Olimpia 2004

A közvélemény nem állt a doppingolók mellé

2004. 09. 02., 13:58 | Frissítve: 2004. szeptember 02., csütörtök 15:57

Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek döntő többsége úgy véli, "a doppingügy az ország szégyene". A Capital Research közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy az ügyekről véleménnyel rendelkezők nagyjából fele gondolja úgy, hogy Annus Adrián kalapácsvető és Fazekas Róbert doppingolt. A megkérdezettek kétharmada mondta helytelennek a dobóatléták viselkedését.

Az Athénban történt doppingesetek szinte mindenkihez elértek, és a kialakult hangulattal ellentétben egy friss felmérés azt mutatja, hogy a közvélemény nem áll a doppingügybe keveredett sportolók mellé. A Capital Research Piac- és Közvélemény-kutató Intézet hétfőn és kedden kérdezett meg ötszáz főt, amelyből kiderült, a magyar felnőtt lakosság harmadának az "Olimpia" kifejezés hallatán azonnal és automatikusan a doppingbotrány jut eszébe. A megkérdezettek között egyetlen olyan válaszadó sem akadt, akit ne értek volna el az ezzel kapcsolatos hírek.

Annusról szinte mindenki hallott

Az érintett sportolók közül a súlyemelők esetének ismertsége a legalacsonyabb. Kecskés Zoltán és Kovács Zoltán doppingolásáról a megkérdezettek több mint fele, Gyurkovics Ferenc érintettségéről több mint kétötöde nem hallott. A legismertebb Annus Adrián érintettsége, erről szinte mindenki (93 százalék) értesült.

Gyurkovics a legegyértelműbb

Abban a kérdésben, hogy az kétes ügyekben érintett sportolók valóban doppingoltak-e vagy sem nagyon erősen, az állást foglalók között fele-fele arányban megoszlanak a vélemények.

A pozitív teszt miatt versenyén el sem induló Kecskés Zoltánt a válaszadók tizenhét százaléka találta vétkesnek, ami az állást foglalók 60 százaléka. (A válaszolók 72 százaléka nem hallott az ügyről, vagy nincs véleménye róla.) Az elégtelen minta leadása miatt kizárt Kovács Zoltánról az összes megkérdezett szintén tizenhét százaléka gondolja, hogy doppingolt, ez az esetében véleménnyel rendelkezők 56 százaléka. (A válaszolók 70 százaléka nem hallott az ügyről, vagy nincs véleménye róla). A 105 kilós súlyemelők között ezüstérmes Gyurkovics Ferenc esetében a legegyértelműbb a közvélekedés, a megkérdezettek 26 százaléka mondta, hogy doppingolt, ez a véleményt formálók 63 százalékát jelenti. (A válaszolók 72 százaléka nem hallott az ügyről, vagy nincs véleménye róla.) Fazekas Róbert ügyében a mintában szereplők 63 százaléka foglalt állást, és a felük (az összes megkérdezett 32 százaléka) gondolja úgy, a diszkoszvető tiltott szerrel élt. Annus Adriánnal kapcsolatban óvatosabbak a válaszadók: a véleményt formálóknak csak 47 százaléka mondta vétkesnek a kalapácsvetőt. (Az ötszáz megkérdezett 70 százaléka mondott róla ítéletet.)

Mind Fazekas Róbert, mind Annus Adrián viselkedését a teljes minta kétharmada találta helytelennek.

Hisznek az összeesküvés-elméletnek

Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért éppen a magyarokat sújtotta ilyen erősen a doppingprobléma, a legtöbben, a teljes minta negyven százaléka értett egyet azzal a feltételezéssel, hogy "valakiknek érdekében állt lejáratni Magyarországot". Majdnem húsz százalékuk állította azt, hogy az olimpia szervezőinek "példát kellett statuálni, és ezt csak Magyarországgal merték megcsinálni".

Válaszadók mindössze tizennégy százaléka véli úgy, több volt "a dobogós magyar sportolók között ténylegesen több volt a doppingoló, mint más nemzetek esetében", további 14 százalék pedig azt gondolja, hogy "a magyar sportolók sem doppingolnak többet, csak ügyetlenebbek a tiltott szerek használatában, és ezért könnyebben lebuknak".

A sportolók vétkességével kapcsolatban kevesebben foglaltak állást, mint az okokat firtató kérdésre (utóbbira 86 százalék válaszolt).

A fiatalok gyanakvóbbak

A több doppingoló sportolót feltételezők nagyobb arányban kerülnek ki a legfiatalabb korosztály tagjai, illetve az alacsonyabb iskolai végzettségűek közül. Azok között, akik Magyarország lejáratását sejtik az események hátterében, felülrepezentáltak a nők és az idősebb korosztályok tagjai. A Capital Research válaszadóinak túlnyomó többsége, több mint négyötöde véli úgy, hogy "a magyar sportdiplomáciának mindent meg kell tennie azért, hogy kiderüljön az igazság: ki doppingolt és ki nem, mert csak így védheti meg a tiszta eszközökkel küzdő magyar sportolók becsületét". A megkérdezettek fele egyetért Gyurcsány Ferenc azon kezdeményezésével, mely szerint meg lehetne szüntetni azoknak a sportági szövetségeknek az állami támogatását, melynek versenyzőit bizonyítottan doppingoláson kapták.

Senki sem tiszta

A válaszadók több mint fele, a férfiak kétharmada gondolja azt, hogy az érintett sportágakban világszerte szinte mindenki doppingszert használ. A doppingvizsgálatok létjogosultságát a válaszadók mindössze ötöde kérdőjelezi meg. Azok között, akik úgy vélik, hogy a doppingvizsgálatoknak nincs semmi értelme, többen vannak a férfiak, az idősebbek, és ettől nem függetlenül az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők.

Fel kell lépni a vádaskodással szemben

Igaz ugyan, hogy a válaszadók a magyar sportdiplomácia elsődleges feladatának az igazság feltárását látják, de háromnegyedük gondolja azt, hogy ennek kapcsán fel kell lépni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vádaskodásaival szemben is. Ennek az a magyarázata, hogy a válaszadók meglehetősen megosztottak abban, hogy érintett sportolóink esetében tényleges doppingolásról van-e szó, és a vizsgálati eljárásban is sok kifogásolnivalót találtak.

Az ország szégyene

A doppingbotrány közéleti súlyára jellemző, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada - az idősebb korosztályokban még ennél is többen - értettek egyet azon állítással, hogy "a doppingügy az ország szégyene", és az eseményekhez kapcsolódóan a válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy "az olimpia manapság már csak a pénzről szól, semmi köze a tiszta versenyzéshez".

N;
hirdetés