. (Bár ki tudja, pár csoda azért összejött már neki.)

Lényeg a lényeg, Marquezt szeptembertől csak Dovizioso és a Ducati választhatta el a címtől, és még az utolsó előtti előtti futam kezdetén is csak 11 ponttal volt mögötte az olasz. Akkor viszont Marquez újra megmutatta, miért ő a legjobb, megszerezte a pole-t, és feltartóztathatatlanul nyerte meg a szezon legjobb és legszínvonalasabb versenyét. Annyira keményen mentek, hogy neki is csak az utolsó három körben sikerült ellépnie, az egyetlen volt, aki a maximumra is rá tudott tenni egy lapáttal. Dovizioso 13. lett mindössze.

Malajziában az olasznak sikerült visszavágnia, nyert, de az ausztráliai kisiklás miatt Valenciába minimális eséllyel érkezett, Marquez 21 ponttal vezette a vébét úgy, hogy 25 pont maradt az asztalon.

Nem kérdés, hogy 2017 legjobbja lett a világbajnok, aki nem csak idén volt csúcs, de békaugrásban halad a minden idők legjobbja megszólítás felé is. 

Meglátjuk, hogy alakul Marquez sorsa, de az biztos, hogy ő az, aki új szintre viszi a motorversenyzést. Egy adat, ami a világbajnokokra nem volt jellemző az ő érkezésééig: Marquez esett a legtöbbször idén a MotoGP-ben, a nagydíjhétvégék mindhárom napját számítva. Még Valenciában is eldobta egyszer, az időmérő végén.

Esik-kel a srác, egyelőre bírja, és nem úgy áll hozzá, hogy az esés rossz, hanem hogy azzal a tapasztalattal is egy fokkal közelebb került a határokhoz. Utána már tudja, mi fér bele az adott ponton, az adott kanyarban, és mi nem.

A sérülések eddig elkerülték, tudományosan bizonyíthatatlan - mondhatni kuruzslás -, de ebben a hozzáállásának is szerepe lehet.